FRITZ PÉTER

Teljes szövegű keresés

FRITZ PÉTER
FRITZ PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a törvénnyel kapcsolatosan nekem alapvető gondom az, amit az előzőekben már egy kicsit kifejtettem. Számomra nem világos, hogy milyen módon alakult ki ennek a törvénynek a terjedelme, jellege és a fajtája. Itt a vitában is elhangzott három gondolat ezzel kapcsolatban. Az első gondolat az volt, hogy itt két törvényt kellett volna alkotni és nem egy törvényt, tehát külön törvényt a közúti közlekedés módosítására, külön törvényt a légi közlekedés módosítására. Ez az egyik javaslat volt. Nálunk a bizottsági vitában még a kormánypárti képviselők részéről is elhangzott az, hogy sokkal szélesebb, sokkal alaposabb módosítást kellett volna ebben a törvényben megvalósítani, hiszen bőven van oka annak, hogy a közúti közlekedésről szóló törvényt például sok oldalon, sok ponton módosítsuk. Végül egy harmadik gondolat pedig az volt, hogy arra kellett volna szorítkozni ennek a törvénynek, amit a harmonizáció jegyében szinte kötelezően és csak szűken meg kellett valósítani.
Ez három gondolat, a háromból kettő, az első kettő egyáltalán nem valósítható meg, hiszen technikai okok miatt lehetetlen a törvényt olyan módon befolyásolni, mint ahogy a két elképzelés azt tartalmazta, tehát egyedül a harmadik volna lehetséges.
(17.30)
Én magam hajlok afelé, hogy talán ezt kellene megtenni, hogy ami ebben a törvényben mindenki által elfogadható harmonizációs feladat, azt kellene ebben a törvényben megfogalmazni, lehet, hogy egy kicsit pontosítani is kellene, viszont azokat a hozzácsatolt pontokat, amelyek pontosan a vitát okozzák, és amelyekben a nézeteltérés van közöttünk, úgy érzem, el kellene hagyni. Erre mondok két példát.
Az egyik az a pont, amellyel kapcsolatosan itt szinte mindenki hozzászólt, a 2. §, amelyben a koncesszió helyett gazdálkodó szervezetek létesítésére nyújt lehetőséget a törvényjavaslat. Ez nem egyértelműen elutasítható, ennek vannak rendkívül pozitív lehetőségei, és vannak rendkívül komoly veszélyei. Tehát ez a pont, amely ilyen módon ebbe a törvénybe belekerült, minimum vitatható. Itt elhangzott az egyik képviselőtársam részéről, hogy ha a korábbi törvényben ez a pont benne lett volna, akkor például a déli autópálya megépítése lehetővé vált volna. Ez igaz. Csak én kérdezem, hogy például jó lenne-e az, ha ma Magyarországon úgy lehetne autópályát építeni, hogy néhány önkormányzat összefog, egy társulást hoz létre, elhatározzák, és elkezdenek egy autópályát építeni. Azt hiszem, hogy valahol a magyar építésügy szabályozásába ez nemigen fér bele. Tehát ilyen szempontból is vitatható ez a kérdés.
A közbeszerzési eljárások rengeteg negatívuma itt már szóba került. Én a magam részéről úgy hiszem, hogy valójában ez a passzus egyértelműen azért került bele a törvénytervezetbe, mert a kormány valamilyen módon az általa követett hibás gyakorlatot utólag legitimizálni akarja. Ha ez nem így van, akkor a kormány simán elengedi ezt a pontot, hiszen ezzel bebizonyítja azt, hogy ez nem így történt. Ha viszont mindenképpen szükséges, hogy ez a törvénymódosítás belekerüljön a törvénybe, akkor viszont azt is jelezze a kormány, hogy az eddigi gyakorlata volt törvénytelen. Tehát valahol mindenképpen, úgy érzem, a kormánynak meg kell magyaráznia, hogy egyáltalán mi a szándéka, hogyan végezte eddig ezeket a pályáztatásokat.
Kovács Kálmán képviselőtársam adott is egy javaslatot, hogy hogyan lehetne ezt megoldani, milyen feltételekkel lehetne ennek a javaslatnak az egyébként pozitív vonásait és pozitív lehetőségeit megőrizni. Én félek, hogy technikailag ez lehetetlen, nem lehet beépíteni ebbe a törvénybe módosító javaslatok formájában, egyszerűen erre a módosító javaslatokra vonatkozó technikai lehetőségek nem adnak lehetőséget. Mivel úgy ítélem meg, nagyobb számban vannak a veszélyes elemei a pontnak, én azt mondom, hogy ezt a pontot talán módosítani kellene, vissza kellene vonni, én legalábbis, egészen biztos, erre teszek javaslatot.
A 16. § felhatalmazást ad a miniszter részére műszaki eljárási szabályok módosítására. Én el nem tudom képzelni, hogy miért kell ebben a törvényben szabályozni azt, hogy milyen anyagot, milyen szerkezetet, milyen minőséget lehet az útépítésnél felhasználni. Megint sanda gondolatai támadnak az embernek: ugyan miért kell egy ilyen törvénybe, egy harmonizációs törvénybe ilyen pontokat beletenni, amelyek kételyeket ébresztenek bennünk? Vajon miért kell meghatározni, hogy milyen anyagok, szerkezetek, berendezések kerülhetnek beépítésre? Esetleg azért, mert ez valamilyen módon korlátozza a versenyt, azért, mert valakiknek versenyelőnyt jelent?
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy felesleges ezzel megint előre a viszálykodást és a rossz feltételezéseket beépíteni egy ilyen jó szándékú törvénybe. A magam részéről úgy érzem, hogy nem kell a kormánynak ilyenfajta felhatalmazást adni erre. Ebben a törvényjavaslatban jó néhány felhatalmazást tartalmaz jogalkotásra a kormány számára és a minisztérium számára.
Az érvényes jogalkotási szabályok szerint Magyarországon kormány és miniszter jogszabályban akkor alkothat jogot, ha őt erre a törvény felhatalmazza, ezért ennek a rendeletnek kötelező tartozéka a felhatalmazás. Tehát valójában mi ennek a törvénynek a kereteiben ezt a felhatalmazást adjuk meg. A jog korlátozható, ha a törvény a jogalkotás lehetőségét a kormánynak valamilyen szempontból beszűkíti. Tehát minimum azt kellene megtennünk, hogy bizonyos peremfeltételeket szabni annak, hogy milyen keretek között, milyen terjedelemben, mettől meddig adunk lehetőséget, felhatalmazást a kormánynak és a minisztériumnak ezeknek a biankó rendeleteknek a megfogalmazására. Ha eretneknek tűnnek a gondolataim, akkor szeretném mondani, hogy szó szerint ismertettem a kormány képviselőjének a gazdasági bizottságban a vitában elhangzott véleményét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon remélem, hogy módosító javaslatokkal ezt a jobb sorsra érdemes törvénytervezetet javítani lehet. Én ezt egyféleképpen tudom elképzelni, hogy mindent, ami felesleges és vitára ad okot, ebből ki kell gyomlálni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem