KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvényjavaslatról az SZDSZ nevében vezérszónoklatként már Lotz Károly képviselőtársam beszélt. Többnyire méltatta a javaslatban foglaltakat. Én nem is szeretnék még egyszer az általános kérdések sorával foglalkozni, csak szeretném úgy summázni a megjegyzésemet, hogy nagyon jónak és célszerűnek tartom, hogy a harmonizáció jegyében ezek a legfontosabb kérdések napirenden vannak, ezekben a kérdésekben a kormány javaslata előremutat, még akkor is, ha számos ponton nyilvánvalóan a javaslaton javítanunk kell ahhoz, hogy meg tudjuk szavazni.
Egyetlen olyan kérdéskört szeretnék kiemelni és azzal részletesen foglalkozni, amely azonban a törvényjavaslat elfogadását a szabad demokraták részéről kritikussá teszi, és ebben a formában nem teszi lehetővé, hogy támogassuk. A koncepció intézménye a beruházások nagy állami vagy közcélú, nevezzük inkább így: közérdekű, közcélú nagyberuházások esetében általában kényszerpálya. Azok az országok vagy azok a gazdaságok alkalmazzák általában, amelyekben a közvetlen források vagy az ország hitelképessége, teherbíró képessége nem teszi lehetővé azt, vagy nem elegendő ahhoz, hogy jelentős külső források és külső hitelképes beruházók, beruházó csoportok részvétele nélkül megvalósuljanak a közcélú beruházások: utak építése, csatorna, vasúti beruházás, vasút-villamosítás - hogy mást ne említsek.
Ugyanakkor az is követendő és jó törekvés, hogy a gazdasági növekedéssel, az ország minél erősebb talpraállásával egyidejűleg csökkenjen a koncesszió szerepe a nemzeti méretű beruházásokban, és sokkal inkább megjelenjen a közvetlen állami tőke, illetve a közvetlen privát tőke; tehát azzal a szándékkal, amit a mostani beterjesztett törvényjavaslat tartalmaz, hogy tudniillik nyissunk a nagyberuházások körében a magánszféra irányába, és tegyük lehetővé, hogy akár államilag alapított társaságok, akár magántársaságok részt vegyenek a beruházásokban, alapvetően pozitív irány. Mégis komoly aggályt vet fel akkor, amikor előttünk van például egy olyan történet, az autópálya-építési program története, ahol jelentős közpénz éppen a magánvállalkozáson keresztül történő beruházás révén eltűnik a köz ellenőrzése alól.
Miről van szó? Arról a 600 milliárd forintos autópálya-beruházási programról, amelynek keretében jelentős állami támogatás, jelentős állami közpénz és garancia bankok által létrehozott társaságon keresztül kerül felhasználásra, s ily módon a banktitok védelme alá esve és az üzleti titok mögé bújva lehetetlenné teszi akár a parlament számára, akár minden egyes adózó állampolgár számára, hogy nyomon kövesse a közpénzek elköltését. Ezért abban a formában, amit most a törvényjavaslat tartalmaz mind a közúti, mind pedig a vasúti beruházások területén, tehát hogy megnyitja ennek most már a jogi lehetőségét is, ebben a formájában az nem több, mint egy általunk bírált, e kormány által elkezdett megoldás utólagos szentesítése, törvényesítése. Így ezért ebben a formájában nem értünk vele egyet.
Ha azonban ez a javaslat kiegészül két irányban egy módosítással; az egyik irány, lehetséges, hogy azt mondjuk, ezek a magánvállalkozások, magánberuházások megjelenhetnek a közberuházások területén, amennyiben semmilyen nemű közpénzt nem használnak fel, sem állami garanciát, sem állami bankoktól nyert garanciát, sem költségvetési forrást, sem ÁPV Rt.-n keresztül átmosott, átkerült költségvetési bevételeket, sem privatizációs bevételt. Tehát ha valóban például egy tőkeerős társaság, akár magyar, akár külföldi megjelenik Magyarországon annak érdekében, hogy nagy közcélú beruházást végezzen, nyissunk neki teret, de akkor ne engedjük, hogy ezen a rendszeren keresztül a láthatatlanságban vesszen el több száz milliárd forint.
A másik lehetséges irány, hogy igenis, törvényekkel szabályozzuk, hogy ezekben az esetekben is ugyanúgy nyilvánossá kell tenni a pénzek fölhasználását, amennyiben ott bármilyen nemű közpénz - még egyszer mondom, állami garancia vagy többségi állami tulajdonú bank által történő finanszírozás vagy garanciavállalás, vagy az ÁPV Rt.-n keresztül történő finanszírozás - esetén ugyanúgy átláthatóvá a parlament által és az egyéb állami szervek által láthatóvá kell tenni a pénz költését, mintha ez egy állami intézmény keretében történne. Amennyiben nincsenek ilyen törvényi garanciák, akkor tulajdonképpen ezzel az eljárással, amit most a törvény tartalmaz, lehetőség van a rossz gyakorlatnak most már az intézményesített továbbvitelére, hogy akár költségvetési pénzt, akár ÁPV Rt.-n keresztül privatizációs bevételt, akár állami tulajdonú vagy többségi állami tulajdonban levő bankokon keresztül állami garanciát vagy bankgaranciát, hitelt, tehát végső soron az adófizető állampolgárok pénzét úgy költsük el, hogy arra a parlamentnek ne legyen ellenőrző rátekintése, azt ne tudjuk nyomon követni, az el tudjon bújni akár a banktitok, akár az üzleti titok mögé.
A másik nagyon fontos elem, ami hiányzik ebben a liberalizációban, amivel - még egyszer mondom - mint iránnyal egyetértünk, és a gazdasági növekedés következményének tartjuk, jó következményének, hogy nyitunk ebbe az irányba, a másik ilyen szabályozandó és egyelőre a törvényjavaslatban meg nem jelenő terület... - tudniillik ezeknél a nagyberuházásoknál a volumenük miatt indokolt, mivel nagyon jelentős a piaci hatásuk, például egy autópálya-beruházásnak nagyon jelentős az építőipari piacra gyakorolt hatása vagy egy vasúti beruházásnak akár a vasszerkezetek, a hídépítés területén, akár a továbbiakban is az útépítéshez kapcsolódó mélyépítési munkák területén.
(17.20)
Tehát olyan nagy a piacra gyakorolt hatása, hogy függetlenül attól, hogy magánvállalkozások csinálják, a versenyeztetési kötelezettséget elő kellene írni, ha az - még egyszer mondom - nemzetgazdasági méretű, léptékű beruházást jelent. Úgy érezzük, hogy ezek nélkül a garanciák nélkül nem jó irányba lép el a törvény, és ha ilyen garanciák nem kerülnek bele a törvényjavaslatba, akkor lehet, hogy éppen emiatt ezen egyetlen, de nagyon jelentős gazdasági hatású lépés miatt az SZDSZ képviselőcsoportja nem tudja támogatni ezt a javaslatot, sőt arra kéri a parlamentet, hogy ebben a formájában ne fogadja el ezt a törvényt.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
