KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is a 45. ajánlási ponthoz szerettem volna szólni, de tekintettel arra, hogy Bauer képviselőtársam részletesen szólt a módosító javaslatról, így csak olyan mértékben szeretném szóba hozni, ami plusz mondanivalót jelent - az én megítélésem szerint - hozzá képest.
Szólt képviselőtársam a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány beemeléséről az ez évi költségvetésbe. Említést tett arról, hogy Tállai képviselő úr - aki ezt a módosító javaslatot kezdeményezte a költségvetési bizottságban - vajmi keveset tudott arról, hogy ez a közalapítvány tulajdonképpen mit is fog csinálni.
A jövő évi, illetve a 2002-es költségvetésben is ez az alapítvány természetesen támogatást kért, már sorban áll, és amikor az általános vitára való alkalmasságról folyt a vita a bizottságban, akkor megkérdeztem a kormány képviselőit, hogy: rendben van, hogy Tállai képviselő úr nem tudja, mi fán terem ez a közalapítvány, de mondja el a kormány - mert ő meg be is írta a saját költségvetésébe -, hogy akkor milyen célokat szolgál, kikből áll a közalapítvány kuratóriuma, mit szeretnének megvalósítani, milyen feltételek között működik, milyen tőkével hozták létre. Egyetlenegy mondatos válasz volt, hogy a közalapítvány bejegyzés alatt áll. Hogy aztán majd mikor jegyzik be, ezt senki nem tudja, de sietve, még az idén másfél milliárd forintot bele kell pumpálni.
Tisztelt képviselőtársaim, itt az elmúlt napokban nagyon sok minden közpénzáramlásról hallottunk, a korrupcióról; én nem mondom, hogy ez korrupció, de hogy a közpénzeknek a nagymérvű megcsapolása, az biztos. És én azt mondom, az, hogy ilyen közállapotok uralkodnak, hogy itt országgyűlési képviselőket lehet korrumpálni, annak is betudható, hogy a kormánypártok ilyen légkört alakítanak ki; hogy aki számukra kedves, nem kell korrupció hozzá, hanem csinálunk egy közalapítványt, és kivisszük a másfél milliárd forintot.
Én azt gondolom, hogy ez az eljárás, tisztelt képviselőtársak, nem járható, és nem véletlen az, hogy nem rakta bele a zárszámadásba a kormány. Mert hogy tudott volna ez a javaslat egy államigazgatási egyeztetést kibírni? Nem bírt ki. Éppen ezért játszotta meg azt a kormány, hogy Tállai képviselő urat rábeszélte arra vagy megkérte, hogy nyújtsa be a bizottság elé, és a bizottságot pedig arra, hogy fogadják elé.
A Millenáris Kht.-ról pedig semmi információnk nincs. Miért éppen annyi pénzt kell adni, amennyit gondolnak? Fogalmunk nincs róla. És a bizottsági ülésen senki nem tudott erre vonatkozóan felvilágosítást adni.
A Magyar Köztársaság lovas díszegységének ilyen módon történő felállítása pedig a költségvetési bizottság tagjait is csak megmosolyogtatta, ahogyan ezt a módosító indítványt kezelték képviselőtársaim.
(21.00)
Miközben jövőre 7,2 milliárd forintot fognak különböző, úgymond, országimázs célokra fordítani, aközben még szükségét látták, hogy utolsó pillanatban nyomják be ennek a lovas díszegységnek a megvalósítását még az idén. Azt gondolom, hogy azokat a többletforrásokat, amelyek a rossz tervezésből keletkeznek, és igazából ez nem jelent valódi többletforrást reálértéken, nem ilyen célokra kellene fölhasználni, államtitkár úr.
De van egy másik módosító javaslat is, ami három fideszes képviselő, nevezetesen Koncz Ferenc, Hörcsik Richárd és Ódor Ferenc javaslata. Ez a javaslat arról szól, hogy az ÁPV Rt.-n keresztül a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaság tőkejuttatásban részesül 1,5 milliárd forint értékben. Megnéztem képviselőtársaim módosító indítványát, meglehetősen szűkszavú: azt mondják, hogy a szőlőfelvásárlások miatt szükséges ez a tőkejuttatás a Tokaj Kereskedőház esetében. Összesen egysoros vagy egymondatos indokolást fűztek hozzá képviselőtársaim. Én megnéztem, hogy tulajdonképpen milyen cégben is akar tőkét emelni az Országgyűlés, mit javasolnak képviselőtársaim. Megnéztem a '98. decemberi és a '99. decemberi eredménykimutatását ennek a cégnek, amelyik egyébként állami cég. Azt lehet látni - és elnézést kérek, de néhány számadatot azért idehozok, mert valószínűsítem, hogy képviselőtársaim erre nem voltak figyelemmel.
1998 decemberében az értékesítés nettó árbevétele majdnem 2 milliárd forint volt, 1994 millió forint. Ugyanez a nettó árbevétel '99. december 31-ére, tehát a '99-es esztendőben leesett 1,6 milliárd forintra. Az anyagi jellegű ráfordítások a '98-as évben 947 millió forintot tettek ki, 1999-ben ez a szám 1,3 milliárd forint. Tehát miközben drasztikusan leesett az árbevétel, aközben az anyagi jellegű ráfordítások jelentősen megnőttek. A személyi jellegű ráfordítás nagyjából ugyanaz volt, tehát nagyjából változatlan létszámmal dolgozott a Tokaj Kereskedőház. És láss csodát! A '98-as decemberi eredménykimutatás szerint a 80 millió forintos üzleti eredmény '99-re mínusz 129 millió forintra alakult, a mérleg szerinti eredmény pedig a '98-as 62 millió forint helyett mínusz 88 millió forint volt '99. december 31-én. Az információim szerint az első félévben olyan 200 millió forintos eredményromlás várható, tehát a gazdasági romlás folytatódik. Még egyszer szeretném kiemelni, az árbevétel csökkent '99-ben, az anyagi jellegű ráfordítás pedig megnövekszik.
De mi van a számok mögött? 1999 májusában egy jelentős menedzsmentváltás következett be, kineveztek egy új vezérigazgatót és kineveztek egy új általános vezérigazgató-helyettest, aki nem más, tisztelt képviselőtársaim, mint a kancellária miniszterének a testvére, Stumpf Miklós, és a belker területére is új embert állítottak. Az állami privatizációs szervezet szerencsére homokszem volt '99 végén a folyamatban, mert érzékelte 1999 végén a folyamatot, és levelet intézett a vezérigazgatónak is és a felügyelőbizottságot is megszólította, mert látta, hogy milyen kedvezőtlenül alakulnak a folyamatok. A vezérigazgatónak azt írta többek között - most az egész levelet nem akarom ideidézni, de a mondanivalóm szempontjából nagyon lényeges, amit ír a vezérigazgatónak -, hogy "Jelen intézkedésemmel egyidejűleg tájékoztatom önt arról, hogy a fentieket is figyelembe véve, valamint a Tokaj Kereskedőház Rt. '99. évi veszteséges gazdálkodására tekintettel az ön számára prémium, illetve prémiumelőleg nem fizethető ki. Tájékoztatom továbbá, hogy az rt. igazgatóságát és felügyelőbizottságát a jelen intézkedés megküldésével értesítettem." Ez a levél egyébként arról szólt, hogy nem volt elégedett az ÁPV Rt. vezetése a cég menedzsmentjével, és ezt a felügyelőbizottságnak is megírta. Azt mondja, hogy a részvénytársaság felügyelőbizottságát felkéri, hogy "a társaság gazdálkodásának fokozott tulajdonosi ellenőrzése és a társaság gazdasági érdekeinek érvényesülése céljából a vezérigazgató által közvetlenül, valamint a társaság ügyvezető testülete által meghozott gazdasági döntések" - tehát felfigyelt az ÁPV Rt. nemcsak a vezérigazgató szerepére, hanem az ügyvezető testületre is - "és intézkedések tételes értékelését havonta, de legalább kéthavonta végezze el". Tehát érzékelhető volt, hogy ez év elején már nagyon komoly gazdálkodási problémák mutatkoztak a cégnél.
A felügyelőbizottság március hónapban egy nagyon jelentős vizsgálatot folytatott le, és kimondta azt, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. vezetősége és igazgatósága részvételével stratégiai döntéseket kell előkészíteni és meghozni. Tehát nincs stratégiai elképzelése sem az ÁPV Rt.-nek, sem a menedzsmentnek. De nemcsak erről szólt az a bizonyos márciusi döntés, hanem a felügyelőbizottság egyhangú határozatot hozott, amelyben kimondták a vezérigazgató összeférhetetlenségét a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében, illetve a munka törvénykönyvében foglaltak szerint is összeférhetetlen volt a vezérigazgató, de nemcsak a vezérigazgató, hanem más vezető állású beosztottak is. Kifogásolta a felügyelőbizottság, hogy az üzemi tanács embereit olyan módszerekkel, ami egyébként törvénytelen, és a bíróság már első fokon ezt meg is állapította, elmozdítsák a helyükről.
Tehát van a Tokaj Kereskedőház élén egy olyan vezérigazgató, aki egyrészt összeférhetetlen, ezt a felügyelőbizottság egyértelműen megállapítja, és hagyja az összeférhetetlenségi állapotot. Aztán a felügyelőbizottság május 20-án további megállapításokat tesz, amikor értékeli az 1999-es évet. Most az egészet nem szeretném ideidézni, de egyértelmű, hogy koherens stratégia nincs a cégnél, nincsen kidolgozva koherens stratégia. Két nagyon masszív megállapítást tesz, ez év májusában teszi ezt a felügyelőbizottság. Azt mondja, hogy "A társaság üzleti tevékenységének hatékonyságát közvetett módon rontja, hogy a társaságon belül a vezetőség és a dolgozók, azoknak egy jelentős része között bizalmatlanság, feszültség alakult ki, kommunikációs zavarok tapasztalhatók. Ezt bizonyítják például a Tokaj Kereskedőház Rt. vezetőségének tagjai elleni összeférhetetlenségi bejelentések, amelyek közül az egyik alaptalan, kettő pedig sajnálatos módon alaposnak bizonyult. Ezek a példák a működést rontó jelenségek csúcsát jelenthetik."
Tehát van egy rossz működés, tisztelt képviselőtársaim, és csinált az fb egy összegzést: "A Tokaj Kereskedőház Rt. '99-ben összességében kedvezőtlen, rossz évet zárt, a korábbi évekhez viszonyítva romló eredményességgel. A Tokaj Kereskedőház Rt. szervezetének, működésének, gazdasági méretének, üzleti stratégiájának átalakítása csak éppen megkezdődött '99-ben, a munka jelentős része még hátra van." Ma is leírhatná ugyanezt a felügyelőbizottság, mert érdemben az én információim szerint e területen vajmi kevés változott.
(21.10)
Hát látjuk, hogy ilyen a kialakult helyzet. A felügyelőbizottság megteszi a jelentését, és ez év júliusában arra az elhatározásra jutott, hogy elvégzi a '99. évi szüreti felvásárlások vizsgálatát. Ahogy ezt kigondolta, azonnal menesztették is a felügyelőbizottságot, mert ez meglehetősen kényelmetlen lett volna adott esetben, ha éppen a képviselők tájékoztatására elkészül egy jelentés, hogy milyen szőlőfajtákat vásároltak fel milyen mennyiségben, kiktől, kik voltak a cég beszállítói, és ebből milyen bor készült. És akkor van egy világos képlet, hogy hogyan is néz ki a Tokaj Kereskedőház gazdálkodása. Tehát egyetlenegy szerencse van ebben az egész folyamatban, ebben a romló gazdasági folyamatban, hogy a Stumpf-család benne van a cégben mint alkalmazott és mint beszállító, államtitkár úr, mert ugye, amikor az fb megnézte a listát, hogy kiktől is vásárol fel a cég, akkor nagyon sok ilyen vagy hasonló névvel kezdődő listát láthattak.
A cégnek van egy jogi képviselője, aki meglehetősen busás haszonért, illetve árbevételért teszi a dolgát, de ez más kérdés, mert ez majd megmutatkozik az eredményben. Ez a jogi képviselő nem más, mint az a személy, aki jelen pillanatban - a Figyelő előkerült az én számomra, és ebből kiderül - ugyanabban a társaságban tevékenykedik Tokaj-Hegyalján, mint amiben a miniszterelnök úr felesége. De hát azt is lehet tudni, hogy régi barátság fűzi a cég jogi képviselőjét a miniszterelnök úr családjához, így hát nem csoda az, hogy joggal remélheti a menedzsment ezen a két ágon azt, hogy a szakmai, gazdálkodási deficitet ki lehet védeni, nem kell más, csak 1,5 milliárd forintos tőkejuttatás.
Mit lehet csinálni? A választókörzetben a képviselők is aggódnak, a szocialista képviselők is megkérdezték, hogy mikor lesz már 1,5 milliárd forint a felvásárlóknak, a fideszes képviselők is ugyanebből a meggondolásból még módosító indítványt is benyújtottak a zárszámadási törvényjavaslathoz. Az ő szándékukat én megértem, ez egy tiszta szándék. Csak még egyszer emlékeztetnék arra, hogy a '99-es árbevétel 1,6 milliárd forint volt, a felvásárlásokra nyilvánvalóan nem költhettek ilyen nagy összegű pénzt. Önök, képviselőtársaim, fideszes képviselők, csak és kizárólag... (Közbeszólások a Fidesz soraiból: A napirendről beszélj! A költségvetésről beszélj!) Erről beszélek, a módosító indítványról beszélek, képviselőtársaim. Arról szól a módosító indítvány, hogy 1,5 milliárd forintot a Tokaj Kereskedőházba tőkejuttatásként - egyébként a szőlőfelvásárlásokra - mindenképpen juttatni kell a fideszes és kormánypárti képviselők szerint is. Én ezt próbálom bemutatni, hogy vajon az 1,5 milliárd forint hogyan viszonyul a cég gazdálkodási adataihoz. Ha kellemetlen hallgatni azt, amit én mondok, az nem azért van, mert én mondom, hanem azért, mert valószínűleg a tények kellemetlenek.
No tehát ott tartottam, hogy a fideszes képviselőket én megértem, mert ők a választókerületükért, körzetükért aggódó képviselők, és felvállalják azt, hogy közreműködnek abban, hogy 1,5 milliárd forintot, majdnem akkora összeget, mint a '99-es árbevétel, eljuttassák a Tokaj Kereskedőház Rt.-hez, amelynek a menedzsmentje rosszul gazdálkodik, de a megfelelő politikai, családi kapcsolatai megvannak, baráti szálak fűzik rendkívül magas kormányzati körökhöz.
Csakhogy úgy gondolom, hogy jó néhány kérdést a képviselők nem tettek fel, mert ha feltették volna, akkor az a módosító javaslat indoklásából számomra kiderült volna. Nem tették fel a következő kérdéseket. Miért kell végül is éppen 1,5 milliárd forint tőkejuttatást juttatni ennek a cégnek? Vagy azt a kérdést nem tették fel, hogy mikor indokolt a felvásárlás körülményeiről döntést hozni. Májusban, júniusban, vagy majd október végén vagy november elején? Én azt gondolom, hogy a szőlősgazdáknak májusban, júniusban kell tudni azt - mert akkor ők is úgy tudnak kalkulálni -, hogy milyen módon, milyen összegért fogják felvásárolni az ő szőlőjüket, vagy egyáltalán lesz-e forrás. Vagy azt a kérdést is fel kellett volna tenni, hogy a tőkejuttatás összege hogyan viszonyul a cég által vásárolt szőlő mennyiségéhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy én megnéztem a '98-as, '99-es adatokat, egyértelműen látszik, hogy ez a 1,5 milliárd jóval több, mint amennyi szőlőt egyáltalán fel tudnak vásárolni. Azt is fel kellett volna tenni kérdésként, hogy melyik üzletágat támogatják az 1,5 milliárd forinttal, mert van öt üzletág a Tokaj Kereskedőház Rt.-n belül. Például az ÁPV Rt.-s meghallgatáson a cég vezérigazgatója arra volt a legbüszkébb a Tokaj Kereskedőház menedzsmentjeként, hogy a kannás bor forgalma dinamikusan nő. Ha ezt akarják támogatni, akkor támogassák a többi borgazdaság tevékenységét is, de ezért nem kell külön állami pénzeket juttatni a céghez. Akkor azt is fel kell tenni, hogy ezzel a tőkejuttatással, miután megoldották a menedzsment problémáját, mert ott a pénz a zsebükben, milyen szerkezetet konzerválnak a jövőre vonatkozóan, és mi lesz azoknak a boroknak a piacra kerülésével, ami most ott van készleten. Látszik, ha megnézzük az eredménykimutatást, hogy milyen készletnövekedés lépett fel a cégnél. Egyáltalán, mekkora összeget lehet okosan elkölteni szőlőfelvásárlásra?
Azt a kérdést is fel kell tenni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a romló gazdálkodást tőkejuttatással kell-e nyereségessé tenni, és ilyen szerepet fel kell-e vállalni fideszes kormánypárti képviselőknek. Azt is meg kellett volna mondani -vagy kérdezni, ha nem tudják -, hogy az egyes üzletágakra mennyit akar fordítani a menedzsment.
Már utaltam arra, hogy a vezérigazgató úr örömét fejezte ki amiatt a meghallgatáson, hogy a kannás bor mennyire jól megy a piacon és milyen jó eredményt értek el. De meg kell kérdeznem, tisztelt kormánypárti képviselők, akik a módosító javaslatot benyújtották, hogy ezt nekünk állami támogatással kell-e segíteni. A többi céget akkor miért nem kell segíteni?
Szóval én azt gondolom, hogy a képviselők, akik a módosító javaslatot jegyezték, nem tették fel a kérdéseiket. Én úgy ítélem meg - áttanulmányozva a cég gazdálkodását és az egyéb körülményeit -, hogy a menedzsment nem tudja ezekre a választ. Ha tudta volna a választ, akkor a képviselőknek megmondja. És úgy látom, hogy ma már az ÁPV Rt. csak statisztál. Az elsőrendű szempont ebben a tőkejuttatásban, tisztelt képviselőtársaim, a családi kapcsolat. És önök most azt várják, hogy ehhez országgyűlési támogatást kapjanak.
Én, tisztelt képviselőtársaim, több módosító javaslatot nyújtottam be ezzel a problémával kapcsolatban. Az egyik: egyrészt én úgy érzem, hogy annak a menedzsmentnek, akinek 1,5 milliárdot juttat a kormányzat az ÁPV Rt.-n keresztül, és ilyen gazdálkodást mutatott fel, elő kell írni nemcsak a tőkejuttatást, hanem az azonnali menesztését is, még akkor is, ha ebbe a menedzsmentbe beletartozik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter testvére.
A másik, amit elő kell írni az Országgyűlésnek: amikor ilyen pénzeszköz tőkejuttatásáról dönt, akkor azt is szükséges rögzíteni, hogy anélkül nem kaphat pénzt a Tokaj Kereskedőház Rt., hogy a szükséges stratégiai döntéseket az ÁPV Rt., illetve ő maga nem hozza meg.
Végül a harmadik módosító indítványom: látva a cég adatait és azt, hogy egyáltalán mennyi szőlőt lehet felvásárolni, én úgy gondolom, hogy az 500 millió forint elégséges pénzeszköz ahhoz, hogy azt a célt, amit a képviselőtársaim megjelöltek, megvalósítsák.
(21.20)
Az egyéb más célokat nem, de azt gondolom, hogy azt nem is ilyen módon kell megoldani.
Én tehát azt gondolom és arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy fogadják el legalább az én kapcsolódó módosító javaslataimat, hogy ne érhesse önöket az a vád, hogy közpénzekből a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter családjának vállalkozásait, illetve az Orbán család baráti körét támogatják.
Ilyen családtámogatásra, tisztelt képviselőtársaim - még ha a költségvetési törvény prioritása is a családtámogatás -, nem adhatjuk az áldásunkat, nem adhatjuk a hozzájárulásunkat. Ez a családtámogatás elfogadhatatlan.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
