DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezt a törvénytervezetet, amelyet most az államtitkár úr az expozéban, illetve Szabó Erika kormánypárti fideszes képviselőtársam most bemutatott nekünk, és mindenféle szépet és jót elmondott róla, azt gondolom, mégsem fogják a magát polgárinak nevező kormány sikerkönyvének legfényesebb lapjaira írni. Sőt, azt gondolom, hogy Pintér Sándor belügyminiszter úr sem fogja ezt a törvénytervezetet a jogalkotási csúcsteljesítményei között nyilvántartani.
Tisztelt Országgyűlés! Helyes az a célkitűzés, hogy a kormány egy korszerű okmánycsaládot akar bevezetni, korszerű, és minden európai szabálynak megfelelő személyi igazolványt, útlevelet, vállalkozói igazolványt, gépjárműokmányokat - ez helyes. Helyes az a célkitűzés is, hogy az állampolgárok lehetőleg egy helyben, kulturált körülmények között kapják meg az okmányokat, jussanak hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek fontosak - ezek az okmányirodák, ez is helyes.
De ami itt a végrehajtásban történik, az enyhén szólva is kívánnivalót hagy maga után. Miután Szabó Erika képviselőtársam a sikerjelentését elmondta e történetnek, nekem ellenzéki képviselőként természetesen az a kötelességem, hogy felhívjam a figyelmet azokra az anomáliákra, amelyek megítélésünk szerint meglehetősen súlyosak, és bizony a végrehajtás igen komoly problémáival szembesítenek e törvénytervezetnél is.
A 2000. január 1-jétől létrehozott okmányirodák indulásakor rengeteg probléma volt, gondolom, erre nem kell önöket külön, részletesen emlékeztetni, hiszen akkor a sajtó is hírt adott arról, hogy az okmányirodák előtt hosszú tömött sorokban várakozó állampolgárok azért nem jutottak hozzá a szolgáltatáshoz, mert a felkészületlen számítógépes rendszer lefagyott. Nem jutottak hozzá adatokhoz, információkhoz, mert azok a köztisztviselők, akik az önkormányzatoknál dolgoztak, legjobb tudásuk ellenére is, minden igyekezetük ellenére is csak annyit tudtak mondani az állampolgároknak, hogy majd vissza kell jönni néhány nap múlva, mert számukra teljesen ismeretlen okból a rendszer nem működik.
Ma én azt gondolom, hogy egy felkészült kormány, amelyik ilyen diadaljelentéseket hoz az Országgyűlés elé, kellene hogy szóljon néhány szót e végrehajtási problémák kiküszöböléséről is. Annál is inkább, mert ezekkel a problémákkal az okmányirodáknál a jövőben is számolni kell, hiszen most is kerülnek oda olyan feladatok, amelyek, úgy tűnik, végrehajtásra teljesen felkészületlenül kerülnek az okmányirodákhoz.
Engedjék meg, hogy ilyen példaként elmondjam, hogy november 1-jétől odakerültek a vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos feladatok és hatáskörök. Október 15-étől a kamarák már befejezték az ezzel kapcsolatos tevékenységüket, és most, amikor végre kellene hajtani a törvényt, most szembesül azzal a Belügyminisztérium, hogy nincsen ehhez megfelelő program, hogy egyszerűen nem tudják végrehajtani, és nem tudják kiadni az igazolványokat - komoly és súlyos problémák vannak ezzel kapcsolatban. (Dr. Kontrát Károly ingatja a fejét.) Az államtitkár úr csóválja a fejét, hogy nem így van, majd biztos meg fogja ezt cáfolni.
De az biztos, hogy így volt, tisztelt államtitkár úr, hogy amikor január 1-jétől a közlekedési feladatok is átkerültek, szembesültek azzal az önkormányzatok, hogy december 15-e után már a rendőrségen nem adtak ki gépjárműokmányokat, és a kéthetes torlódást az önkormányzatoknak kellett valamilyen módon levezetni. Ebből rendkívül súlyos problémák és konfliktusok voltak az önkormányzatoknál.
Ugyancsak szeretnék arra emlékeztetni, hogy amikor '99 végén a Belügyminisztérium, egyébként helyesen, széles körben tájékoztatta arról a választópolgárokat, hogy január 1-jétől a személyi igazolványokat már az önkormányzatoknál kell intézni, az okmányirodáknál, decemberben nem adtak már ki régi okmányokat - ez önmagában még talán nem lehet probléma -, de úgy is elküldték az állampolgárokat, például azokat a 14. évüket betöltő személyeket is, akiknek utána már úgy kellett kiváltaniuk a személyi igazolványt, hogy le kellett szurkolniuk az 1500 forint illetékbélyeget, miközben ők nem tehettek arról, hogy egy ilyen hatáskörátadással kerültek ilyen helyzetbe.
Az önkormányzatokat felkészületlenül érte ez a feladat a tekintetben is, hogy nem kapták meg az ehhez szükséges megfelelő pénzt. Minden ellenkező híreszteléssel szemben konkrétan bizonyítani tudjuk önkormányzatokkal, számadatokkal - Budapest XVI. kerület, XV. kerület, Nyíregyháza önkormányzata -, hogy nem kapták meg a szükséges pénzeszközöket és a szükséges felszereléseket.
Szeretnék az állításaim bizonyítékául egy levelet felolvasni, amelyet a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának írt az egyik önkormányzat - meg is mondom, hogy melyik: a XV. kerületi önkormányzat - 2000. október 19-én, a következő szöveggel. "Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnálattal értesítem, hogy 2000. október 10-én személyes ígérete ellenére a budapesti XV. kerületi önkormányzat az okmányiroda kialakításához központilag biztosítandó 10 millió forintot a mai napig nem kapta meg. Ugyanakkor másnap a projektirodától telefonon kértem annak sürgős intézését, hogy legalább a bútorokat megkapjuk - ezek sem érkeztek meg.
(18.00)
Az okmányiroda vállalkozói részének november 1-jei indítását ez akadályozza, hiszen ezt az ügyfélszolgálati irodát egy másik épületbe kellene költöztetni, a meglevő berendezések hátrahagyásával, de mivel a bútorok nem érkeztek meg, a költöztetést nem tudjuk végrehajtani. Ha az ügyfélszolgálat legkésőbb október 25-éig nem költözik el, nem tudjuk átalakíttatni az okmányirodát a kívánalmak szerint, tehát november 1-jén a vállalkozói engedélyek kiadását nem tudom elkezdeni. Ezért nem értem a Belügyminisztérium azon értesítését, hogy október 27-én sor kerül a főpróbára.
Tisztelt Államtitkár Úr! Bízva a rengeteg ígéretben, most szembesülnöm kell ismételten azzal, hogy semmi sem teljesül időben abból, amit a Belügyminisztérium megígér. Újra csak nekünk kell valamilyen megoldást találni, mert nem kapjuk meg időben a kellő segítséget. Kérdezem öntől, ha még sem informatikaihálózat-építés, sem gépek, sem bútorzat, sem pénz nincs, miképp oldja meg az önkormányzat a több hetet igénybe vevő átállást. Sürgős és azonnali intézkedést kérek." A XV. kerületi önkormányzati hivatal aláírásával.
Tisztelt Államtitkár Úr! Azért olvastam föl ezt a levelet, hogy amikor a Belügyminisztérium ilyen törvénytervezetet és ilyen módosítást idehoz, akkor azt gondolom, szembesülnie kell azzal is, hogy a végrehajtásban milyen feladatokat kellene elvégezniük, milyen feltételeket kellene megteremteni ahhoz, hogy az önkormányzatok tisztességesen el tudják látni azt a feladatot, amit a jogszabályból megkapnak.
Hozzáteszem, hogy amikor most a kormány észlelte, hogy néhány illetékességi és hatásköri szabályt módosítani kell ennél a törvénymódosításnál, valószínűleg helyesen járt el. Tehát mi nem tagadjuk azt, hogy itt ezt a néhány technikai módosítást, amelyről hosszan beszélt képviselőtársnőm is, el kell végezni, tehát nem ezzel van a problémánk. Hanem azzal van a problémánk, hogy ebben a törvénytervezetben összecsomagolt a Belügyminisztérium mindent, ami eszébe jutott, és belegyömöszölte egy olyan törvénybe, amiben a koherencia meglehetősen nehezen található meg.
Én szeretnék itt arról a szabályról is beszélni röviden, amelyről ugyancsak államtitkár úr is és Szabó Erika is beszélt. Ez a bűnügyi nyilvántartás módosítására vonatkozó szabály: az ominózus rabosítási szabály. Én csak szeretném a tisztelt rádióhallgatók figyelmébe idézni, hogy amikor a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényt módosította az Országgyűlés, akkor módosító indítványban az ellenzéki képviselők fölhívták arra a figyelmet: nem lesz az jó, hogy mindenféle bűncselekmény esetében, magánvádasoknál is lehetőség lesz arra, hogy azonnal a rendőrségen szemből fénykép, profil, tenyérlenyomat, ujjlenyomat készül, és minden, amit egyébként a köztörvényes bűncselekményeket elkövető személyeknél eljárásként foganatosítani kell - akkor a kormány erre a füle botját nem mozgatta. Amikor a nyilvánosság előtt ebből botrány lett, mert újságírókat magánvádas feljelentés alapján odacitáltak, rángattak és méltatlan eljárásnak tették ki őket a rendőrség előtt - a rendőrség, hozzáteszem, azt tette, amire a törvény kötelezte -, akkor a kormány rájött arra, hogy hoppá, itt valamit módosítani kellene. Vastagh Pál szocialista országgyűlési képviselő önálló indítványt nyújtott be ennek a megváltoztatására. Hozzáteszem, volt ilyen módosító is, amikor tárgyaltuk, csak önök nem vették ezt figyelembe. Az önálló képviselői indítványt az Országgyűlés kormánypárti többsége elutasította, majd most fogja magát a kormány, és ugyanezt a szakaszt szó szerint, mint amit Vastagh Pál benyújtott, belegyömöszöli egy ilyen vegyes felvágott törvénytervezetbe, és benyújtja mint saját ötletét.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mi pártoljuk azt, hogy ezt a szabályt megváltoztatják, örülünk, hogy a kormány belátta tévedését, örülünk annak, hogy ezt a szabályt meg fogják változtatni - csak ezt a sumákolós módszert nem pártoljuk. De hát mindegy, ha már ebbe a törvénybe tették bele, üsse kavics, majd itt fogja megszavazni az MSZP is ezt a szakaszt.
A törvény egészét azonban nem fogjuk megszavazni a következő miatt. Az önkormányzati törvény előírja a kormány számára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - befejezem, az utolsó mondatom, köszönöm, elnök úr -, hogy minden olyan új feladatot, amelyet az önkormányzatok számára kötelező feladatként ad, forrásokkal kell ellátni, ennek pénzügyi fedezetét meg kell teremteni.
Tisztelt Országgyűlés! Ennek a feladatcsomagnak, amelyik itt van most előttünk ennél a törvénymódosításnál, nincs meg a fedezete az önkormányzatoknál. (Az elnök ismét csenget.) Ezért a Szocialista Párt ezt a törvénymódosítást nem fogja megszavazni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
