KOVÁCS TIBOR

Teljes szövegű keresés

KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló képviselőtársaim által elmondottakra szeretnék csupán egy megjegyzést tenni. Tóth Imre képviselő úr kárhoztatta az energiaszektor privatizációját. Szeretném megkérdezni a képviselő urat, hogy akkor egy évvel ezelőtt a MOL Rt., amely a magyar energiaszektor zászlóshajója, maradék 25 százalékának eladását miért szavazta meg a Kisgazdapárt, hogy ha ön ilyen vehemensen tiltakozik most a privatizáció ellen. Ennyit arról, amit korábban mondott.
Az államtitkár úr a bevezetőjében azt mondta el, hogy szerettek volna egy precíz, pontos, mindenki számára megnyugtató és kielégítő törvényjavaslatot tenni az asztalra, aminek alapja - Kovács Zoltán képviselő úr és több képviselőtársam is utalt már erre - az alkotmánybírósági határozat. Az alkotmánybírósági határozat alapján a kormány egy gazdasági társaságtól megrendelt egy felmérést és egy javaslat elkészítését. Ezen a felmérésen és javaslaton alapszik az egész törvényjavaslat. Tehát elvárható lett volna, hogy ez a felmérés és a javaslat minden tekintetben pontos, precíz és mindenki számára kielégítő legyen, és valamiféle olyan eljárás lefolytatását követelte volna meg, amely lehetővé tette volna az érintett önkormányzatok számára, hogy értesüljenek arról, hogy a hozzájuk érkezett visszajelzések alapján valóban szerepelnek-e az előterjesztett törvényjavaslatban.
Tisztelt Államtitkár Úr! Csak az én választókörzetemben van két olyan település, amelyek annak ellenére, hogy ez a gazdasági társaság arról értesítette őket, hogy vagyonjuttatásban részesülnek, tőlem, a körzet országgyűlési képviselőjétől értesültek arról, hogy nem szerepelnek a törvényjavaslatban, és fogalmuk sem volt arról, hogy mi a teendő ilyen esetben, hova forduljanak, kihez forduljanak, kitől kérjenek korrekciót.
Tisztelt Államtitkár Úr! Többek között ez is baja és problémája ennek a törvényjavaslatnak, hogy nem nyújt semmiféle jogorvoslati lehetőséget azon önkormányzatok számára, amelyek valamilyen módon sérelmezik a gazdasági társaság által megállapított összegeket és vagyonokat. Ezen önkormányzatok némelyike panasszal élt ugyan, hogy nem ért egyet a vagyonértékeléssel, de a tekintetben a jogszabályban semmiféle utalás nincs, hogy ilyen esetben mi fog történni.
A legnagyobb problémát annak tekintem, hogy ma Magyarországon megszülethet egy olyan jogszabály - bár ez az alkotmánybírósági határozattal ugyan nem ellentétes, de azért mégiscsak furcsa dolog -, hogy nem teremt az önkormányzatok és az érintettek számára semmiféle jogorvoslati lehetőséget. Ezek az önkormányzatok csak abban bízhatnak, hogy a törvényalkotás folyamatában itt, a parlamentben módosító indítványok formájában a korrekció végrehajtható. Remélem, hogy a kormány e tekintetben rugalmasan fogja kezelni ezt a problémát, és valóban ott, ahol az önkormányzatoknak jogos észrevételeik vannak - és ezt az a gazdasági társaság, amelyik a felmérést készítette, azóta már el is ismerte -, a későbbiekben ezt a törvényjavaslaton át is fogja vezetni.
A másik ilyen problémakör a '93. augusztus 4., illetve '95. december 31. között megvalósult beruházások után járó kiegészítés kérdésköre. Én egy ilyen előlegátadási ünnepség kapcsán, tisztelt államtitkár úr, megkérdeztem a belügyminiszter urat, hogy ilyen esetben mitévők legyenek az önkormányzatok, mit csináljanak. Akkor ő azt tanácsolta, hogy forduljanak nyugodtan bírósághoz. Csak vannak ám alapvető problémái ennek az egész ügynek, ugyanis, tisztelt államtitkár úr, ezek az önkormányzatok az ominózus 40 százalék kiutalása során ezt megkapták. Tehát az állam ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy az ő vagyonukat is privatizálták annak idején, tehát ugyanúgy, mint a korábban privatizált vagyonok után, őket is megilleti a megfelelő kártérítés.
Hozzátartozik továbbá az ügyhöz az is, hogy ezeknek az önkormányzatoknak ma már nincs hová fordulniuk, egyedül az államot perelhetik, ugyanis annak idején - erre is tudok önnek példát mondani a választókörzetemből - Gelej település önkormányzata szándéknyilatkozatot adott át a Tiszántúli Gázszolgáltató Részvénytársaságnak, hogy amennyiben a társaság szolgáltat az ő területükön, akkor a későbbiekben megtárgyalandó feltételek között hajlandóak átadni a létrejött gázközművet.
(21.20)
Ezt követően arról értesültek évek múlva, hogy ezt a részvénytársaság saját vagyonaként tüntette fel, és ez a későbbiekben értékesítésre került. És miután a privatizációs szerződésekben az értékesítés tudtommal per- és tehermentesen történt, ilyen módon az önkormányzatoknak nincs lehetőségük a gazdasági társaságot perelni, tehát az állam ellen indíthatnak peres eljárást, mondván, hogy tudtukon kívül értékesítette az állam az ő tulajdonukat.
Én úgy gondolom, hogy nem lenne szerencsés dolog, ha az önkormányzatok tucatjai vagy esetleg százai - mint ahogy itt néhány képviselő úr megemlítette az előzőekben - indítanának pert a magyar állam ellen úgymond jogos jussukat visszakövetelve. Tehát egészen érthetetlen, hogy a kormányzat miért nem mutat hajlandóságot a tekintetben, hogy ezt a problémát is kezeljék ebben a törvényjavaslatban. Ha ez nem így van, és az államtitkár úr a módosító indítványra hivatkozva azt akarta nekünk mondani, hogy a kormányzat támogatni kívánja ezt az MDF-es képviselők által benyújtott módosító indítványt, támogatjuk és örülünk annak, ha ez így van, mert ez azt mutatja, hogy valóban meg kívánják oldani ezt a problémát. De ha nem, akkor is felmerül az a kérdés, hogy milyen lehetőségeik maradnak ezeknek az önkormányzatoknak. Én úgy tudom és úgy gondolom, hogy amennyiben ez a szándék nem fejeződik ki egyértelműen, akkor nem sok lehetőségük marad, már csak azért sem, mert ha azokat a módosító indítványokat sem fogja támogatni a kormány, amely a jogorvoslat megteremtésére vonatkozik, akkor ezek az önkormányzatok egyszer s mindenkorra lemondhatnak erről a vagyonukról, ami, úgy gondolom, mérhetetlenül igazságtalan lenne.
Tehát erre gondoltam, tisztelt államtitkár úr, amikor azt mondtam, hogy én nem lennék az ön helyében túlzottan büszke a benyújtott törvényjavaslatra, van mit módosítani rajta. Én úgy gondolom, és bízom benne, hogy ezeket végre is fogják hajtani.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem