BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Hölgyeim és Uraim!
A Magyar Köztársaság költségvetési törvényjavaslatáról tárgyalunk, s e törvényjavaslatot szokás szerint két fő szempont szerint kell értékelnünk. E két fő szempont pedig a törvényjavaslat megalapozottsága, valamint a törvényjavaslat tartalma.
Kezdjük először is a törvényjavaslat megalapozottságával! Sajnos, nincsenek jó híreim. Ez a törvényjavaslat ugyanis valótlanságokra épül, valótlanságokat tartalmaz, és végül, de nem utolsósorban törvénytelenül lett benyújtva. A törvényjavaslat valótlanságokra épül, mert a bázisnak tekintett 2000. évben szinte egyetlen szám sem úgy teljesül, ahogy azt a kormány eltervezte.
Ezen belül külön is érdemes kitérni az infláció alakulására. Az erre az érvre figyelembe vett 6,3 százalékos inflációs prognózis irreálisnak bizonyult. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a valóság az, hogy az ez évi infláció el fogja érni a 9,5-10 százalékot. A pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy meglepte ez a prognózis. Én viszont valószínűnek tartom, hogy ön az egyetlen ebben az országban, aki a KSH prognózisán meglepődött. Hiszen az év során, de a tavalyi évben is a költségvetés tárgyalásakor a különböző gazdaságkutató műhelyek, szocialista politikusok már felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány prognózisa tarthatatlan. Ebben az évben a korrigálásra több törvényjavaslatban tettünk javaslatot, amelyeket a kormánypárti többség elutasított. Azonkívül a közszféra egészében az inflációval összefüggésben ígért reálbér-emelkedés helyett akár 2-3 százalékos reálbércsökkenés is létrejöhet.
Másodszor, a törvényjavaslat valótlanságokat tartalmaz, hiszen újra megvalósíthatatlanul alacsony, 6 százalékos inflációs prognózisra épül. Az elemzők ezzel szemben 8-9 százalékos jövő évi inflációval számolnak. Ugyanilyen számolási hibán alapul a 2002. év is. Így, ha ezek változatlanul maradnak, elmondhatjuk, hogy ez a kormány lesz az első, amely makacsul ragaszkodva a tévedéséhez, három egymást követő évben is többletbevételre tesz szert anélkül, hogy ezzel az Országgyűlésnek módja lenne számolni.
A javaslat törvénytelen, mert a jelenleg hatályos államháztartási törvény nem teszi lehetővé kétéves költségvetés készítését. (Bauer Tamás: Így van!) Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy jelenleg az Országgyűlés előtt van egy törvényjavaslat, amely majd egyszer nyilván eljut a szavazásig, és ez a törvényjavaslat lehetővé tenné a jövőben kétéves költségvetés tervezését és benyújtását.
Ugyanakkor szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy a Magyar Köztársaságban a szokás az, hogy egy törvény legkorábban a kihirdetés napján lép hatályba, és erről jelenleg nem beszélhetünk. Ezért ma itt és most azt kell mondanom, hogy a törvényjavaslat tárgyalása a hatályos törvényeknek nem felel meg. (Dr. Kis Zoltán: Így van!)
Azt is el kell mondanom - bár apróságnak tűnik -, hogy a Házszabály sem ismeri a kétéves költségvetés fogalmát, így tárgyalása ráadásul házszabályellenes. Tudjuk, hogy a jelenlegi koalíciónak mindez értelmezés kérdése. Mégis azt kell mondanom, hogy demokráciákban a szavak betű szerinti jelentését nem szokták többségi szavazással megváltoztatni. Demokráciákban az értelmező szótárt nyelvészek írják, nem pedig a parlament ügyrendi bizottsága. (Bauer Tamás: Így van!)
Tisztelt Ház! Az előzőekben szóltam arról, hogy miért nem lehet valótlanságokra építve megalapozatlanul és benyújtásakor törvénytelen kétéves költségvetést készíteni. Ezért javasoltuk, hogy a kormány átdolgozásra vonja vissza a törvényjavaslatot. (Bauer Tamás: Helyes!) Ezt nem tette meg. Ezért kénytelenek vagyunk egy átfogó, alternatív költségvetési koncepciót készíteni. Javaslataink kizárólag a 2001. évről szólnak.
Mi ugyanis a bizonytalan tervezés útján nem kívánjuk a kormányt követni. Amennyiben az Országgyűlés mégis elfogadja a kormány javaslatát, úgy ebben az esetben 2001-ben önálló törvényjavaslatban nyújtjuk be a 2002-re vonatkozó költségvetési koncepciónkat.
A továbbiakban tehát kizárólag a 2001. évre vonatkozó javaslatainkat ismertetem. Mindenekelőtt azt akarjuk, hogy a költségvetési törvény legyen átlátható, ellenőrizhető és számon kérhető.
Először is, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság feladatait integrálni kell a költségvetésbe. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az ÁPV Rt. milliárdjai a kormány zsebpénzeként funkcionáljanak. Itt kell kitérni egy különös könyvelési trükkre. Bizonyára tudják kedves képviselőtársaim, hogy előttünk van egy törvényjavaslat - és erről itt kell szólnom -, amely formailag az 1999. év végrehajtásáról szól, gyakorlatilag módosítja a 2000. évi költségvetési törvényt, és ebben lehetővé teszi egy elég komoly pénz 2001. évi felhasználását.
Ennek a pénzösszegnek a nagysága csekély 60,3 milliárd forint. Miért nem a költségvetési törvényjavaslatban tárgyaljuk? Miért kell nekünk erről az 1999. évi zárszámadásáról szóló törvényjavaslatban rendelkeznünk? Álláspontunk szerint ennek a pénznek a sorsát a költségvetési törvényben kell rendezni.
Továbbá az autópálya-építések költségeit be kell építeni a törvényjavaslatba. Az autópálya-építésre szánt 35 milliárd forint az államháztartási törvény szabályai szerint kormányzati beruházásként szerepeljen. Azt javasoljuk, hogy a beruházásra fordított közpénzek sorsa legyen nyilvános.
(13.30)
Nem értünk egyet azzal, hogy a kormány ezt a pénzt kivonja a közbeszerzési eljárás hatálya alól. Sőt, a parlament ellenőrzése alól is! A közpénzek felhasználása így az üzleti titkok homályába vész. Az üzleti titkok homályába vész akkor, amikor a közpénzek felhasználásával kapcsolatban szaporodnak a kedvezőtlen jelek.
Először is szólni kell arról, hogy a minap kiderült, közpénzek vándorolnak kisgazda vezetésű alapítványokba. Igaz, hallottuk is ezzel kapcsolatban a védekezést: ez így ebben a formában nem igaz, a pénzt nem költötték el, megvan, tehát minden rendben. Hölgyeim és Uraim! Szeretném azt mondani, hogy ez olyan, mint ha egy tolvaj azzal érvelne, hogy ő nem lopott, hiszen a pénz hiánytalanul itt lapul a zsebében. A mi megítélésünk szerint ugyanakkor a fő kérdés nem az, hogy a pénzt elköltötték-e, hanem az, hogy mit keres abban a zsebben.
Másodszor, szaporodnak a jelek arra vonatkozóan - erről is a minap értesültünk -, hogy közpénzekből pártlapot finanszíroznak. Hallottuk az ezzel kapcsolatos védekezéseket is, amelyek, őszintén szólva, elég erőtlenek. Azt is olvashattuk a lapokban, hogy közpénzekből kormánytanácsadó hetilapot indíthat. És ezeknek a történeteknek a vége természetesen mindig happy end. A Fidesz egykori kampánycége ma már busás megrendelések állandó címzettje. Hogy e közpénzek felhasználása mennyire áttekinthetetlen, arra példa, hogy még az augusztus 20-ai tűzijáték költségeit sem ismerhette meg a közvélemény hitelt érdemlő módon.
Tisztelt Ház! Az átláthatóságon túl fontos tartalmi javaslataink is vannak. Javaslataink mintegy 280 milliárd forintos átcsoportosítást jelentenek a beterjesztett törvényjavaslathoz képest. Javaslataink egyensúlyban vannak, azok a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztetik.
Nézzük először is a forrásokat! A források közül először vegyük a többletbevételeket. A kormány ugyanis ismét hallgat arról, hogy jövőre legalább 150 milliárd forint lesz a többletbevétel a beterjesztett törvényjavaslathoz képest. Ebben az évben is hallgatott erről, ugyanakkor azt látjuk, hogy - saját maga által is beismert módon - 106 milliárddal fogják meghaladni az adóbevételek a tervezettet, és ha hozzászámoljuk a nyugdíjakra visszamenőleg kifizetett 30 milliárd forintot, akkor azt látjuk, hogy a kormány önmaga is beismert 136 milliárd forintot. Ugyanakkor a híradások, a szakértői vélemények további 30 milliárd forint adóbevételi többlettel számolnak. Ebben az évben minden bizonnyal mintegy 166 milliárd forinttal fogják meghaladni a bevételek azt, amivel a kormány számolt. (Dr. Horváth János: Bokros nem így csinálta!)
Másodszor: mintegy 71 milliárd forint takarítható meg a kormány kiadásaiban. Mi ugyanis elfogadhatatlannak tartjuk azt a tervezési és végrehajtási gyakorlatot, mely szerint a kormány rövid pórázon tartja például a települési önkormányzatokat, ugyanakkor saját kiadásait bőkezűen méri. Az indokolatlan kiadásnövekményeket javasoljuk megtakarítani, miközben több terület támogatása legfeljebb reálértékű lesz, de a legtöbb terület kiadása reálértéken csökkenni fog, aközben egyes kormányzati szervek kiadásai 18-20 százalékkal emelkednek. Mi ezt a többletet ebben a formában elfogadhatatlannak tartjuk.
Harmadszor: a költségvetési törvényben teszünk javaslatot a már említett 60 milliárd forint fontos beruházásokra történő felhasználására.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nézzük ezek után, hogy a kormány javaslatával szemben mi mire szánjuk ezeket a bevételeket! Vegyük először is a nyugdíjakat. A pénzügyminiszter úr expozéjában említette, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokhoz képest 3 százalékos többletre számíthatnak a nyugdíjasok, így 10,3 százalékos lesz a jövő évi nyugdíjemelés. Szeretném felhívni a figyelmet az ebben az érvben rejlő néhány pontatlanságra. Ugyanis megítélésem szerint vagy a 3 százalék az igaz, vagy a 10,3 százalék, de a kettő együtt semmiképpen nem lehet igaz. Ugyanis ha nem a törvényjavaslat hamis inflációs prognózisával, hanem a jövő évben várható tényleges inflációval számolunk, akkor 3 százalékos többlet korrekt számokkal számolva 12,3 százalékos nyugdíjemelést jelentene. Kíváncsian várjuk, hogy a kormány végül is melyik eljárást, melyik számot tartja igaznak: a plusz 3 százalékot, vagy pedig a 10,3 százalékot.
A mi javaslatunk ezzel szemben az, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest 55 milliárd forinttal többet kell szánni a nyugdíjemelésre. Ezzel, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatunkat, visszaadhatnánk a nyugdíjasoknak azt az elvett pénzt (Babák Mihály: Ti vettétek el!), amelyet ez a kormánytöbbség ebben az Országgyűlésben, egyik első intézkedéseként elvett a nyugdíjas-társadalomtól. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Ti vettétek el! - Azt kellene visszaadni, amit ti vetettek el! - Kuncze Gábor: Csönd legyen!) Egyébként az összeg nagyságára... (Tóth István: Fél százalékot adtatok!) Megvárom, képviselő úr, míg befejezi! Az összeg nagyságára jellemző, hogy ha ezt az 55 milliárd forintot nyugdíjemelésre fordítanánk, akkor a nyugdíjemelés jövőre több mint kétszerese lenne annak, mint amivel a kormány a törvényjavaslatban számol. (Zaj a Fidesz padsoraiból. - Dr. Répássy Róbert: Arcátlanság!)
Másodszor, vegyük a családtámogatásokat. Azt gondoljuk, hogy a kormány családtámogatási rendszere féloldalú, és ezért káros a társadalomra. (Tóth István: Miért féloldalú? - Bauer Tamás: Így van!) Féloldalú, mert pontosan azokról a családokról nem gondoskodik kellő mértékben, akik erre a legjobban rászorulnak. (Szalai Annamária: Miről beszél?) Statisztikai számok bizonyítják, tisztelt hölgyem és kedves uraim (Tóth István: Tájékozatlan!), hogy a családok mintegy 17 százaléka nem tudja igénybe venni azokat a családtámogatási kedvezményeket, amelyeket önök megszavaztak, és további egyharmad csak részben tudja igénybe venni. Mi önökkel ellentétben ezekre a családokra is gondolunk. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Persze!) Két javaslatunk van a családtámogatás megváltozására. (Zaj a Fidesz padsoraiban.)
Az első javaslatunk értelmében a családi pótlékot a munkajövedelemmel rendelkező családok esetében ki kell egészíteni minden olyan esetben a gyermekkedvezmény mértékéig, ahol a családtámogatási rendszer nem biztosítja, hogy a gyermekkedvezményt ezek a családok maradéktalanul igénybe vehessék.
Másodszor, tudjuk jól, hogy a hátrányos helyzetű családok között vannak olyanok, amelyekben - vagy azért, mert az egyik fél gyesen van, vagy mert az egyik, esetleg mindkét szülő munkanélküli-segélyből él - sajnos nem minden szülő rendelkezik munkajövedelemmel. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Álszent!) E családok esetében pedig javasoljuk a családi pótlék összegét 50 százalékkal megemelni. A két javaslatunk együttes költségvetési kihatása 25 milliárd forint.
Harmadszor: az egészségügy helyzetét katasztrofálisnak ítéljük. Először is szólni kell arról, hogy az a béremelési javaslat, amelyet a kormány benyújtott, a dologi kiadások szinten tartása mellett valósulhat meg csak, magyarán, a kórházak újra abba a helyzetbe kerülnek, hogy mérlegelniük kell, a számukra rendelkezésre bocsátott pénzből fizetésemelést adnak-e az orvosoknak és ápolóknak, vagy pedig dologi kiadásaikra fordítják ezek egy részét. (Dr. Horváth Zsolt: Nem mérlegel, hanem oda kell adni!) Mi szeretnénk, ha ezt a dilemmát a kórházakban feloldanánk. Ezért, hogy ilyen dilemma ne létezhessen, a kormány béremelési javaslatára mi a forrást is biztosítani akarjuk, ennek mintegy 30 milliárd forint a költségvetési kihatása. (Zaj, közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Ugyanakkor... (Tóth István közbeszól.) Képviselő úr, ön is hozzászólhat majd a vitában, kíváncsian fogom várni a szakmailag megalapozott véleményét. (Dr. Répássy Róbert: Nem te vagy az elnök!) Ugyanakkor amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az egészségügyben nemcsak a dolgozók helyzete rossz, maguknak az intézményeknek és a felszereléseknek az állapota is katasztrofális. Ezért mi minőségi cserére, beruházásra, orvosi műszerekre 30 milliárd forinttal szánunk többet, mint a beterjesztett költségvetési törvényjavaslat.
(13.40)
Külön kell szólni, hölgyeim és uraim, az önkormányzatok helyzetéről, hiszen ahogy az előbb mondtam, miközben a kormány saját kiadásait bőkezűen méri, az önkormányzatok támogatását igencsak szűkmarkúan mérte.
Ezért mi többletforrásokat javaslunk az önkormányzatok számára meghatározott célokra.
Szólnom kell a közoktatási bérfejlesztésről, hiszen a pedagógusok bérfejlesztésénél kicsit hasonló a helyzet, mint amit az egészségügyi szféráról mondtam. A kormány ugyan beszél pedagógusbér-emelésekről, de bevallott módon ennek forrásait az önkormányzati támogatásba kellő mértékben nem építi be. Ezért, hogy az önkormányzatok hasonló dilemma elé ne kerülhessenek, mint az egészségügyiek, javasoljuk, hogy a közoktatási bérfejlesztésekre további 18 milliárd forintot határozzunk el a költségvetésben.
Ugyanakkor az önkormányzatok nemcsak oktatási intézményeink, hanem egészségügyi intézményeink jelentős részének is a fenntartói, úgy, hogy erre külön normatíva mind a mai napig nincs. Ez egy évek óta megoldatlan probléma, tavaly is javaslatot tettünk e helyzet megoldására, és az idén is javaslatot teszünk.
Javasoljuk egy új egészségügyi norma bevezetését, amely ezen a jogcímen 10 milliárd forinttal növelné az önkormányzatok támogatását, hogy önkormányzati oldalról is legyen pénz kórházaink, rendelőintézeteink fenntartására.
Javasoljuk továbbá az önkormányzat területén, hogy a tűzoltóságok esetében, amelyeket az önkormányzatok tartanak fenn, és biztonságunk egyik fontos letéteményesei, az ügyeleti és készenléti díjakra további 2,4 milliárd forintot adjunk, szemben a kormány törvényjavaslatával.
Arról is kell szólni, hogy egy törvényi változtatás ma már önkormányzati feladattá teszi a hulladékgyűjtést is, anélkül, hogy erre külön normatívát és így forrásokat biztosítana. Úgy gondoljuk, hogy a kötelezettségeknek összhangban kell állniuk a rendelkezésre álló forrásokkal, ezért javasoljuk e célra egy 5 milliárd forintos normatíva beállítását a költségvetésbe.
Nem mehetünk el szó nélkül a lakáshelyzet mellett sem. Világos kell hogy legyen mindnyájunk számára: Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy mindenki, aki lakásra vágyik, saját tulajdonú lakásban lakhasson. (Tóth István közbeszól.) Azzal is tisztában kell lennünk, hogy ugyanakkor mindenkinek jogos igénye, hogy valamilyen lakásban, méghozzá hozzá méltó, emberhez méltó lakásban lakhasson. (Tóth István közbeszól.) Ez a dilemma egyféleképpen oldható meg: ha a bérlakásépítésre - elsősorban az önkormányzati szférában - sokkal több pénzt szánunk e célokra, mint amivel a kormány törvényjavaslata számol.
Azt ma már a kormány is világosan látja, hogy önkormányzati bérlakásépítés nélkül a lakásprobléma sem rövid, sem közép-, de még hosszú távon sem oldható meg, ugyanakkor az erre biztosított források szerintünk a probléma megoldására nem elégségesek. Ezért mi önkormányzati bérlakásépítés céljára 20 milliárd forinttal javasoljuk az önkormányzati támogatások növelését.
Hölgyeim és Uraim! Azt is tudjuk - az előbbiekben már utaltam rá -, hogy bizony a hátrányos helyzetű családok egy részében nem az a fő probléma, hogy mire költsék a kormány által biztosított családtámogatási pénzeket. Bizony, egy-egy tanévkezdés e családokat megoldhatatlan pénzügyi probléma elé állíthatja. Ezért szintén az önkormányzati szférán belül a szociálisan hátrányos helyzetű családok számára, pontosan az ebben a családban felnövő gyermekek és tanulók számára azt szeretnénk, ha a tankönyv ingyenes lenne, és ezért javasoljuk ilyen célokra az önkormányzati támogatás 5 milliárd forinttal való növelését. (Babák Mihály közbeszól.)
Az is súlyos probléma évek óta, tisztelt Ház, hogy a felsőoktatásban, időnként a közoktatásban tanulók nem tudnak hol lakni, amennyiben nem saját városukban tanulnak tovább. Márpedig nincs minden községben, városban megfelelő közép- vagy felsőoktatási intézmény. (Tóth István közbeszól.) Azt is tudjuk, hogy a piaci alapú lakbérek rövid idő alatt megduplázódtak. Ezért egyetlenegy megoldás lehetséges: ha komolyan akarjuk venni, hogy a felnövekvő generációk taníttatási költségei mérsékeltek legyenek a jelenlegi magas szint helyett, ezért a kollégiumi felújításokra, sőt, új kollégiumi férőhelyek kialakítására is forrásokat kell szánni. A Magyar Szocialista Párt javasolja, hogy ezen célokra a költségvetés a beterjesztetthez képest 10 milliárd forinttal szánjon több pénzt. (Tóth István: Kevés! Több kell! - Közbeszólás: Licit!)
Évek óta változatlan - és ez is egy régi adósságunk - a felsőoktatási normatíva emelése. Ezért, hogy felsőoktatási intézményeink ne kerüljenek nehéz helyzetbe, javasoljuk ennek az évek óta változatlan normatívának az emelését, és az ennek megfelelő források biztosítását, a felsőoktatás helyzetének javítására tehát további 10 milliárd forintot szánunk a költségvetési törvényjavaslatunkban. (Dr. Juharos Róbert: Kevés!)
Külön kell szólni arról, hogy minden jobbító szándék ellenére is lesznek hátrányos helyzetű csoportok a Magyar Köztársaságban, ezért külön szociális csomag kell, és erre megfelelő forrás ezeknek az embereknek, ezeknek a családoknak a támogatására. Hiszen éppen az adórendszer szerényebb jövedelmű emberek helyzetére gyakorolt hatása, a családtámogatási rendszernek éppen a kispénzű embereket hátrányosan érintő hatása miatt terjedőben van újra a szegénység Magyarországon. Emellett nem mehetünk el szó nélkül, és hogy szavainknak súlya is legyen, erre a célra is forrásokat javaslunk a költségvetésben, mintegy 8 milliárd forint erejéig. (Tóth István: Kevés! Többet!)
Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt napokban ismertté vált, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatával szemben a kormány más pénzeszközökkel számol, sőt, meglehetősen udvariatlan módon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács levelére a kormány még csak nem is válaszolt.
Mi egyetértünk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács törekvéseivel azért, mert úgy ítéljük meg, hogy a bíróságok működési feltételeit javítani kell ahhoz, hogy a különböző perek és büntetőeljárások ne húzódhassanak évekig. Ezért, egyezően az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatával, mi ennek az intézménynek a támogatását, pontosabban a bíróságok támogatását 23,5 milliárd forinttal javasoljuk növelni.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Tudom, hogy a beterjesztett törvényjavaslat tartalma, és a ránk erőltetett egyetlen hét, amely az általános vitára rendelkezésre áll, nehéz helyzetbe hozza a képviselőcsoportokat, az egyes képviselőket, hiszen a vitában való részvétel és a módosító indítványok megírása egyaránt időigényes. Ennek ellenére azt mondom - bármilyen nehéz helyzetbe hozott bennünket a kormány és a kormánypártok többsége, hogy ilyen körülmények között kell a Magyar Köztársaság költségvetését tárgyalni -, a szocialista frakció elkészíti a maga javaslatait, és szombati határidőig ezt benyújtjuk a tisztelt Háznak.
Kérem önöket, hogy javaslatainkat támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Dr. Répássy Róbert: Még tíz perced van! Még tíz percet beszélhetsz! - Tóth István: Elfáradtál?)
