IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság október 9-ei ülésén tárgyalta az ország 2001-re és 2002-re vonatkozó költségvetési tervezetének általános vitára való alkalmasságát. Meghallgattuk erről a számvevőszéki véleményt is; dr. Kovács Árpád számvevőszéki elnök az értékelésében kitért az ágazatonkénti előirányzatok alakulására is. A szemléletes ágazati csoportosításról a bizottság külön táblázatos összefoglalót is kapott az 1998-2002 közötti időszak tény- és tervszámaival.
Az ÁSZ elnökének véleménye szerint nem idegen a kétéves költségvetés gondolata, és határozott előnye, hogy a költségvetési intézmények beláthatóbban, jobban, hosszabb távra tudnak tervezni. Természetesen a bevételi oldalon a kockázatokkal összefüggő gazdaságpolitikai garanciáknál a növelt időt figyelembe kell venni.
A bizottsági vitában felmerült az a kérdés, hogy az adótörvények időközbeni változása hogyan kerül átvezetésre a költségvetési törvényben, nevezetesen: a jövedéki törvény módosításában kalkulált 5 százalékos valorizáció elmaradása az üzemanyagtermékeknél. A Pénzügyminisztérium képviselője részéről megnyugtató választ kaptunk, hogy ezek a technikai jellegű átvezetések kialakult gyakorlat szerint történnek, és a részletes vitára már rendelkezésre állnak a módosított összegek. Ellenzéki részről felvetődött, hogy a két évre szóló költségvetés a vitát kívánja kiölni, pontosan a választás előtti időszakban, és sok bizonytalanságot visz a költségvetés végrehajtásába.
A kormánypárti oldalról pedig elhangzott, hogy az elmúlt három évben látványosan felgyorsult az Európai Unió gazdasági és pénzügyi rendszeréhez való alkalmazkodásunk. Elmondhatjuk, hogy 2000-ben Magyarország külgazdasági tevékenysége nagyobb mértékben kapcsolódik az Európai Közösség országaihoz, mint néhány uniós tagország külgazdasága. Ismerve az Unió szigorú szabályozási metodikáját az infláció, az államháztartási hiány, az eladósodottság mértékére vonatkozóan, belátható, hogy egy olyan ország, amely erre a gazdaságra épül, és növekedési kilátásai jobbak, mint az EU-átlag, megengedheti magának, hogy két évre készítsen költségvetést.
Talán bizonytalanságot hordozott magában déli szomszédunk politikai berendezkedése, de az ismert fejlemények itt is inkább új, biztató lehetőségeket hordoznak. Az inflációs bizonytalanság is olyan kis mezőben okozhat eltérést a tervezettől, mely a költségvetés kiadási oldalát semmiképpen nem veszélyezteti. Monetáris politikánk szigorúsága, bevált gyakorlata szintén alapot ad a hosszabb távra történő tervezésre, természetesen az évenkénti beszámolás és mérlegkészítés mellett.
A költségvetési törvény reprezentálja a kormányprogramban lefektetett célokat, jelentősen növekednek a bérek és a nyugdíjak, kiemelkedő támogatásban részesülnek a családok. A költségvetés megfelelő alapokat szolgáltat a Széchenyi-terv kivitelezéséhez, mely az infrastruktúra fejlesztésén túl, az ország szellemi teljesítőképességére építve növeli a gazdasági potenciált, az Uniót meghaladó dinamikával.
A gazdasági bizottság a tartalmas vita után 16 igen szavazattal és 12 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte a T/3122. szám alatt beterjesztett költségvetési törvényjavaslatot.
Meg kívánom jegyezni, többször elhangzanak olyan vélemények, amelyek ágazatonként a nemzeti össztermékhez, illetve a GDP-hez hasonlítják a változások mértékét.
(17.10)
Itt megelőzőleg is az egészségügyi ágazat költségvetésénél ez merült fel. Emellett, hogy világos kép legyen elsősorban a tévénézők és rádióhallgatók felé, jó lenne, hogy ha számokat közlünk, akkor a nominális értékeket is mindig megjelölnénk, mert igazából csak emellett lehet határozott és világos képet kapni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
