LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országos Rádió és Televízió Testület 2002-es költségvetésében van jó is és van rossz is, de sem a jó, sem a rossz nem a papíron lévő számokkal függ össze, tudniillik édes mindegy, hogy 2002-re nézve milyen számokat tartalmaz ez a költségvetés.
Mi a jó ebben a tervben? A jó az, hogy abban a szerencsében van részünk itt most csütörtök este 7 órakor, hogy az egyetlen olyan médiatestület költségvetéséről beszélhetünk, amit az Európai Unió nem írt fel a feketelistájára; az egyetlen olyan médiatestület költségvetéséről beszélhetünk, ahol merő véletlenségből, mert a törvény itt mást nem tett lehetővé, sikerült ellenzéki delegáltakat is bejuttatni az ORTT-be; az egyetlen olyan testületről beszélhetünk... - kezdeném újra a sort, de azt már nem mondhatom, hogy ahol valóban kiegyensúlyozott politikai viszonyok vannak, de legalább vannak ott ellenzéki képviselők is. Ez jó dolog, és nyilván békésebbé teszi a költségvetési vita hangulatát is (Mádi László: Reméljük!), ez kiderült itt még a kisebbségi véleményekből is.
Mi a rossz a 2002-es költségvetésben, ha egyszer nem a benne lévő számok? Egy számmal mégiscsak baj van, és ez a címben lévő 2002-es dátum. Ahogy itt elhangzott már az előterjesztő véleményében is, a médiatörvény egy sajátos helyzetbe hozta az egyébként kétéves költségvetésre törekvő kormánypártokat. A médiatörvény tudniillik még abban a balga hitben született - és akkor ebben a balga hitben még osztoztak az akkori ellenzék, a jelenlegi kormánypártok képviselői -, hogy költségvetést rendes országban, rendes intézményeknél évente hoznak. Ezért elkövették akkor a médiatörvényt velünk együtt megszavazó mostani kormánypártok képviselői azt a hibát, hogy képesek voltak beleírni, hogy évente, évi költségvetéseket kell a médiatestületekben csinálni. Ezért állt elő most ez a sajátos helyzet, amit megkísérelnek átugorni az előterjesztők, hogy két önálló anyag van, de mégiscsak egyszerre tárgyaljuk az ORTT 2001-es és 2002-es költségvetését.
Igaza van ugyan Mádi képviselő úrnak, hogy a médiatörvény nem tartalmaz olyan tiltást, hogy nem lehet a 2002-es költségvetést két évvel előbb bevinni; megjegyzem olyan tiltást sem tartalmaz, hogy nem lehetne most a 3001. vagy 3002. év költségvetését bevinni - jogi akadálya ennek nincsen. Egyetlen akadály van, azt úgy hívják, hogy józan ész, és az a józan ész mint akadály most különösképpen nehezen átléphető akadályt képez egy médiaüggyel foglalkozó testület esetében, sokkal nagyobbat, mint ami a 2002. év általános problematikájával szemben amúgy szintén joggal feltehető. Ha van tudniillik a világunkban olyan terület, olyan szegmentum, amely a leggyorsabban változik, az mégiscsak a média világa. Ha egyszer itt nincs sem politikai kényszer, sőt inkább másfelé terelnének a jogi szempontok, nincs olyan kényszer, hogy most kellene a médiatestület 2002. évi költségvetését elfogadnunk, sőt külön anyagot kell készíteni, akkor nem fér abba a bugyuta agyamba, hogy miért kell most ezt a 2002-es költségvetést megtárgyalni, mikor sokkal pontosabb információk ismeretében, szintén külön előterjesztésként megtehetnénk ezt jövő ilyenkor; lehet, hogy szintén csütörtök este 19 órakor.
Mi az, amit jobban tudunk majd egy év múlva? Rengeteg mindent. Más lesz a bevétel szerkezete és más lesz a kiadás szerkezete is egy médiaügyekkel foglalkozó testületnek. Csak néhány, már most folyamatban lévő változásra hadd hívjam fel a figyelmet! A média és az informatika határterületein új eszközök és új médiahasználati szokások jelentek meg. Megjelent és kialakulóban van az internettévézés, a digitalizáció, ami a frekvenciaszűkösség eddigi fogalmát egyszerűen megszünteti, éppen ezért a frekvenciapályáztatásokból való bevételt is átértékeli; ugyanakkor új bevételi források nyílnak meg a már előbb említett internettévézéssel és másfajta, új digitális technikát is használó médiaeszközökkel. A digitalizáció lehetővé teszi a teljesen egyéni, otthon való műsorszerkesztést. Ez megint másfajta piacot fog megnyitni a különböző kínálatot nyújtó médiumok számára. Azt se tudjuk, hogy ettől több lesz, azt se tudjuk, hogy ettől kevesebb lesz, következésképp azt se tudjuk, hogy mennyi lesz az a bevétel, amelynek bizonyos százaléka felett gazdálkodik pillanatnyilag az ORTT.
De azt sem tudjuk, ahogy mondtam, hogy mekkora támogatási keretet mire kellene fordítani. A médiatörvény ebből a szempontból, és nemcsak politikai bajaink miatt, máris túlhaladott; nem tartalmaz olyan támogatási lehetőségeket, ami éppen az új technikák kiépítésére vonatkozna. Egy most elfogadott költségvetés ezt nem veszi figyelembe 2002-re sem.
Értelmetlennek, tervezhetetlennek és éppen ezért felesleges időrablásnak tartjuk tehát - nem is fogom most folytatni, a magam idejét is sajnálom erre - a 2002. költségvetés általános vitáját is.
Egyetlen hasonlattal zárnám: állítólag a gépkocsi feltalálása előtt három évvel egy angol tudós könyvet írt arról, hogyan lehetne különböző újszerű hám- és befogási technikával harminc lovat fogni egy szekér elé, hogy az gyorsabban haladjon. Jelentem tisztelettel, mi most a harminc lóra tervezzük meg a 2002-es költségvetését az ORTT-nek, holott nagy valószínűséggel holnap megjelenik az autó. Akinek ehhez kedve van, foglalkozzon a harminc lóval; a szocialista frakció nem fog ehhez a költségvetéshez még módosító javaslatot sem beterjeszteni, mert annyira nincs értelme. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
