HERBÁLY IMRE
HERBÁLY IMRE
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mielőtt az előre jelzett témához hozzákezdenék, megjegyezzem, ha nem ilyen ülésrend szerint dolgoznánk, akkor feltehetően nem ilyen késő esti órákban és feltehetően az érintett miniszter úr jelenlétében tudnánk ezt a fontos témát megtárgyalni.
Ezután az előre jelzett témáról; túlzás nélkül állítható, hogy Szolnok megye minden tekintetben, de elsősorban adottságait figyelembe véve agrármegyének nevezhető. Mindig meghatározó szerepet játszott benne az állattenyésztés nehézipara, a szarvasmarhatartás, ezen belül a tejtermelés is. Az utóbbi időszakban, '97-99 között a tejtermelés, -felvásárlás növekvő dinamikája mára megtört. A természeti csapásokon túl egyéb tényezők is egyre inkább közrejátszanak a visszaesésben, és a trend a jövőt illetően kedvezőtlen. 1999-ben még Hajdú megye után Szolnok megye termelte a legtöbb tejet az országban.
A szarvasmarhalétszámról: '91-ben 84 ezer szarvasmarha volt a megyében, ebből 34 500 volt a tehén, 2000-re már csak 63 ezer szarvasmarha, s ebből 29 ezer tehén maradt. A tejtermelésről: '95-ben 1 millió 354 ezer hektoliter, azután '97-ben 1 millió 268 ezer, majd '99-ben 1 millió 532 hektoliter. Mondhatnánk azt is, hogy milyen jól alakult a trend, hisz növekszik a tejtermelés, azonban a tejtermelés mennyiségének hektikus változása azt is jelzi, hogy bizony, itt gondok vannak. 2000 első félévben az előző év hasonló időszakához képest a tejfelvásárlás a megyében 8 százalékkal csökkent, és ez ismét jelez valamit. Ez évben az input költségek 15-20 százalékos és a takarmányárak 30 százalékos növekedését ha szembeállítjuk a tej felvásárlási árának növekedésével, akkor látjuk a jövedelmezőségi szint növekedését; ami azt is jelenti, hogy a '97. évi 44 forintról hiába emelkedett közben 62 forintra 2000 első félévében a felvásárlási ár, a közvetlen ágazati eredmény csak 4-5 forint, és ebből látható, hogy veszteség várható a következő időszakban. A megyében a tejfeldolgozó ipar igen fejlett, a '80-as években a megye feldolgozó kapacitása 800 ezer liter volt, majd a privatizáció és egyéb ügyek kapcsán ez mára már csak 400 ezer liter. A megyén belül a tej termelésének és feldolgozásának helyzete egyre inkább elgondolkodtató.
A romlást fokozó egyéb okok között felerősödni látszik a külföldi tőke kedvezőtlen hatást előidéző jelenléte. Egyre több telepet vásárolnak meg külföldi befektetők. A feldolgozóipar oldaláról még rosszabb a helyzet, a megye tejiparában '98-ig nem volt meghatározó a külföldi tőke. Azután a rossz anyagi helyzet szükségessé tette a privatizációt, az 1995-ben 8 tejipari céget felvásárló Nutricia megvásárolta a legnagyobb tejüzemet.
(20.40)
Igaz, hogy ez a multinacionális tejipari cég mára már hét tejüzemet bezárt Kelet-Magyarországon. Most a Mátratej felvásárlásával megcsapott bennünket az a komoly veszély, hogy tovább csökken a megyében a feldolgozó kapacitás.
Egyetértek a működőtőkének a megyébe való és egyáltalán az országba való beáramlásával, tudom, hogy a tőkének biztonságra van szüksége, de azt is el kell fogadni mindenkinek, hogy a magyar termelők érdekeit egy olyan régióban, mint Szolnok megye, meg egyáltalán az egész ország - és a piacvédelmet is - biztosítani kell a magyar termelők, kereskedők és feldolgozók részére.
Az eddig elmondottakból is látszik, hogy a megye tejtermelése mind feldolgozói oldalról, mind termelői oldalról veszélyben van. Úgy gondoljuk, a következő időszakban olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek ezt a kellemetlen trendet megállítják.
Köszönöm szépen.
