MÁRTON ATTILA

Teljes szövegű keresés

MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ma már többször elhangzott, hogy az előttünk fekvő törvénymódosító javaslattal a kormány a csomagban tárgyalt két törvényben döntően az európai uniós jogharmonizációhoz szükséges módosításokat végezte el, illetve azokat vezette át. Természetesen, ha már törvénymódosításról van szó, akkor nemcsak az európai uniós jogharmonizációt kell szem előtt tartani, hanem a jogalkotóknak minden esetben tekintettel kell lenniük a változó hazai körülményekre is.
Így lehetséges az a szerintem egyébként támogatandó megoldás, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény módosításába nemcsak úgynevezett harmonizációs paragrafusok kerültek be, hanem szabályozásra, definiálásra kerültek olyan területek is, amelyek bizonyos törvényekben, rendeletekben már napvilágot láttak. Jó példa erre a törvényjavaslat 2. §-a, ahol is, a már 1991 óta életben lévő koncessziós törvénnyel összhangban, az önkormányzatoknak lehetőségük lesz a törzsvagyonukat képező közutak és műtárgyaik üzemeltetése céljára gazdálkodó szervezetet alapítani, illetve a működtetést koncesszióba adni. Ezáltal lehetősége nyílik az önkormányzatoknak az utak megfelelő szintű üzemeltetésére, állagmegóvásra és fejlesztésekre is, melynek eredményeként immár törvényesen is megnyílik a lehetőség arra, hogy akár külső tőke bevonásával is javítani, korszerűsíteni lehessen az önkormányzatok kezelésében lévő közúthálózatot.
A közutak forgalmának biztonságosabbá tétele érdekében szigorodnak a járművek ellenőrzésének lehetőségei, és különösen fontos azt megemlíteni, mivel Magyarország nagyon fontos tranzitország, hogy tovább szigorodhat az országunkon átmenő teherforgalom ellenőrzése.
(16.40)
Nagyon fontos ez a tekintetben, hogy a nemzetközi forgalomban közlekedő teherjárművek tengelyterheléseinek ellenőrzése is kibővül, illetve az ellenőrzés eljárásának és körülményeinek pontosabb definíciója is szerepel a törvényben.
A közlekedés biztonságát javító intézkedés, hogy a törvénymódosítás kapcsán lehetőség nyílik a vezetési időre és a pihenési időre vonatkozó előírások betartásának fokozott ellenőrzésére, ami reményeink szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen a gépkocsivezetők túlterheltségéből adódó balesetek száma.
A közlekedés biztonságának fokozását szolgálják továbbá a törvénytervezetnek azon paragrafusai, amelyek a közúti közlekedési szakemberek időszakos szakirányú továbbképzését írják elő. Bár itt a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója, Fritz Péter képviselőtársam azt említette, hogy a közúti közlekedési szakember mint olyan nincs definiálva, de úgy gondolom, amíg a hivatalos definíció erre meg nem születik, addig is nagyjából jól behatárolható azoknak a köre, akik közúti közlekedési szakembernek minősíthetőek akár már ma is, és azt hiszem, elég korrekt módon meghatározható, mondjuk, a szakképzési besorolás alapján, hogy kik tartoznak ide.
Itt kell egyébként kiemelni azt, hogy a Magyarországon működő, több ezer képzéssel foglalkozó szervezet egy része már ma is rendelkezik nemzetközi ISO-minősítéssel, ami már most garantálja, hogy az innen kikerülő szakemberek megfeleljenek az európai uniós elvárásoknak.
Szintén a közlekedés biztonságának erősítését szolgálja a járművek rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó paragrafus módosítása, mely fokozott figyelmet fordít a környezetszennyezés csökkentésére, valamint a gépjárművek műszaki állapotának rendszeres és igen alapos felülvizsgálatára, hiszen kiemelten foglalkozik a beterjesztett törvényjavaslat a műszaki felülvizsgáló állomások minősítésének tárgyi és szakmai feltételével is.
Áttérve a csomag második törvényére, a légi közlekedésről szóló törvény módosításáról szintén megállapítható az a már a bevezetőben is említett tény, hogy leginkább az európai uniós előírásokhoz kapcsolódó módosítások átvezetésére került sor a törvény szövegében.
Mégis melyek azok a legfontosabb változások, amelyekről így az általános vita keretei között szólni szükséges? Egy, már eddig is működő, de mind ez ideig nevesítésre a törvényben nem került szakmai feladat került most beemelésre a törvény szövegébe állami feladatként, nevezetesen a repülőtéri koordináció, melynek elsődleges feladata a légi közlekedésben az úgynevezett résidőkiosztás - amiről már az előbb is hallhattunk -, amely résidőkiosztás alapvetően meghatározza mind a Magyarországra közlekedő, mind a tőlünk induló polgári légijáratok menetrendjét és azok időbeosztását. Nemcsak az Európai Unióban, de világszerte kiemelten kezelendő ez, és külön gondot fordítanak rá, hogy a repülőtéri koordináció mindenhol versenysemlegesen működhessen, és lehetőség szerint közvetlenül a legmagasabb szintről, miniszteri vagy légügyi hivatali szintről történjen az irányítása. Az elmúlt időszakban a koordináció működése biztosította a légi közlekedési piac szereplői számára a versenysemlegességet és az egyenlő elbánás elvét.
Összességében tehát elmondható, hogy a törvény mostani módosításával egy, már jól működő gyakorlatnak az EU-s elvárásoknak megfelelő törvényi szintre emeléséről és konkrét nevesítéséről van szó. Itt fontos azonban megjegyezni, hogy a koordináció legfontosabb, de közel sem egyetlen feladata a résidőkiosztás és a menetrendek koordinálása, hanem a repülőtér vagy a repülőterek kiszolgálási folyamatainak szervezése és felügyelete is ehhez a szervezethez kell hogy tartozzon. Különösen fontos erről szólni akkor, amikor átszervezés alatt áll a ferihegyi nemzetközi repülőteret működtető Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, és az új szervezeti felállás jelenleg van kialakítás alatt. Az új szervezeti struktúra véglegesítésekor, most már a törvényben is rögzített módon, a versenysemlegességi szempontokat is figyelembe véve, nagy gondot kell arra fordítani, hogy a koordináció feladatait teljeskörűen elláthassa.
A törvényjavaslat 64., illetve 65. §-a a légi közlekedési balesetek, illetve események nemzetközi gyakorlatnak megfelelő meghatározását tartalmazza, illetve előremutatóan a balesetek és események kivizsgálására egy független szervezetet jelöl meg. Ez igen fontos változás az elmúlt évek hazai gyakorlatához képest, de tökéletesen megfelel mind az európai, mind az egyéb nemzetközi elvárásoknak és előírásoknak.
A hazai gyakorlatban idáig a balesetek és események kivizsgálását a légügyi hatóság szakemberei végezték el, ezzel a gyakorlattal gyökeresen szakít a beterjesztett törvényjavaslat, amikor független polgári kivizsgáló szervezet felállítását írja elő. Ennek a szervezetnek a függetlensége az, ami teljesen új elem. Az európai és a nemzetközi jogalkotók a közelmúltban úgy döntöttek, hogy feloldják az eddigi ellentmondásos helyzetet, és független polgári kivizsgáló szerv létrehozását írják elő, hiszen óhatatlanul előállhat az a körülmény, amikor a kivizsgálás során magára nézve, mondjuk, terhelő tényeket kellene a légügyi hatóságnak megállapítania egy-egy esemény kapcsán. Ilyen lehet például, hogy adott területen mulasztásos jogsértésben vannak, vagy mondjuk, nem megfelelően szabályoztak le egy adott feladatkört. Nyilvánvalóan, ha a fennálló rendszer működne tovább, akkor nehéz lenne az elfogulatlanságot biztosítani, hiszen nehéz azt elérni, hogy egy szervezet saját magáról állapítson meg végül is elmarasztaló dolgokat.
Ennek a független polgári kivizsgáló szervezetnek a megalakítására már történtek egyébként előkészületek, de a működés megkezdésének határidejét a jogszabály csak 2002. január 1-jétől írja elő, addig pedig meg kell tenni a szükséges szakmai egyeztetéseket, ügyelve arra, hogy az addig hátralévő időben is megfelelően történjen meg a légi közlekedési események és balesetek kivizsgálása.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján összefoglalva elmondható, hogy az előttünk fekvő törvénycsomag előremutató, megfelelő szintű jogharmonizációs intézkedéseket tartalmaz, és egyben figyelembe veszi a hazai változásokat is, mint ahogy ezt a közúti közlekedésről szóló törvény módosítása kapcsán már említettem. Mindezekre tekintettel úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvénycsomag alkalmas az elfogadásra, ezért kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák azt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem