LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR, az oktatási és tudományos bizottság elnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága 2000. október 11-én tárgyalta a 2001-2002. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A bizottság több mint kétórás vita után, tartózkodás nélkül, 12 igen szavazattal, 9 ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta a T/3122. számú törvényjavaslatot.
Könnyű helyzetben vagyok, hiszen hamarosan a bizottság kisebbségi véleménye is elhangzik, így a többségi álláspont képviselőjeként elsősorban a kedvező, a költségvetésnek bizottságunk hatáskörébe tartozó és azt elfogadó, támogató megállapításokat foglalom össze röviden.
Megnyugtató számunkra, hogy ez a kétéves költségvetés továbbra is egy-egy évre határozza meg a bevételi, a kiadási és a támogatási előirányzatokat, mint ahogy azt a törvényjavaslat 1. számú melléklete rögzíti. Ez azt jelenti, hogy az előirányzatokkal továbbra is éves gazdálkodás történik, a beszámolási kötelezettség is egy-egy évre vonatkozik, és nincs szó arról, hogy az egyes évek között egyik évről a másikra az előirányzatok átjárhatóak lennének.
A bizottság kormánypárti többsége megelégedéssel nyugtázta, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a felsőoktatásban tanuló hallgatók életkörülményei és lehetőségei érezhetően javulhatnak. A 2001 szeptemberében bevezetésre kerülő új típusú, mindenki számára hozzáférhetővé váló diákhitel, valamint az önkormányzatokkal együttesen kialakítható szociális ösztöndíjrendszer minden bizonnyal segítheti a szegény sorsú, de tehetséges, tanulni vágyó fiatalokat.
Több új elem van ebben a költségvetésben, amelyet bizottságunk többsége támogatólag vesz tudomásul. Kiemelem például azt, hogy az egyházi felsőoktatás beruházásai is átkerültek az Oktatási Minisztériumhoz. A közoktatásban és a felsőoktatásban folytatódnak a megkezdett fejlesztési programok, különös figyelmet fordítva a minőségre és az esélyegyenlőségre. Nem szükséges részletezni, hogy a költségvetés előkészülete során az évek óta elmaradó felújításoktól kezdve az eszközfejlesztésen át az új beruházásokig számos jogos igény fogalmazódott meg.
A bizottság többségi véleményét erősen befolyásolta az a tény, hogy a tárca rendelkezésére álló keretösszeg ismeretében az Oktatási Minisztériumnak el kellett döntenie, hogy fejleszteni akar vagy pedig bért akar fejleszteni. Egyszerre minden fejlesztési célra nem rendelkezünk elegendő forrással. Véleményünk szerint a tárca jól döntött akkor, amikor a fejlesztésre fordítható keretösszeg többségét bérfejlesztésre kívánja fordítani.
A sikeres pedagógusbér-emelésnek két feltétele van: törvényi garancia és megfelelő forrás. Az előzetes egyeztetések során a tárca azt az alapelvet választotta, hogy két alapfeltételt kell teljesíteni: a pedagógus-munkakörben lehetőleg minden kereset emelkedjen, ugyanakkor a szakszervezetekkel is egyeztetve a keresetemelés ne járjon érdemi óraszámemeléssel. A bizottság véleménye szerint a költségvetés e területet érintő valamennyi része jó esélyt teremt arra, hogy a pedagógusok bérének növekedése a felzárkózás kezdetét jelentheti.
Vitát vált ki többek között itt a kötelező óraszámok kérdésköre. A többségi vélemény álláspontja szerint remélhetőleg mindössze annyi történik, hogy olyan feladat kerül a kötelező óraszámokhoz, ami a pedagógus számára amúgy is elvégzendő feladat. Úgy vélem, hogy mind a kötelező óraszám kérdésköre, de sok-sok egyéb részletkérdés az általános és részletes vita ismétlődő témája lesz.
Az elmúlt esztendőben két olyan terület is volt, ahol a bizottság egyhangú szavazatával és a szaktárca támogatásával sem sikerült eredményt elérnünk. Elégtétel számunkra, hogy mind a kutatás-fejlesztés területén, mind pedig a kisiskolák megmaradása, megtartása érdekében e törvényjavaslat jelentős anyagi forrásokat mozgósít. A K+F GDP-hez viszonyított aránya a tervezet adatai alapján megnövekedne. A kormányprogram egyértelműen meghatározta, hogy a K+F GDP-hez viszonyított arányát 2002-re 1,5 százalékra kell emelni.
Bizottságunk több esztendős törekvése valósulhat meg akkor, amikor jelentősen, esetenként körülbelül 40 százalékkal emelhetjük a kutatói béreket. A Magyar Tudományos Akadémia támogatása évi 5 milliárdos növekedést mutat. Az OTKA-célelőirányzat 2001-ben 61 százalékkal, 2002-ben további 33 százalékkal bővül, és jelentős forrásbővülés tapasztalható a Gazdasági Minisztérium különböző alprogramjaiban, elsősorban műszaki fejlesztési célelőirányzataiban is.
Összegezve: az oktatási és tudományos bizottság többségi véleménye szerint a benyújtott költségvetés biztosítja a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a tudományos kutatás intézményeinek nyugodt, kiegyensúlyozott és kiszámítható működését.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
