DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A téma bevezetője kapcsán szeretném előrebocsátani, hogy tegnap a metróban találkoztam egy évfolyamtársammal. Tíz év óta nem láttuk egymást, a szokásos kölcsönös újbóli bemutatkozás és kérdések után megkérdezte tőlem, hogy mivel foglalkozom. Mondom, sajnos nem tudok sok időt eltölteni a beszélgetéssel, sietnem kell vissza, mert fel kell készülnöm a zálogjoggal kapcsolatos hozzászólásomhoz. Erre azt mondja, hogy nagyon sajnál, mert ez egy olyan száraz téma, amely nagyon kevés embert érdekel, nehéz lehet hozzászólni egy ilyen általános érdektelenségbe is fulladható témához.
A vélekedése szöget ütött a fejembe, és kérdés az, hogy tényleg száraz-e ez a joganyag, érdekli-e az emberek, állampolgárok széles tömegét, vagy az érdeklődés csak annyi, amennyi körülbelül a szakmát képviselő hozzászólók részéről a parlamentben. Úgy vélem, hogy a téma nem száraz, természetesen nem is nedves, hanem érdekes, esetenként izgalmas, és feltétlenül figyelemre méltó, mert nagyon fontos. Az alapvető iskolai tanulmányok során már lehet találkozni ezzel a fogalommal, hiszen ha valaki elmegy kirándulni és megnéz egy szép várat, egy kastélyt, az ahhoz tartozó birtokot, az idegenvezető elmondásából mindenütt találkozik azzal a szóval, hogy valaki ezt elzálogosította, valaki zálogjog révén szerezte meg. Aztán a felnőtté válás során, amikor már keresőképessé válnak a gyerekek, és az első nagyobb értékű üzleteiket megkötik, amelybe ingatlanvásárlás is beletartozik, vagy ha vállalkozásba fog valaki, akkor találkozik konkrétan már a zálogszerződésekkel, a szerződéseket biztosító jogokkal és kötelmekkel. Tehát úgy vélem, hogy az állampolgárok nagy részét érdekli a téma, annak ellenére, hogy tény és való, hogy nem könnyű terület.
A zálogjog kialakulása, annak eredete történelmi homályba vész. Nálunk a római jog elemeiből vettük át az alapvető szabályokat. Ezt most is tanítják a jogi egyetemen, és a mai Magyarország, az egykori Pannónia területén bárki meggyőződhet arról, hogy milyen fejlett, civilizált kultúra volt annak idején, és azok a tárgyak, eszközök, dolgok, amelyek még most is megmaradtak, bizony annak idején feltételezhetően a zálogjogokkal is kapcsolatba kerülhettek, hiszen ha nem lett volna maradandó a szabályozásuk, nem tanítanák még a mai napig is az európai és a magyar jogi egyetemeken. Ebből az időszakból fennmaradt épületek, irományok, jogszabályok mellett fennmaradt egy mondás is, ez pedig: a rabszolgák pedig dolgok. Ez egy nagyon fontos kijelentés volt, mert úgy tűnik, mintha a mai időszakban is kicsit visszatérne ez a szemlélet. Ez a "dolgok" azt jelentette, hogy bármit meg lehetett tenni a rabszolgákkal, ugyanazt, mint egy zálogtárggyal.
Ha beszélek az emberekkel, van, aki elmondja, úgy érzi magát, mintha rabszolgaként dolgozna valamelyik munkahelyen. Vagy itt a parlamentben is az utóbbi időben lehet hallani nagyon sokszor azt a vélekedést, hogy az ország kiárusításával, a multik nagyarányú részfoglalásával bizony az ország is bérrabszolgává válhat. Úgy gondolom, hogy jó lenne ezért - és a mai nap gazdasági törvényekről van szó -, ha a parlament munkája attól lenne hangos, hogy milyen intézkedéseket hozunk a hazai ipar és mezőgazdaság védelmére, és nem jó, hogy időnk egy jó nagy részét magánépítkezések elemzése veszi el.
Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert minden hitelezési forma, így a záloghitelezés is azokat preferálja, akik jelentős vagyonnal rendelkeznek. És kik rendelkeznek jelentős vagyonnal? Azok a cégek, amelyeket Gidai Erzsébet képviselőtársam is említett, a hazai termelők részesedése pedig minden területen visszaszorulóban van, csökkent tehát a hitelszerzési képességük is. Ez a helyzet a magyar mezőgazdaságban már olyan mértékű, hogy ha egy magyar mezőgazdász hitelt kér valamelyik pénzintézetnél, akkor lassan nemkívánatos személlyé fogják nyilvánítani.
Úgy gondolom, kedves képviselőtársam, nincs annak semmi akadálya, ha a parlament minden pártjából egy hatpárti egyeztetéssel meghozzuk azokat a magyar piacvédő intézkedéseket, amelyek a magyar ipart, magyar kereskedelmet és mezőgazdaságot szolgálják. Ki tud nekünk ellenállni, ha van egy ilyen szándék, és ezt a szándékunkat végre tudjuk hajtani?
Tisztelt Ház! A rendszerváltás forradalmi változásai nem hagyták érintetlenül a polgári jogi szabályainkat sem. 1996-ban a gazdasági és civil szféra hitelezési lehetőségének javítása érdekében megalkotta a parlament a zálogjogi novellát. A piacgazdaság működése, a fejlett országok piacaihoz, rendszereihez való integrálódás megkövetelte a változtatásokat. Az élet azóta is gyorsuló tempójú, ezért egy újabb módosító csomag van előttünk ezt a témát illetően. Az egyik fontos része a jelzálogjog intézményének erősítése, továbbfejlesztése. Nagyon fontos lehetőség, hogy például a jelzálog tárgya az adós birtokában maradhat, ez azt jelenti, hogy birtokon belül ezzel rendelkezhet, hasznot hozhat, és ezt a keletkező hasznot visszaforgathatja a hitel törlesztésére, és mindenki jól jár, ha a szabályokat kölcsönösen betartja. Ha pedig nem tartja be, akkor ennek az eseteire kitérnek az eljárási szabályok.
(13.00)
Az ingatlanokkal kapcsolatos jelzálog-hitelezési eljárásnál azért az a gyakorlati tapasztalatom, hogy a hitelintézetek rendkívül serények, gyorsak, és automatikusan vezetik át az ingatlanokra a hiteleket, ha viszont valaki letörleszti a hitelét, akkor már ennek a jelzálognak az elvétele bizony nem automatikus, van, ahol az egyik intézetnél gyorsabban megy, máshol kevésbé, de találkoztam olyan ügyekkel, hogy valamelyik adós visszafizette a hitelét, és még négy-öt év múlva sem törölték a jelzálogjogot az ingatlanáról, vagy csak külön macerás eljárás keretében az adós közreműködésével. A javaslat egyértelművé teszi, hogy pénz és értékpapír nem lehet jelzálogjog tárgya, így az a zálogjogi nyilvántartás keretei között sem szerepelhet, viszont a zálogjoggal terhelt vagyonba az értékpapír is beletartozhat, és ez a mondat már át is vezet a vagyonterhelő zálogjogi szabályok világába.
(Herényi Károlyt a jegyzői székben Németh Zsolt váltja fel.)
Tisztelt Ház! A gazdálkodó szervek számának, fajtáinak szaporodása, a társadalmi szervezetek létszámgyarapodása megkívánja a vagyonterhelő zálogjog korszerű szabályozását is. A szervezetek vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat a követelés biztosítékául, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok külön meghatározása nélkül. Az úgynevezett átalakító nyilatkozat lehetővé teszi a vagyontárgyak mozgatását is úgy, hogy a záloghitelező ne károsodjon. Ugyanis a vagyont terhelő zálogjog egyedileg meghatározott vagyontárgyat terhelő zálogjoggá alakítható át. Ez egyben alkalmat ad a kielégítési jog azonnali gyakorlására is. A fenti elemek indokoltan szolgálják a hitelezői igények biztosítását. A mai magyar társadalmi helyzetben sajnos nem példa nélküli egyes cégek fantom jellegű működtetése, ezért szükséges a hitelezői védelem.
Tisztelt Ház! A cégek nemcsak megalakulnak, hanem meg is szűnnek. Ezért szükséges a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló jogszabályok olyan módosítása, amely a zálogjogi szabályokat is kiemelten figyelembe veszi. A felszámolás költségeit követő második helyen kedvező sorrendben kell kielégíteni a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követeléseket, feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kötötték. Kedvező, hogy a kis- és mikrovállalkozások követeléseit is kedvező sorrendben lehet kielégíteni a felszámolás körébe eső vagyonból. Ez ugyan fontos közérzetjavító intézkedés, de én úgy vélem, hogy az adó mértékén és az adóeljárásokon kellene ahhoz változtatni, hogy a kis- és mikrovállalkozások helyzetén igazából javítani tudjunk.
Hiánypótló rendelkezéseket tartalmaz a javaslat 3. §-a, amely szerint a törvény hatálybalépésekor még fennálló bankhitelt biztosító zálogjog jogosultja a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül köteles a zálogjog fennállását a központi nyilvántartásba bejelenteni. Ez a kötelezettség lehetővé teszi az ilyen típusú zálogjogok fennállásának megismerhetőségét, ami segítheti az üzleti forgalom biztonságát.
Tisztelt Ház! A tervezet tárgyalása során az alkotmányügyi bizottság ülésén felmerült, hogy jó lenne, ha a Ptk. reformja kapcsán új, egységes szerkezetű szabályozást tudnánk bevezetni részleges, fejezetenként történő módosítás helyett. A téma kiváló szakértője, dr. Vékás Lajos professzor úr szerint körülbelül öt-hat év szükséges egy új Ptk. megalkotásához. Más országokban, Hollandiából hozott példát, azt mondja, 30-40 év alatt hozták össze bizonyos könyvenként, és így született egy korszerű civil jogi szabályozás. Mi el tudjuk fogadni ezt az érvelést, a törvénytervezet hasznossága és fontossága miatt az MSZP frakciója támogatja a T/2947. számú törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
