BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Népszabadság idén szeptember 23-ai számából idézek. "A magyar történelem legjobb hagyományai mellett tettük le a voksot, és ezen hagyományok között meghatározó erővel van jelen a katolikus tradíció, a katolikus értékrend... Nem kizárva ebből az értékrendszerből a lutheránusokat, a reformátusokat, sőt azokat sem, akik a lét végső kérdéseiről másképp gondolkodnak mint mi, hívő emberek. A kormány az említett legjobb magyar hagyományok, s ezen belül a katolikus értékek mellett voksolt." - hangoztatta a Népszabadságnak nyilatkozva Orbán Viktor. Ez a nyilatkozat a miniszterelnök és az őt kísérő hatvanfős delegáció vatikáni látogatása alkalmával hangzott el.
Ebben a mondatban Orbán Viktor messzebbre ment, mint bármely magyar kormánypolitikus a rendszerváltás óta, és világossá tette, hogy azok mögött a politikai gesztusok mögött, amelyek megjelennek abban, ahogy a kormány a magyar állam millenniumát a kereszténység felvételének millenniumával kapcsolta össze, megjelennek abban, ahogy a kormány a mindennapokban az egyházakat, az egyházak támogatását kezeli, megjelennek abban, ahogy a politikusok egyházi szertartásokon rendszeresen hangsúlyosan vesznek részt, emögött az áll, hogy a jelenlegi magyar kormány lelkiismereti, vallási kérdésekben elfogult kormány.
Egy másik idézet néhány nappal később az újságból: "Franciaország nem fogja aláírni az alapvető jogokat rögzítő európai uniós charta szövegét, ha annak preambulumában említés történik Európa vallási örökségéről - jelentette be Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszter.... Jospin francia kormányfő múlt hét végén telefonon lépett kapcsolatba a szöveg szerkesztését felügyelő Roman Herzog volt német államfővel Brüsszelben, s arról tájékoztatta, hogy Franciaország, laikus köztársaság lévén, nem tud jóváhagyni egy ilyen tartalmú megszövegezést. Az üggyel kapcsolatban Moscovici filozófiai, politikai és alkotmányos ellenvetésekkel élt. Érvelése szerint a francia társadalom vallási szempontból sokszínű; a politikai problémát az jelenti, hogy a Francia Köztársaság alapvetően elkötelezett a világiasság elveiben..."
Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, a magyar társadalom legalább annyira sokszínű vallási szempontból, mint a francia. Azt hiszem, a Magyar Köztársaság is laikus köztársaság, legalábbis a rendszerváltás óta annak tekinti magát. Azt hiszem, a Magyar Köztársaság is elkötelezett a világiasság elvében. Legalábbis ezt rögzíti a magyar alkotmány, ezt rögzíti a magyar alkotmánynak minden, a magyar Alkotmánybíróság által adott értelmezése. A magyar Alkotmánybíróság értelmezése szerint a magyar állam világnézeti kérdésekben semleges, semlegesnek kell lennie. És nem lehet világnézeti, vallási kérdésekben elfogult, amint ezt a miniszterelnök az idézett nyilatkozatában hangsúlyozta.
Évek óta tart ez a folyamat, amelyik fokozatosan szembefordul a rendszerváltás során rögzített elvvel, állam és egyház elválasztásával; szembefordul az 1990. évi IV. törvény elveivel; és így szembefordul azzal a felfogással is, amelyet a múlt századi magyar liberalizmus nagyjai képviseltek, Deák Ferenc, aki azt mondta, ahogy ő fogalmazott, hogy a státus és a kultusz, az állam és a vallás kapcsolatában Magyarországnak azt az elvet kell képviselnie, amit Amerika és Franciaország képvisel, amit ma úgy nevezünk, hogy az állam semlegességének elve. Ezzel fordul szembe a Fidesz, ezzel fordul szembe Orbán Viktor.
Köszönöm a figyelmüket.
