DR. FENYVESSY ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvénytervezet olyan, elsősorban technikai jellegű törvénymódosításokat tartalmaz, amelyek tartalma tulajdonképpen szigorítást jelent a gazdasági reklámtevékenység jelenlegi szabályozásához képest néhány területen.
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályait a törvényjavaslat számos kérdésben olyan irányban módosítja, amivel a Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési képviselőcsoportja is egyetért. Ilyen például a szexualitást vagy erotikát öncélúan bemutató reklám tilalma, a megtévesztő reklám közzétételének tilalma mellett a megtévesztő jelleg megállapításának a pontosítása, az összehasonlító reklám közzétételi feltételeinek a pontosítása, a fogyasztói érdekvédelmet ellátó társadalmi szervezetek fokozottabb bevonása a reklámfelügyeleti eljárásokba, és így tovább. A rendelkezésre álló szűkös időkeretre tekintettel azonban mellőzöm azoknak a rendelkezéseknek a méltatását, amelyeket a MIÉP-frakció nem kifogásol.
Jelen van azonban az előterjesztésben egy olyan koncepcionális kérdés, amelynek az újragondolását javaslom az előterjesztőknek. Ez a gyógyszerreklámok területén mutatható ki. A gyógyszergyárak privatizációját követően teret nyert a rekláméletben egy olyan felfogás, hogy a gyógyszer ugyanolyan árucikk, mint bármely fogyasztási cikk, és annak fogyasztását reklámokkal fogyasztásra ösztönző módon növelni kell. Ezt a megközelítést helytelennek tartjuk, és ez a jelenség az orvosi szakmai körökben is vitatott álláspont. Tulajdonképpen a gyógyszerek alkalmazásának profitorientált kiszélesítése a rászorulók vagy rá sem szorulók körében nem képezheti a fogyasztásra ösztönző reklámtevékenység célját, ennek megengedése hibás elképzelés, és sok esetben káros a gyógyszeres kezelésre szorultak számára is. Erre tekintettel az orvosi szakmai körökben a gyógyszerreklámok megengedhetőségének vagy tilalmának a törvényi szabályozása jelenti most a vitatott kérdést.
A MIÉP frakciója nem vitatja annak szükségességét, hogy gyógyszerek gyógyhatása ismertetésre kerüljön, és ez kiterjesztő értelmezésben akár reklámozásnak is felfogható, ez a reklámtevékenység azonban nem szabad, hogy közvetlenül a kezelésre szoruló betegeket célozza meg. A gyógyszerek helyes alkalmazásának úgy kell történnie, hogy a kezelésre szoruló beteg az orvossal ismertesse a panaszait, és az orvos közreműködésével legyen összeállítva a gyógykezelésének a mibenléte. Tehát az orvosi diagnózist követően a gyógykezeléshez szükséges tabletták, kapszulák, porok, kenőcsök orvos által javasoltan kerüljenek alkalmazásra, és ennek következtében a gyógyszertárból kiváltásra, megvásárlásra.
Hangsúlyozom, hogy az úgynevezett nyílt reklámok tilalma esetén is van lehetőség gyógyszerek gyógyhatásának az ismertetésére. Az orvosi szakirodalomban, a szakmai olvasóközönség előtt képezheti tudományos ismertetés vagy elemzés tárgyát egy gyógyszer gyógyhatásának a megvitatása. A gyógyszergyárak készíteni szoktak termékeikről termékismertetőket is, amelyeket megküldenek különböző egészségügyi intézményeknek és gyógyszertáraknak, ajánlva azok megrendelését. Ez a gyakorlat Magyarországon soha nem volt tilos, és ennek a gyakorlatnak a keretei közé javasoljuk szorítani a gyógyszerreklámozás gyakorlatát is. Ez bizonyára nem jelentene népszerű korlátozást a gyógyszeripari cégek marketingszervezetei számára, de a társadalmi hasznossága véleményem szerint aligha vitatható.
Ez a korlátozással járó reklámgyakorlat egyébként nem csupán a gyógyszeriparban mutatható ki. Vegyünk egy összehasonlítási alapot, például a hadiipart - bár ilyesmi Magyarországon már nem nagyon van, tehát csupán nemzetközi példákról lehet szó. Egy-egy páncéltörő fegyvertípust vagy légvédelmi rakétát nem szoktak az elektronikus médiában nyílt reklámként közzétenni az Európai Unió országaiban detektívhistóriákat vagy szappanoperákat bemutató filmek reklámidő-megszakításakor. Vannak katonai szakfolyóiratok, amelyekben ezek alkalmazása és hatása ismertethető, és vannak termékismertetők, amelyekben ezek megvásárlására a katonai beszerző intézmények biztathatóak. A jelenleg hatályos törvény 8. §-a a fegyverreklámot kategorikusan tiltja.
Hasonló a helyzet a szexiparral is. A törvényjavaslat elfogadása esetén Magyarországon - nagyon helyesen - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletein kívül tilos lenne közzétenni pornográf reklámot. Vannak szexlapok, amelyeket akár szakfolyóiratoknak is tekinthetünk, és vannak szexuális árukat forgalmazó üzletek, ahol akár prospektusban, katalógusban is bemutatható lenne az üzlet árukínálata - nyílt reklám alkalmazása azonban tilos lenne.
Más jogszabályok tartalmával javasolja harmonizálni a törvényt az előterjesztés, amelynek gondolatával egyetértünk.
Az előbbiekben példaként ismertetett reklámkorlátozások alkalmazásának megteremtését javasolja átgondolni az előterjesztőnek a MIÉP képviselőcsoportja. Ehhez módosítani kellene az előterjesztés 6. §-ának (1) bekezdését, valamint a jelenleg hatályos törvény egész gyógyszerreklámra vonatkozó részét, különös tekintettel annak 10. §-ára.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a következő szabályozás érvényesülne a gyógyszerreklámok világában: tilos lenne olyan gyógyszerek reklámozása, amelyek kizárólag orvosi vényre adhatóak ki, vagy kizárólag gyógyintézeti kezelés keretében kerülhetnek felhasználásra, továbbá amelyek Magyarországon nem forgalmazhatók és alkalmazhatók, tehát amelyek nincsenek törzskönyvezve. Ez utóbbi jelenleg is tilos, és a törvényjavaslat lényegében nem irányoz elő érdemi változást ezen a területen, csak pontosítás céljából újrafogalmazza az eddigi tiltó szabályozást a 6. és a 7. §-ban.
Ez azonban csak a hazai gyógyszerfogyasztás egy részét öleli fel, a gyógyszerek jelentős része ugyanis orvosi vény nélkül kapható a gyógyszertárakban. Az ezekre vonatkozó gyógyszerreklámok közzétételének a feltételeit a jelenleg hatályos jogszabály 10. §-a tartalmazza.
(16.20)
Ezek a szabályok lényegében formális kötelezettséget rónak a gyógyszerreklámozóra. A gyógyszergyártók erre való tekintettel a gyógyszerreklám közzétételekor a társadalom iránt érzett felelősségérzetüket egy formális típusszöveg szajkózásával róják le.
Ez a típusszöveg a következőképpen hangzik - biztos mindenki ismeri: használat előtt olvassa el a betegtájékoztatót, és az esetleges mellékhatások vonatkozásában kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ennek az egyéni és társadalmi felelősségérzetet kiváltó hatását a MIÉP-képviselőcsoport csekélynek tartja. A típusszöveg a hatását tekintve hasonlatos a dohányáruk reklámjainak a típusszövegéhez, ami szintén ismert mindenki előtt, és a következőképpen hangzik: a dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét. Ezek a papagájként hangoztatott jelmondatok nem alkalmasak a szenvedéllyé vált függőségek, például gyógyszerfüggőség társadalmi méretű visszaszorítására. A lényegüket tekintve az előírásuk pótcselekvésnek minősül az állam részéről, ráadásul azokat az egyszerű fogyasztókat, akik még hajlandók mindent elhinni a reklámozóknak, károsan befolyásolja.
A gazdasági reklámtevékenység törvényi szabályozása nem tartozik a parlament kétharmados egyetértést igénylő tárgykörei közé. A kormányzati többség egyetértése esetén a MIÉP-képviselőcsoport támogatása is biztosítva lenne, ha az előterjesztő a jobbító szándékainkat befogadná, s azok figyelembevételét a törvényjavaslatban megjelenítené. Ez a lényegét tekintve a gyógyszerreklámok fentiek szerinti kategorikus tiltását jelentené. Ennek következtében a gyógyszerek gyógyhatása a szakirodalom keretei között lenne megvitatva és elbírálva, illetve a gyógyszerek termékismertető katalógusok felhasználásával lennének megvásárlásra ajánlva az egészségügyi intézmények és a gyógyszertárak részére.
Ami pedig a dohányreklámok ügyét illeti: én is hiányolom, hogy ennek szigorítása hiányzik az előterjesztésből, de előbb-utóbb remélhetőleg erre is sor kerülhet. Összességében: a MIÉP képviselőcsoportja támogatja az előterjesztés sok jó elképzelését.
Sajnáljuk, hogy a gyógyszerreklámok szabályozásáról ugyanezt nem mondhatjuk el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem