SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR, az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Közismert, hogy az Európai Közösségek s az arra épülő Európai Unió egyaránt a négy szabadság alapelvén: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlásának elvén jött létre. A szabad áru-, tőke- és személyi mozgás egyik legfőbb biztosítéka a megfelelő versenyszabályok, illetve a kormányoktól függetlenül és befolyásmentesen működő ellenőrző szervezetek, a versenyhivatalok működése. Amikor tehát a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot megvizsgáltuk, azt az európai integrációs ügyek bizottságának e két szempont szerint kellett megtennie.
A '96-os törvény alapjában véve kiállta az idők próbáját, és így rajta legfeljebb csak kisebb, a rendszer lényegét, alapvető szabályait nem érintő, kevéssé sürgető változtatásokat kellett, illetve lehetett egyáltalán végrehajtani. A versenyszabályok módosítását illetően ez is történt. A jelenlegi törvény javasolt módosításairól akár még az is elmondható lenne, hogy azokat az európai joggal való harmonizáció nem is igazán tette szükségessé, észrevehető változást azok nem okoznak; hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek, másodlagos fontosságúak; a javaslat anyagi jogot érintő szabályai nem tartalmaznak olyan módosítást, amely nélkül a jelenlegi törvény működésképtelennek bizonyulna.
Annál lényegesebb azonban a Gazdasági Versenyhivatal és a Versenytanács jogállását érintő kérdések újraszabályozása, amely a bizottság ellenzéki tagjainak véleménye szerint jelentős visszalépést jelent a '96. évi törvényhez képest; kísérlet a Gazdasági Versenyhivatal és a Versenytanács döntéshozatali függetlenségének megnyirbálására s a Gazdasági Versenyhivatal kormányzat alá rendelésére, és mint ilyen, ellentétes az európai normákkal, az európai jogelvekkel, ellentétes a megfelelő európai törvények szellemiségével.
Amikor a törvényjavaslat megváltoztatja a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseinek és így a Versenytanács elnökének kinevezési rendjét, akkor a napi politikától, gazdaságpolitikától való függetlenséget veszi célba. Amikor a törvényjavaslat a Versenytanács tagjainak jogállását változtatná meg, akkor lényegében függetlenségük garanciáját vonja el, és őket a miniszterelnöktől kiinduló, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által közvetített elvárások kiszolgálóivá teheti. Amikor a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a Versenytanács elnöke ezentúl eljárótanácstagként vehessen részt a tanács döntéshozatalában, akkor szintén az eljárások pártatlan döntéshozatalát kezdi ki. Amikor a törvényjavaslat olyan közlemény kibocsátásának a lehetőségével ruházza fel a Gazdasági Versenyhivatal és a Versenytanács elnökeit, amelyben azok a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertethetik - ahogy azt megtudjuk a törvényjavaslathoz fűzött indokolásrészből -, akkor ez a törvények relativizálásaként értelmezhető csak, egy régmúltba, a pártállami időkbe vesző gyakorlat újraélesztésének lehetünk tanúi.
Az Országgyűlés a törvényjavaslat megszavazása esetén le fog mondani egy neki alárendelt szerv feletti tényleges és de jure ellenőrzési lehetőségről, s társtettesévé válik a gazdasági demokrácia egyik alapvető intézménye elleni támadásnak. Ezért az európai integrációs bizottság ellenzéki tagjai 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással juttatták kifejezésre a 16 kormánypárti támogató szavazattal általános vitára javasolt törvényjavaslattal szembeni egyet nem értésüket, elégedetlenségüket.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
