DR. KURUCSAI CSABA
DR. KURUCSAI CSABA
DR. KURUCSAI CSABA (FKGP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy figyelemmel kísérhettem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló szeptember 25-ei általános vita első részét.
A napirendi pont előadójaként dr. Hende Csaba államtitkár úr ismertette a szabályozási célokat, amelyek a módosítás szükségességét megalapozták. Ugyanezen a napon a frakciók is ismertették pártjaik álláspontját a törvénymódosítással kapcsolatban.
A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja részéről dr. Boda Ilona képviselőtársam fejtette ki, hogy a törvényjavaslat az 1994. évben elért pozitív szabályozási elemeket fenntartja, megállapította, hogy a törvényjavaslat kifejezetten előremutató intézkedéseket tartalmaz, ugyanakkor helyenként kellően ki nem munkált javaslatokkal él.
Felszólalásomnak nem célja, hogy a Boda Ilona képviselőtársam által hangsúlyozottan pozitívnak ítélt módosításokat számba vegyem, hiszen szakmai értékítéletével, frakciótársaimmal együtt én is egyetértek. Felszólalásomban elsősorban azokat az általa is hangsúlyozott, kellően ki nem munkált paragrafushelyeket vonnám a figyelem körébe, amelyekről a szakma álláspontja szerint az előterjesztő megfeledkezett, és továbbgondolásra esetlegesen érdemes lehet.
Az első felvetésem a pénzkövetelések pénzforgalmi úton való behajtásához kötődik. Véleményem szerint a Vht. módosított 6. § (2) bekezdése sem pótolja a törvény eddigi hiányos rendelkezését arra vonatkozóan, hogy a közokirat záradékolása során a pénzintézetnél kezelt összegre folyó végrehajtás elrendelése előtt vagy után kell-e vizsgálni a Vht. 13. §-ában foglalt általános, és a 21. §-ában foglalt speciális feltételeket.
(14.10)
A gyakorlat nyelvére lefordítva ezt a kérdést: mikor kell dönteni a záradékolás megengedéséről vagy megtagadásáról?
A hétköznapok tapasztalata szerint az adósok a pénzintézetnél kezelt összegre folyó végrehajtás esetén új bankszámlát nyitnak. Ezzel az MNB 6/1997. számú rendelkezésében előírt 90 napos sorban állás hiábavalóvá válik, mert az adós az azonnali beszerzési megbízás megkezdésétől, illetve az átutalási végzés kézbesítésétől kezdően a végrehajtó által is ismert bankszámláján nem futtat át többet pénzösszeget.
Úgy vélem, hogy viszonylag egyszerű módosítással a helyzet megoldható. Ennek lényege: ha ezt egyéb jogszabály tiltó rendelkezése nem teszi lehetetlenné, a pénzintézeteket a gazdálkodó szervezetek új bankszámlájának megnyitásakor az APEH felé bejelentési kötelezettség terhelje. A jelenlegi szabályozás szerint a cégeknek csak az alapításkor hatályos bankszámlát kell bejelenteniük.
A törvényjavaslat 26. §-a többek között a Vht. 48. § (5) bekezdése rendelkezéseit is módosítani javasolja. Ebben az előterjesztő a felfüggesztésre okot adó méltányolandó körülmények körében kiemelten értékeli az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét.
Kétségtelenül méltányolandó feltétel a javaslatban foglalt kitétel, ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezeknek a feltételeknek nagyon sokan megfelelnek, ellenük így nem vezethető végrehajtási eljárás. Ezért célszerű lenne ennek a kvázi mentesítő feltételnek a szűkítése, mert sok esetben sérti a végrehajtást kérők érdekeit.
Már most tudom, hogy felvetésemmel kapcsolatosan ellenérvként hangzik el: nem célszerű a bírói mérlegelés körét szűkíteni. Kérem kedves képviselőtársaimat, felvetésem értékelésekor vegyék figyelembe, hogy a végrehajtást kérő már túl van a magyar gyakorlat szerint többéves bírói procedúrán, és gyakorlatilag egy újabb, hosszadalmas eljárási rend keretében kell az adós tartós és súlyos betegségét bizonyítani és ellenbizonyítani. Ez semmiképpen sem szolgálja az Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában említett gyors és átlátható eljárás elvét.
A Vht. 52. §-a taxációja nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, amikor a letiltó végzéssel elrendelt végrehajtás sikertelen, például ismeretlen a megadott címen a munkáltató stb., stb., és a végrehajtást kérő nem kéri az adós más vagyontárgyát végrehajtás alá vonni, nem kéri a végrehajtási lap kibocsátását.
A jelenlegi gyakorlat szerint a hiánypótlásra felhívó végzés teljesítési határideje után az iratokat a végrehajtó irattárba helyezi. Megnyugtató megoldás lenne, ha a törvény szabályozná, hogy a végrehajtás folytatása iránti kérelem előterjesztéséig az eljárás szünetel.
A Vht. új, 82/A. §-a (5) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy az elévülés megállapítása esetén a megszüntető végzésben a bíróság rendelkezik a letétszámlára utalt összeg visszavonásáról. Ennek hiányában a bíróságnak nincs hatásköre erről dönteni.
A Vht. új, 201/A. §-a szerint a kielégítési végrehajtás lehetőségének megnyíltát követő hatodik hónap eltelte után terjeszthet elő az adós kérelmet a biztosítási intézkedések megszüntetése iránt. Ezzel szemben a 20/1994. (XII. 24.) számú IM-rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint a biztosítási intézkedésre irányuló eljárásban soron kívül kell a bíróságnak és a végrehajtónak eljárnia. A kielégítési végrehajtás lehetőségének megnyílta után a biztosítási intézkedés elrendelésének, fenntartásának feltételei már ilyenkor nem állnak fenn.
A biztosítási intézkedés az adós rendelkezését igen súlyosan érinti, lásd a 109/1999. számú FM-rendelet 31. § (2) bekezdését. A fent ismertetett példák alapján a biztosítási intézkedés feltételeinek megszűntekor soron kívül kellene intézkedni az adós számára érdeksérelmet jelentő állapot megszüntetéséről. Ezért javaslom, hogy a kiegészíti végrehajtás lehetőségének megnyíltakor a bíróság hivatalból hívja fel a végrehajtást kérőt a kielégítési végrehajtás elrendelése iránti kérelme előterjesztésére. Erre a törvényi keretek között a végrehajtást kérőnek 15-30 napot célszerű biztosítani. Álláspontom szerint nincs indok a feltételek megszűnte után a biztosítási intézkedések fenntartására.
Felszólalásom befejezéseként kérem, engedjék meg, hogy visszatérjek a jelenleg hatályos törvény 9. §-ához. Teszem ezt azért, mert meggyőződésem szerint az itt szabályozott rendelkezések bővebb kifejtésre szorulnak.
A gyakorlatban sokszor problémát okoz a Pp. mint háttérjogszabály alkalmazása. Engedjék meg, hogy erre egy gyakorlati példát ismertessek. A becsérték megállapítása körében, ha a fél által előterjesztett kifogás kapcsán a szakértő a végrehajtó által megállapítottnál alacsonyabb összegben határozza meg az ingatlan becsértékét, de a kifogás arra irányul, hogy a végrehajtó által megállapítottnál magasabb összegben kerüljön meghatározásra, érvényesüljön a Pp. 4. §-a szerinti kérelemhez kötöttség, illetve 215. § szerinti kereseti kérelemhez kötöttség.
Az egyik álláspont szerint a becsérték megállapítása a peres eljárásban kvázi a tényállás megállapításának felel meg. Így a becsérték elleni kifogás bizonyítási indítványt jelenthet. Ennélfogva a becsérték megállapítása körében a bíróság csak annyiban van kötve a fél kérelméhez, hogy a becsértéket szükség esetén szakértő közreműködésével meg kell állapítani.
Ez a további eljárásnak sarkalatos pontja, de nem érdemi döntés, ahol a Pp. 215. § szerinti kereseti kérelemhez kötöttség sem érvényesülhet. A másik vélemény szerint a becsérték megállapítása során a bíróságnak figyelemmel kell lennie a kifogás tartalmára, és a kérelem keretein belül kell megállapítania a becsértéket. A fenti példa szerint a végrehajtó által közölt összeg alatti érték nem állapítható meg.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Beszédemet azzal kezdtem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat kifejezetten előremutató intézkedéseket tartalmaz. Felvetéseimet az együttgondolkodás és a javítás szándékával tettem meg. Kérem, gondolják meg, hogy az e tárgyban előterjesztett módosító javaslatok mily mértékben tennék teljesebbé a törvényjavaslatot.
A kisgazda frakció a törvényjavaslatot teljes támogatásáról biztosítja, ugyanakkor örömmel venné, ha a fentiek alapján előterjesztett módosító javaslatokat az előterjesztő támogatásáról biztosítaná.
Ennek reményében köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót. (Szórványos taps a Kisgazdapárt soraiban.)
