DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke, a kisebbségi vélemény ismertetője: Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság október 12-én tárgyalta meg a kormány 2001. és 2002. évekre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatát. Nagy vita volt arról, hogy alkalmas-e a törvényjavaslat a parlamenti tárgyalásra.
Végül ezt csak a kormánypártok támogatták, bár megjegyzem, hogy a Kisgazdapárt képviselője súlyos kifogásokat tett, a MIÉP nem jelent meg a bizottság ülésén. A szocialisták és szabad demokraták viszont általános vitára alkalmatlannak tartották a kormány költségvetési törvényjavaslatát.
Ezt az elutasító álláspontunkat a következőkkel indokoltuk a bizottság ülésén. Először is azzal, hogy a törvényjavaslat jogszabályellenes, mert nem felel meg a hatályos államháztartási törvénynek, mely arról rendelkezik, hogy a kormánynak egyéves költségvetést kell készítenie, vagyis a kormányoldal úgy terjesztette be a költségvetési javaslatot, hogy tudta: törvényellenesen jár el, mert az Országgyűlés nem módosította az államháztartási törvényt. Ezt a bizottság ülésén a kormányoldal képviselői is elismerték, idézem: "Ezt nem kellő időben indítottuk el, és gyakorlatilag a zárszámadási törvénnyel tesszük. Önök ezt az eseménysort joggal kritizálják." - eddig az idézet. Valószínűleg egyébként a jelenlegi államháztartási törvény lesz hatályban akkor is, amikor majd a kormányoldal a költségvetés fő tételeiről szavaz, tehát nemcsak a beterjesztés módja törvényellenes, de a szavazás is az lesz, így kétség sem férhet ahhoz, hogy a költségvetési törvényjavaslat általános vitára alkalmatlan.
Most is megerősítem azt, hogy törvényt sértett a kormányoldal akkor is, amikor nem terjesztették be a költségvetési irányelveket. Ha a kormányoldalnak az a szándéka, hogy ne egy-, hanem kétéves költségvetés készüljön, és ne készüljön hosszabb távú irányelv, akkor időben javasolnia kellett volna az államháztartási törvény módosítását. Ezt nem tették meg, és mi ezt kifogásoljuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Másodszor, azért utasítjuk el a kormány törvényjavaslatát, mert a mai, nagyon bizonytalan gazdasági környezetben hazánk esetében megalapozott kétéves költségvetést sajnos nem lehet készíteni. Azt járható útnak tartom, hogy készüljön egy két évre szóló terv, egy megalapozott prognózis, tervezésre szükség van. Ebben egyetértek Matolcsy miniszter úrral, aki azt mondta a bizottság ülésén, idézem: "Érdemes a tervezést újból bevenni a gazdaságpolitikába." Igaza volt, sőt szükség van intézményre is, amely ezt a tervezőmunkát szervezi. Ismét Matolcsy miniszter urat idézem: "Az 1968 után kialakult Pénzügyminisztérium mintájára szeretnénk működtetni, melyet Nyers Rezső politikai támogatása mellett Faluvégi Lajos és Hetényi István alkotott meg." - eddig az idézet. A tervezésre szükség van, még ha az ma a kormány centralizációs törekvéseinek része is, de ezt nem kell költségvetésnek nevezni, mert ahogy megyünk előbbre időben, nő a bizonytalanság.
Szigorúan szakmai szempontból mi is azt állapítottuk meg, amit az Állami Számvevőszék. Idézem a számvevők jelentését 2001-re vonatkozóan, és ez itt ma az elnök úrtól szintén elhangzott: "A tervezési munka problémáját a makroprognózisok megalapozottságának bizonytalansága, az egészségügyi rendszer reform értékű átalakításának hiánya, a vonatkozó kormányzati döntések késlekedése jelentette." Ami pedig 2002-t illeti, a számvevők megállapították: "A 2001. év költségvetésével kapcsolatban bizonytalanságot okozó feltételek 2002-ben fokozottan jelentkeznek."
Tisztelt Országgyűlés! A megalapozatlanság, a tervezéssel kapcsolatos problémák két tényezőre vezethetők vissza; egyrészt a bizottsági vitában az Állami Számvevőszék elnöke mellett kormánypárti és ellenzéki képviselők is bemutatták, hogy a kormány költségvetési törvényjavaslata nem felel meg a különböző törvények előírásainak - mint például az oktatási vagy a nyugdíjtörvény -, és nincs összhangban a kormányoldal által javasolt adótörvény-módosítással sem. A kormány álláspontja az elmúlt hetekben többször változott az adók ügyében is, és e változások jelentősen érintik a költségvetés bevételeit, a kormány ugyanakkor ezeket a változásokat nem veszi figyelembe, és más adóbevétellel számol - ez koherenciazavarhoz, koordinálatlansághoz vezet.
A minimálbér körüli vita is bizonytalanságot eredményez, nem volt ugyanis joga a kormánynak arra, hogy önmaga határozza meg a költségvetésben a minimálbért, mert ez még egyelőre az Országos Munkaügyi Tanács hatásköre.
(12.50)
A tervezéssel kapcsolatos másik probléma az infláció tudatos alultervezése, ami nagy eltérést okoz a bevételi és kiadási oldalon egyaránt. A törvényjavaslatban a kormány 2001-re 6 százalékos inflációval számol. Az előző hónapok adatai viszont azt vetítik előre, lehet, hogy idén az infláció 10 százalék körüli lesz. Vagyis új helyzet van, mert az infláció nem csökken tovább, hiszen a piaci folyamatok nem ebbe az irányba hatnak. A kormány költségvetési törvényjavaslata azonban nem tartalmaz semmiféle új eszközt az áremelkedés ütemének lassítása érdekében. Úgy tűnik, a kormány nem hajlandó szembenézni ezzel a problémával, így sem valódi szándék, sem akarat nem látszik arra, hogy adócsökkentéssel, leginkább a jövedéki adók és az áfa csökkentésével, vagy az államadósság mérséklésével és más gazdaságpolitikai eszközökkel elősegítenék, hogy valóban lassabban nőjenek a fogyasztói árak, és megállítsák a pénzromlás folyamatát.
Az infláció egyik fontos összetevője a várakozások alakulása is, ami nagymértékben függ attól, hogy a kormány figyelembe veszi-e a valóságot. Ha nem, mint most, akkor megnő a bizonytalanság, és nőnek az inflációs várakozások is. A kormányoldal egyik képviselője mondta erről a következőket a költségvetési bizottság ülésén: "Ezt a veszélyt nem lehet azzal a ráolvasással orvosolni, hogy mondok egy fiktív, leszorított inflációs rátát, hiszen ha az fiktív és irreálisan alacsony mértékben meghatározott, hiteltelenné válik. Tehát az inflációs várakozás szempontjából az ellenkező hatást váltja ki, mint egy reális, mértéktartó, de a valóságban jobban számba jövő inflációs ráta esetén." Eddig az idézet.
Tisztelt Országgyűlés! Joggal tarthatjuk tehát az előttünk lévő költségvetési törvényjavaslatot megalapozatlannak. Az adóbevételek mintegy évi 150-200 milliárd forinttal meghaladhatják a tervezetet, de a kiadások is megnőnek. Többe kerülne az iskolák, kórházak és más, a közt szolgáló intézmények működése. Erre viszont nincs fedezet a kormány által javasolt költségvetésben. Az infláció tudatos alultervezése munkavállalónak, nyugdíjasnak és vállalkozásnak egyaránt káros, így például azoknak a közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek, akik a kormány szándékai szerint például 2001-ben 8,75 százalékos fizetésemelést kapnának. Nekik valójában nem nő majd a reálbérük, vagy csak kismértékben. A leírt számoknak tehát valószínűleg kevés közük lesz a valósághoz. A költségvetési bizottság ülésén elhangzottak, szintén a kormány egyik képviselőjétől, idézem: "Ha tévedünk az infláció megítélésében, eleve téves adatokhoz jutunk a bevételek megítélésében. És a téves bevételekből eleve téves kiadási oldalt tudunk csak összeállítani. Erre jó példa az idei költségvetés." Eddig szólt az idézet.
Tisztelt Országgyűlés! Harmadszor, mi azért utasítjuk el ezt a törvényjavaslatot, mert nemcsak jogszabályellenes, nemcsak megalapozatlan, hanem modernizációellenes is. Szó sincs az egészségügy, az oktatás fejlesztéséről. Az egészségügyre fordítandó pénz alig fedezi az inflációt, béremelésre pedig kevés lesz a fedezet. Az oktatásügyben a következő két évre a javaslat szerint összesen 19 százalék béremelést ígérnek, miközben az infláció kedvezőtlen esetben a következő két évben együttesen elérheti a 16 százalékot. Mindössze 3 százalék reálbér-növekedésről lehet szó, de ez is csak akkor, ha az önkormányzatok ki tudják gazdálkodni a szükséges összeget. A kormány ugyanakkor nem tervez érdemi előrelépést az infrastruktúra bővítése érdekében sem, nem vállalkozik a környezetvédelem égető problémáinak a megoldására, a mezőgazdaság mély válságának megoldására kísérletet sem tesz.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Országgyűlés! Eltelik négy év úgy, hogy ez a kormány ezalatt nem volt képes, vagy nem volt elég bátor szembenézni a rá váró feladatokkal. Mindezek miatt a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselői a kormány költségvetési törvényjavaslatát nem tartották általános vitára alkalmasnak.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
