LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyfajta logikai sorrendet követve mindenkor nagyon nehéz hozzászólni egy olyan törvényjavaslathoz, amely több törvény módosítását indítványozza, és ezek a módosító szándékok egyszerre fognak át vagyonjogi, munkajogi, gazdasági, társasági és pénzügyi jellegű törvényeket. A következő néhány percben tehát nem a gondolataim csaponganak, hanem az előttünk lévő törvényjavaslat témái változatosak.
A törvényjavaslat 2. §-a mindjárt egy nehéz kérdést vet fel: megengedhető-e az, hogy az állami és önkormányzati törzsvagyon részét képező közutak és műtárgyak működtetése céljából az állam vagy az önkormányzat többségi részesedéssel gazdálkodó szervezeteket alapíthasson? Első ránézésre bárki mondhatná azt, hogy miért ne, hiszen a működtetés nem feltétlenül azt jelenti, hogy az állam vagy az önkormányzat apportként viszi be a törzsvagyont, amit aztán néhány kedvezőtlen év alatt akár teljesen el is veszíthet, ahogyan erre számtalan példát lehetne felhozni az elmúlt évtized szomorú történeteiből.
El lehet képzelni azt a változatot is, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása után is változatlanul csak koncesszióba adhatnak állami vagy önkormányzati törzsvagyont, azzal a különbséggel, hogy ezt a koncessziót immáron maga az állam és az önkormányzat is megpályázhatja, az ilyen célra alapított többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetei révén. Az államot és az önkormányzatot még rossz gazdálkodás esetén sem érheti veszteség, mivel a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 28. §-a értelmében: "Ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetőleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetőleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni."
(17.00)
Sajnos, a törvényjavaslat 2. §-ának a szövege számomra nem megnyugtató, abból ugyanis hiányzik az a megszorítás, amit csak az indoklás tartalmaz - de ez vitás esetekben lényegtelen -, hogy a törzsvagyon csak a koncesszióról szóló 1991. évi törvényben szabályozott módon adható át gazdálkodó szervezetek számára.
Tisztelt Ház! Baleseti statisztikákból ismert, hogy a közlekedési balesetek milyen nagy hányadát okozza a vezetés közbeni fáradtság és elalvás. Nagyon egyetértek a törvénytervezetnek azzal a javaslatával, hogy a megengedett vezetési időre vonatkozó előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság pihenőidő letöltését is elrendelheti. Tudom, sokan sérelmezik majd ezt az intézkedést, mondván, hogy az ilyen jellegű ellenőrzés révén a fáradt járművezetőknek csak egy kis részét lehet kiszűrni. Ez igaz, de ennyivel is kevesebb baleseti kockázat lesz majd jelen az utakon.
Tisztelt Ház! A törvény több helyen intézkedik például katonai légügyi hatósági eljárási díjakról, közlekedési hatósági és felügyeleti díjakról, pótdíjakról és bírságokról. Csupán ezen az egy héten tárgyalunk az okmányok kiadásával és az útlevelekkel kapcsolatos díjak, illetve a kulturális járulékok megnöveléséről. Ismeretes a költségvetési vita eddigi szakaszából, hogy a 2001-2002. évekre vonatkozó előirányzatok több mint 60 százalékkal kívánják megnövelni a rendőrség bevételeit, nyilván szintén bírságok és büntetések révén. Véleményem szerint nagyon kedvezőtlen ez a tendencia, az tehát, hogy az országgyűlési képviselők és a lakosság előtt átlátható jövedelmi, forgalmi és jövedéki adók helyett a kevésbé átlátható szférában, a tárcaszinten megállapított járulékok, díjak, pótdíjak és bírságok területén nőnek a legdinamikusabban az állam bevételei. Minden eddigi tapasztalat szerint a törvényekben meghatározott közterhek egyértelműek, mindenkire egyaránt vonatkoznak, míg az önkormányzatok, minisztériumok és egyéb hatóságok bírságai, díjai és mentességei egyre inkább áttekinthetetlenek, túlságosan gyakran egyéni mérlegelés tárgyai lehetnek, s mint ilyenek, értelemszerűen kerülik a nyilvánosságot.
Gyakran többet vitatkozik a tisztelt Ház egy-egy adókulcs növelésén, ismerve annak a lakossági vagy vállalkozói jövedelmeket megcsapoló hatását, mint amennyi figyelmet szentel a hatósági eljárási díjak, büntetések megállapítására feljogosító jogszabályok megalkotására, mert nem ismeri annak a költségvonzatát. Esetünkben sincs mellékelve a törvényjavaslathoz egy erről tájékoztató táblácska, amit kellő tisztelettel, de erősen hiányolok.
Abban bízom, hogy az elmondott észrevételekkel segítem ezt a törvényjavaslatot. Ha így történik, akkor nem szóltam hiába, és a türelmük sem volt felesleges.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)
