FRITZ PÉTER
FRITZ PÉTER
FRITZ PÉTER, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság vitájában a kormány képviselője megismételte az általános indokolásban megfogalmazottakat, hogy miért volt szükség ennek a törvénynek a módosítására. Azt a négy pontot említette, amelyet a többségi vélemény ismertetője is elmondott, én elmondanám szó szerint, hogy hogyan indokolta a közúti közlekedéssel kapcsolatos résznek a változtatását.
A nemzetközi fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodáshoz való csatlakozáshoz kapcsolódik az első ilyen pont. Az Országgyűlés tavaly határozatot hozott az EU-egyezményhez való csatlakozásról. Ennek végrehajtása érdekében szükségessé vált a törvény némely rendelkezésének módosítása. Nevezetesen, a rendőrhatóság mellett a közúti közlekedési hatóságnak is ellenőrzési jogot kell biztosítani a külföldi járművek vonatkozásában. A külföldi járművek vezetőinek pihenőidőre vonatkozó szabályainak betartását is ki kell tudni kényszeríteni. Az első kérdéskör ehhez kapcsolódik a módosítási javaslatban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az indokolásban egy szó nem esik arról, ami a 2. §-ban szerepel, hogy ez a törvény a koncessziós törvényből nagyon fontos passzusokat hoz be ebbe a törvénybe, az államnak mint tulajdonosnak a jogosítványát kiegészíti a koncessziós feladatkörön túl azzal is, hogy az útépítés, -fenntartás, -karbantartás céljára igénybe vehet és megalapíthat vállalatot, költségvetési szervezetet. Amikor a vitában az hangzott el, hogy ennek az egyeztetése nem történt meg, ezt én továbbra is fenntartom, ugyanis kimondottan és kizárólagosan csak a valóban legszűkebb közlekedési feladatokhoz tartozó egyeztetések történtek meg, de ez az egyeztetés például, amely a tulajdonosnak az ilyenféle jogosítvány kiszélesítésére vonatkozik, semmiképpen nem történt meg. Márpedig a gazdasági bizottság mint főbizottság mindenképpen ezt az egyeztetést kíváncsian várta, és mivel ez nem történt meg, ezt kimondottan hiányoljuk.
A második ilyen pont: valamennyien emlékszünk még arra a súlyos közlekedési balesetre, amely Ausztriában történt, amelyet követően közigény fogalmazódott meg, hogy valamilyen módon javítani kell a közlekedési biztonságot. A minisztérium készített egy rendelettervezetet, amely rendelettervezetben az európai normáknál lényegesen szigorúbb feltételekkel bizonyos megismételt és rendszeres vizsgára kötelezte volna a gépkocsivezetőket. Ezt a szakmai egyeztetések során a szakmai partnerek nem fogadták el, mert ez sokkal szigorúbb, mint az Európában megszokott törvények. Éppen ezért a minisztérium ezt a rendelettervezetet nem is valósította meg. Ez a pont visszacsempésződött a mostani törvénybe; érzésem szerint ennek az egyeztetése ilyen formában nem történt meg, hiszen ez most is sokkal szigorúbban szabályoz, mint az európai országokban lévő közlekedési szabályok.
A harmadik pont, amellyel kapcsolatban ellenvéleményünk volt: a 3. §-ban szerepel egy olyan fogalom, hogy közúti közlekedési szakember. Ezt a fogalmat ez a törvény nem részletezi és nem fejti ki. A kérdésünkre, hogy mit lehet ez alatt érteni, azt a választ kaptuk, hogy ezt majd 2002-ben fogja megalkotni a kormány, amikor a harmonizációs folyamatban eljutunk arra a pontra, hogy ezt az európai normákhoz igazítva meg lehessen állapítani. Azt az indokolást nem lehet elfogadni, hogy mi azért szaladunk előre, mert hátha - majd amikor az európai csatlakozásunk kérdése kerül sorra - ez fog hiányozni, hogy nem lesz ilyen törvényi szabályozás Magyarországon. Szerintem felesleges így előreszaladni, felesleges olyan jogszabályokat meghozni, amelyek Európában sincsenek.
A negyedik kifogásunk pedig az volt, hogy ez a törvény egy biankó felhatalmazást ad a kormánynak bizonyos rendeletek megalkotására. Pontosan a képzéssel kapcsolatosan, amivel kapcsolatban kifogásom volt, mert szigorúbban kívánja megfogalmazni, és bizonyos fogalmi rendszerek is tisztázatlanok, ebben például ez a törvénytervezet felhatalmazást ad a kormánynak, hogy ezt rendeletben állapítsa meg. El nem tudom képzelni, hogyan fogja a kormány megállapítani ezt a rendeletet, amikor, mint említettem, bizonyos harmonizációs problémák vannak.
Összességében, súlyos gondokat látunk ezekben a kérdésekben, ezért nem tartottuk általános vitára alkalmasnak ezt a törvénytervezetet. (Taps az MSZP soraiban.)
