BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez az egész második vitaszakasz olyan módosító javaslatokat tartalmaz, amelyek a törvényjavaslatnak az államháztartási törvényt módosító 22. §-ára vonatkoznak, tehát itt olyan módosító javaslatokról beszélünk, amikről nem kellene beszélni. Olyan módosító javaslatokról beszélünk, amiket nem kellene benyújtani. Tudniillik olyan törvényjavaslatbeli szakaszra vonatkoznak, amelynek nem kellene ebben a törvényjavaslatban szerepelni.
Nem helyes, sokszor elmondtuk, és az Állami Számvevőszék is elmondta, hogy nem helyes dolog, hogy a zárszámadási törvényben évről évre módosítják az államháztartási törvényt. Csak tegyük hozzá, hogy az sem helyes, hogy a költségvetési törvényben is módosítják az államháztartási törvényt, tehát ebben az évben a Fidesz-kormány egy hónapon belül két módosítást nyújt be az államháztartási törvényhez.
Elmondták már, hogy a Horn-kormány alatt kezdődött ez a gyakorlat, de én azt tapasztaltam, hogy a Fidesz nem mindent tart helyesnek, amit a Horn-kormány csinált. Miért pont ezt választották ki követendő példának? Talán inkább a megfontolt és bátor reformpolitikát kellene követni a Horn-kormány gyakorlatából, és nem az államháztartási törvény évi többszöri módosítását.
De azért tegyük hozzá, tisztelt Országgyűlés, hogy az államháztartási törvénynek ilyen horderejű módosítása nem fordult elő az MSZP-SZDSZ-kormány gyakorlatában, és nem véletlenül. Az államháztartási törvény ugyanis - amelynek módosításáról most szó van - nem akármilyen törvény. Az államháztartási törvény a kerete annak, hogy milyen szabályok szerint kell a mindenkori kormánynak a közpénzekkel gazdálkodnia.
Itt azok a módosító javaslatok, amelyeket én magam a törvényjavaslathoz benyújtottam - amely javaslatok az ajánlás 25., 27. és 28. pontjában szerepelnek -, valamennyi a törvényjavaslat 22. §-ára vonatkozik.
(19.30)
Nagyon unalmas javaslatok, amelyeket én itt tettem, ugyanis mind-mind arra vonatkoznak, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatban az államháztartási törvény módosítására irányuló rendelkezések kerüljenek ki a törvényjavaslatból. A javaslatom arra irányul, hogy ne módosítsa a kormánytöbbség ezeken a pontokon az államháztartási törvényt. Melyek ezek a pontok, tisztelt Országgyűlés?
A javaslat 22. §-ának (13) bekezdésében tulajdonképpen arról van szó, hogy szűnjön meg a kormánynak az a hatályos törvény szerinti kötelezettsége, hogy a költségvetés irányelveit minden évben az Országgyűlés elé terjessze. A kormány ezúttal is, hogy úgy mondjam, megelőzte a törvényhozást - igaz, államtitkár úr? -, ugyanis már be sem terjesztette idén tavasszal a költségvetési irányelveket, noha az államháztartási törvény erre kötelezte volna a kormányt. A kormány azonban úgy döntött, hogy mindenesetre nem terjeszti be, ne végezzen fölösleges munkát, hátha túl gyors lesz a törvényalkotás, és akkor potyára terjesztene be költségvetési irányelveket. Nem, a kormány a nyáron ezt a törvényes kötelezettségét már nem teljesítette, és most benyújtott egy zárszámadási törvényjavaslatot, és ebben a zárszámadási törvényjavaslatban utólag kívánja felmenteni magát ez alól a kötelezettség alól. Nos, tisztelt Országgyűlés, az effajta törvényhozás - ha ezt egyáltalán törvényhozásnak lehet nevezni - szerintem nem helyeselhető.
De van ebben a (13) bekezdésben még valami elrejtve. Azért van elrejtve, mert a benyújtott törvényjavaslat csak az új szabály szövegezését tartalmazza, és szemérmesen hallgat arról, hogy minek a helyébe lépne a javasolt szabály. Az, amit meg kívánnak szüntetni, tisztelt Országgyűlés, a költségvetési irányelvek benyújtási kötelezettsége mellett, amit a kormány már elmulasztott, egy másik kötelezettség. A hatályos államháztartási törvény ugyanis tartalmazza a mindenkori kormánynak, a mindenkori pénzügyminiszternek azt a kötelezettségét, hogy a választásokat megelőzően az ország közvéleményét tájékoztassa a legfontosabb pénzügyi mérlegek állásáról egy hónappal az országgyűlési választások előtt; meg azt a kötelezettséget is tartalmazza, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokat felügyelő valaki - mert azt ugye nem lehet manapság tudni, hogy az kicsoda -, az is tájékoztassa a közvéleményt arról, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár meg a Nyugdíj-biztosítási Pénztár egyenlege hogyan áll a választások előtt. Sőt még azt is tartalmazza, hogy az önkormányzati választások előtt az egyes önkormányzatok jegyzői tájékoztassák a helyi közvéleményt arról, hogy az önkormányzat mérlege hogyan áll a választások előtt, hogy tudhassa a közvélemény, hogy milyen munkát végzett akár a kormány, a pénzügyi kormányzat, akár a társadalombiztosítás felügyelői, akár a helyi önkormányzat, hogyan gazdálkodott az adófizetők pénzével.
Nos, tisztelt államtitkár úr, tisztelt fideszes képviselőtársaim - még hárman vannak jelen az ülésteremben ennek a fontos vitának a során -, önök ezt a választások előtti számadási kötelezettséget ezzel a törvényjavaslattal meg kívánják szüntetni. Vajon másfél évvel a következő választások előtt milyen megfontolások vezetik önöket, hogy meg kívánják szüntetni önmaguknak, saját kormányuknak azt a kötelezettségét, hogy a választásokat megelőzően tájékoztassa az ország nyilvánosságát arról, hogy milyen állapotban adja át az ország pénzügyeit a következő kormánynak? Vajon miféle megfontolások vezetik önöket ebben? Majd a költségvetési vitában választ fogunk kapni arra a kérdésre is, hogy vajon mi vezeti önöket ebben. Egy biztos, hogy önöknek ez a törekvése elfogadhatatlan bárki számára, aki a parlamentáris demokrácia talaján áll. Ezért a (13) bekezdésre vonatkozó módosító javaslatom ezt a megszüntetést meg akarja szüntetni, azt a rendelkezést, amely megszünteti a mindenkori kormánynak ezt a kötelezettségét, ki kívánja venni a törvényjavaslatból. Nagyon remélem, hogy önök végiggondolják azt, hogy milyen politikai támadásoknak teszik ki magukat ezzel a törvénymódosítással, és elállnak tőle.
A másik módosító javaslatom ugyaneme 22. § (15) bekezdését venné ki az önök törvényjavaslatából. Miről szól ez a törvényjavaslat? Sokat beszéltünk már az elmúlt hetekben és ma is erről a dologról. A törvényjavaslatnak ez a rendelkezése megteremtené azt a lehetőséget, azt a törvényes lehetőséget, hogy ne egy évre, hanem több évre szóljon az állami költségvetés. Magyarul ne minden évben, hanem csak minden második, minden harmadik, esetleg minden ötödik évben folyjon az Országgyűlésben költségvetési vita. Nos, egyik-másik bizottságban egyik-másik fideszes képviselőtársunk elismerte, nem igazán elegáns, hogy ezt a módosító javaslatot önök csak a zárszámadási törvényben nyújtották be, és ennek következtében úgy nyújtották be a több évre szóló költségvetési törvényjavaslatukat, hogy a hatályos államháztartási törvény ezt még nem teszi lehetővé. Volt itt olyan ellenzéki képviselő is, aki azt mondta, hogy ez akkor lenne megengedhető, ha néhány hónappal korábban már benyújtották volna ezt a módosítást az államháztartási törvényt illetően, azt már elfogadta volna az országgyűlési többség, és akkor ez a dolog már nem lenne formálisan törvénysértő.
Nos, az kétségtelen, hogy formálisan nem lenne törvénysértő. De az évenkénti költségvetés megszüntetése, ami az önök javaslatának a lényege, nem egyszerűen egy törvényt, hanem a gazdasági jogállamiságot sérti; és akkor is sértené, ha önök nem késtek volna el a benyújtásával és nem rejtették volna el ezt az államháztartási törvénymódosítást a zárszámadási törvénybe.
Egyik fideszes képviselőtársunk a bizottsági vélemény előadásában büszkén mondta, hogy a magyar demokrácia tíz évében ez az első kétéves költségvetés. Nos, nem ez a helyzet, tisztelt Országgyűlés. A magyar demokrácia hosszú-hosszú történetében, amióta Magyarországon parlamentarizmus van, 1848 óta ez az első - hogy úgy mondjam - előre megfontolt lépés arra, hogy megszüntessék az évenkénti költségvetést. Mert magyar demokratáknak, magyarországi demokratáknak ez még a Fidesz előtt ugyanúgy nem jutott eszébe, mint a háromhetenkénti parlamenti ülésezés.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a törekvésük arról szól, hogy lazítsák, látszólagossá tegyék a közpénzek elköltésének parlamenti szabályozását és ellenőrzését. Mert azt látjuk a 2000. évi költségvetés teljesítésében, hogy a költségvetési döntés és a tényleges költségvetési folyamatok mögött legalább 150 milliárdos szakadék tátong egy éven belül. Akkor mekkora szakadék tátonghat egy kétéves vagy többéves időtávra?! Azért mondok többévest, mert a miniszterelnök megígérte nekünk, hogy ha a választások után is önök alakítanak kormányt, akkor három- vagy ötéves költségvetés is elképzelhető. Hát mit jelent akkor a költségvetés?! Ha nekünk, ellenzékieknek nem hisznek, akkor legalább Kupa Mihály képviselő úrnak higgyenek, aki itt a mai fölszólalásában nagyon szépen fejtette ki, talán még az önök számára is érthetően, hogy ez a parlamentáris demokráciával nem fér össze! Gondolják végig még egyszer, hogy mit csinálnak! Gondolják végig még egyszer, hogy összefér-e a parlamentáris demokráciával, a közpénzek parlamenti ellenőrzésével a minden évben való költségvetés-benyújtás és parlamenti vita megszüntetése! Gondolják ezt végig még egyszer! Mondjanak már végre egy példát valamelyik európai demokráciából! Melyik az az európai demokrácia, ahol nincs minden évben költségvetés és költségvetési vita, mert ezt hetek óta hiába kérjük. De ha nem tudnak ilyet mondani, ha nem tudnak példát mondani arra, hogy demokratikus országban megszüntetik a gazdasági jogállamiságnak ezt a nagyon fontos intézményét, akkor szíveskedjenek még egyszer végiggondolni, hogy helyes-e amit csinálnak!
A dolog nagyon egyszerű: el kell fogadni valamelyiket a mi módosító javaslataink közül, és egy tollvonással, egy II. József-i tollvonással ki kell venni a benyújtott költségvetési törvényből a 2002-re vonatkozó rendelkezéseket.
(19.40)
Vagy benne is lehet hagyni mint előrejelzést, de ki kell venni mint a törvényjavaslat részét. Csak egy kis II. József-i bátorság, és már visszatért a Fidesz vezette kormány a gazdasági jogállamiság útjára. Ezt tanácsolom önöknek, és ezzel a gondolattal ajánlom az önök figyelmébe a 22. § (15) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatomat.
Végül a (17) bekezdésre vonatkozó módosító javaslatomról is szeretnék egypár szót szólni, annál is inkább, mert ezt a módosító javaslatot egyszerre hárman is benyújtottuk: a szocialista képviselőtársaim, jómagam, sőt még a Magyar Demokrata Fórum egy képviselője is. Az ajánlásban már nem találják meg, feltehetően vele visszavonatták a javaslatát, de mi nem felejtünk. Mi tudjuk, hogy még a Magyar Demokrata Fórum is ellenezte, és ezzel a módosító javaslattal is kifejezésre juttatta, hogy ellenzi ezt a törekvést, talán azért, mert a Magyar Demokrata Fórum mégiscsak oroszlánrészt vállalt a magyar demokrácia létrehozatalában, és ezt még a Fidesszel való koalíció sem tudta belőle teljesen kiszorítani.
Nos, ez a - hogy mondjam: együttes - módosító javaslat szintén egy teljes bekezdést szeretne eltávolítani az önök törvényjavaslatából. Ez a bekezdés azt mondja - hadd olvassam fel, mert ez egy gyöngye a törvényalkotásnak -, hogy "Ahol jogszabály éves költségvetési törvényről, illetve éves költségvetési törvényjavaslatról rendelkezik, az alatt a több évre szóló költségvetési törvényt, illetve költségvetési törvényjavaslatot is érteni kell."
Nos, tisztelt Országgyűlés, ez világos beszéd. Eddig csak az ügyrendi bizottság jutott arra a döntésre, hogy ahol a jogszabályban "hetente" van írva, azt "háromhetentének" kell olvasni. Az Alkotmánybíróság meg is rótta ezért, mondván, hogy ügyrendi bizottsági állásfoglalások nem helyettesíthetnek törvényeket. Ennyit megtanultak, és úgy döntöttek, hogy ebben az esetben ezt beleírják magába az államháztartási törvénybe, és nem vették észre, hogy saját egész két és féléves parlamenti tevékenységüknek a paródiáját írják meg ezzel a törvénybeli passzussal. Tudják, miért csinálták ezt?
Ugye, máskor ilyenkor azt szokták csinálni, hogy a zárórendelkezésekben módosítják az összes olyan helyet, ahol még benne van az éves költségvetés a magyar joganyagban, de féltek tőle, hogy mindet nem fogják megtalálni, hiszen az egész magyar államháztartási törvényalkotás az éves költségvetésekre épül, ezért gondolták, hogy elintézik egy ilyen biankó csekkel. Mindenütt, ahol a törvényalkotó, a jogalkotó vagy a rendeletalkotó eddig éves költségvetésről beszélt, azt tessék többéves költségvetésnek olvasni.
Tartalmilag ez mindenképpen elfogadhatatlan. De szerencsére formailag is, mert hiszen van a kétharmados Házszabálynak is egy olyan rendelkezése - nem is egy -, ahol a következő évi költségvetésről van szó. Államtitkár úr, ön házszabályszerűnek tartja a két évre szóló költségvetés benyújtását? Ha pedig nem, ha nem, akkor önök hogyan képzelik ezt a dolgot?
Répássy képviselő úr, a Fidesz egyik kiváló alkotmányjogi szakértője, az alkotmányügyi bizottság alelnöke megtalálta a megoldást, elvágta a gordiuszi csomót, amikor azt mondta, hogy az államháztartási törvény magasabb rendű szabály, mint a kétharmados Házszabály, tehát a Házszabályban hiába van évenkénti költségvetés, ha önök az államháztartási törvényt módosítják, akkor a kétharmados Házszabály már nem érvényes. Nos, igazi fideszes jogértelmezés, esetleg az ügyrendi bizottság elnökévé is választhatják a következő ciklusra Répássy urat, mert Salamon képviselő úr nyomdokaiba lépett. Én azonban azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan álláspont.
Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer figyelmébe ajánlom valamennyiüknek azokat a módosító javaslatokat, amelyek célja a gazdasági jogállamiság helyreállítása, mert ne felejtsék: egy jogállamban a jogszabályhoz igazodnak a jogalkalmazók, még a kormány is, és nem a jogszabályt alkalmazzák évente, félévente a jogalkalmazó mindenkori önkényes elképzeléséhez. Vannak ilyen rendszerek is, csak azokat nem demokráciának hívják, hanem önkényuralomnak. Az, amit önök itt az államháztartási törvénnyel művelnek, az egy önkényuralmi rendszer tipikus eljárása. Ezt jelenti a több mint kormányváltás a Fidesz felfogásában? Úgy látom, hogy igen.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
