BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, ha én rokonszenvesebbnek értettem Braun képviselő úr beszédét, mint amilyennek ő azt szánta. Ez csak az én jó szándékomat mutatja.
(18.40)
Igyekezni fogok a jövőben rokonszenvvel is fogadni minden felszólalót, akármelyik oldalról beszél.
Ami a vitatott kérdés érdemét illeti, ha önöknek az a véleményük, hogy a bankrendszer konszolidációja, ahogy imént Dancsó képviselő úr fogalmazott, az egész magyar gazdaság szanálásának részeként szükséges volt - ha jól értettem ez a véleménye -, ön tehát feltehetően, másoktól eltérően - most nem nevezek meg senkit - nem gondolja azt, hogy 300 milliárd forintot kidobtak volna az ablakon vagy odaajándékoztak volna a bankároknak. Ugye, ezt nem gondolja? Akkor viszont azt is látni kell, hogy az, hogy melyik kereskedelmi banknál ennek az összegnek mekkora része esett a privatizáció előtti időszakra és mekkora része magának a privatizációnak, ha úgy tetszik, finanszírozásra, ez lehet bankonként különböző. Ön is nagyon jól tudja, hogy abba az államadósságba, amit egymásra örökítenek a kormányok - és ami most már szerencsére relatíve csökkent, de azért ott van -, ebben benne van ez a bankkonszolidáció. Igaz? És ennek egy része a Budapest Banknál, később mondjuk, a jelenlegi pénzügyminiszter által vezetett egykori Magyar Hitelbanknál, ma ABN Amro Banknál korábban merült fel. De ettől még sem az egyikről, sem a másikról nem tudjuk ab ovo mondani, hogy rossz volt, mert senki sem tudott jobbat javasolni.
Tehát ezért ezek az elhamarkodott állítások szerintem nem megalapozottak. Ha csak annyit mondott volna az államtitkár úr ellenzéki képviselő korában is, hogy nem igazán jó feltételek mellett csinálták, akkor nem is lett volna annak idején vitánk. De sajnos nem csak ezt mondta.
Köszönöm szépen.
