DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság ajánlását a képviselőtársaim kézhez kapták, de talán jelen törvényjavaslat kapcsán nem szükségtelen a nagyobb vagy legszélesebb nyilvánosság előtt is ismertetni a bizottság ajánlását, ugyanis ez az ajánlás egyhangú döntés után született. Tehát valamennyi parlamenti párt képviselőcsoportja azt az ajánlást fogalmazta meg a bizottság ülésén, hogy a tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslat általános vitáját kezdje meg, hiszen az az általános vitára alkalmas.
Egyetlen, az ülésen hozzászóló képviselő sem kérdőjelezte meg a törvényjavaslat szükségességét, hiszen az általános vitára való alkalmasság kérdésében ezt a kérdést kellett elsősorban vizsgálni. Annak ellenére szükséges ez a törvény, hogy korábban már három semmisségi törvényt fogadott el az Országgyűlés. Ahogy a mostani miniszteri expozéban is hallhattuk, ez a törvényjavaslat a korábbi semmisségi törvényeket kiegészíti.
A bizottsági ülésen felszólaló képviselők közül többen szóvá tették azt, hogy a korábbi semmisségi törvények is már a mostani törvényjavaslat által semmisség alá vonni kívánt ítéletek semmisségét állapította meg, tehát tulajdonképpen a semmissé nyilvánítani szándékozott ítéletek 90-99 százaléka a korábbi törvények alapján már semmis. Mégis, konkrét ügyet is megjelölve, elhangzottak azok az érvelések, hogy maradtak és maradhattak olyan ítéletek, amelyek semmisségének megállapítására már a korábbi törvényhozói akarat is kiterjedt, azonban talán a jogalkalmazó szervek számára jelölt meg egy szélesebb mérlegelési kört, amelynek következtében az ügyészi és bírói döntések nyomán ezek az ítéletek a semmisség körébe nem voltak bevonhatók.
A mostani törvényjavaslat egyértelmű, hiszen eszerint az 1956. december 11-étől 1961. április 16-áig terjedő időben meghozott rögtönbíráskodás vagy gyorsított büntetőeljárás vagy a népbíróság által meghozott valamennyi döntés semmis - tehát nem anyagi jogi tényállásokat kell vizsgálni -, amennyiben az elítélés a forradalomhoz vagy a harci cselekményekhez csatlakozik.
Az alkotmány- és igazságügyi bizottság tehát ezzel a törvényjavaslattal egyetért, és elfogadásra ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek. (Taps.)
