DR. SOLT PÁL
DR. SOLT PÁL
DR. SOLT PÁL, a Legfelsőbb Bíróság elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A jogállam megvalósulásának egyik alapvető feltétele a jól működő igazságszolgáltatás, amelyet a bíróságok valósítanak meg. A lakosság egészének életminőségét alapvetően befolyásoló jogbiztonság döntő eleme a bíróságok megfelelő tevékenysége. Az igazságszolgáltatás nemzeti alapintézmény, belső lényegéből fakadóan kívül esik a politikai szférán. Működését azonban ez utóbbi határozza meg: tartalmát a törvényalkotás útján, anyagi szükségleteit pedig a költségvetési támogatás biztosításával.
Tisztelt Országgyűlés! Mivel a hagyományoknak megfelelően a költségvetés részletes vitájában nem veszek részt, mai felszólalásomban ki fogok térni költségvetési fejezetünk főbb részleteire is. Engedjék meg, hogy elöljáróban utaljak arra, hogy az 1997. évi törvényekkel megkezdett, ma is folytatódó bírósági reform elsődleges célja a korszerű, hatékony és az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeinek megfelelő bírósági rendszer jogi kereteinek megteremtése volt. Az Országgyűlés a reform végrehajtására hívta életre az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, amely megalakulása pillanatától elkötelezetten és következetesen törekszik az ítélkezés időszerűségének, hatékonyságának és szakmai színvonalának javítására.
Különösen az alábbi eredményeket emelem ki. 1998. végére megszűnt a gazdasági életben nagyon fontos cégbíróságok ügyintézési hátraléka, és ez azóta is folyamatosan így van. Két év alatt 23 százalékkal csökkent a peres ügyek hátraléka, ez 40 ezer ügyet jelent, ez nagyrészt a bírók megnövekedett munkamennyiségének tulajdonítható. Csökkent a régi perek száma, nagy ütemben megkezdtük és folytatjuk az Európai Unió jogának alkalmazására való felkészülést. Már 734 bíró vett részt az EU-jog oktatásán, és ezt valamennyi magyar bíróra ki fogjuk terjeszteni. Megindult a bírósági informatikai rendszer kiépítése, ugrásszerű fejlődéssel az utóbbi két évben, és ennek keretében már kiépült a Legfelsőbb Bíróságot és a megyei bíróságokat összekötő országos informatikai hálózat. Elkészült a bírósági épületek rekonstrukciójának rövid, közép- és hosszú távú terve, az eddigi működésünk alatt 35 bírósági épület különböző mértékű rekonstrukciójával tudtunk javítani a bírósági elhelyezés feltételein.
Tisztelt Országgyűlés! Az 1998. évi működésünkről szóló beszámolót önök nagy többséggel elfogadták, a tavalyi évről szóló beszámolót pedig a minap tárgyalta meg az alkotmányügyi bizottság, és egyhangúlag ajánlotta a plénumnak elfogadásra. Szeretném itt honorálni Pokol Béla alkotmányügyi bizottsági elnök úrnak a minapi nyilatkozatát, aki azt mondta, hogy revideálta az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal kapcsolatos korábbi fenntartásait. Ennek azért örülünk, nem egy személy megnyilvánulása miatt, hanem azért, mert jelét látjuk annak, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem a pártokkal kapcsolatosan, hanem attól teljesen függetlenül fejti ki tevékenységét.
Tisztelt Országgyűlés! A reform megvalósításának ütemét a bírósági szervezet számára a költségvetési támogatás nyújtja.
(9.10)
Az Állami Számvevőszék megvizsgálta a bírósági fejezet 2001-2002. évi költségvetésének tervezését. Szeretném idézni a parlament számára is benyújtott jelentésből a következő mondatokat: "Az OIT javaslatában szereplő előirányzatok az 1999. évi tény- és a 2000. évi várható teljesítésekkel összhangban állnak, és biztosítják a 2001. és 2002. évben várható feladatok ellátását. A fejezet a bíróságok ítélkezési tevékenységének és gazdálkodásának minden területére kiterjedően körültekintően mérte fel a személyi, tárgyi és pénzügyi szükségleteket."
Ez is az Állami Számvevőszék jelentéséből idézet: "A kormány javaslata szerinti előirányzatok a várható többletfeladatokra teljeskörűen nem biztosítanak fedezetet. Nem tartalmazzák továbbá a 2000. évre jóváhagyott, valamint a 2001. és 2002. évre tervezett illetményalap-emelés teljes fedezetét. Az illetményalap-emelés hiányzó fedezete kigazdálkodásának módjaként a létszámleépítés a bíróságoknál nem merülhet fel, ezért a kormány által javasolt előirányzatok jóváhagyása a bíróságok likviditását veszélyeztetheti" - eddig az Állami Számvevőszék jelentéséből vett idézet.
Tisztelt Országgyűlés! Kétségtelen tény, hogy a törvény sajátos előírásainak megfelelően önök előtt ebben az évben is két költségvetési javaslat - az egyik a kormány törvényjavaslata, a másik pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által összeállított javaslat - szerepel. Ezek között - ez már többször megjelent a médiában is - igen jelentősnek mutatkozó eltérés van.
Két körülményre szeretnék utalni. Amit most idéztem, egyrészt világossá teszi, hogy amikor mi összeállítottuk a tervezetünket, a költségvetésünket, akkor reálisan a valós szükségletekből kiindulva terveztünk. Van azonban egy második pont; ez pedig az - ebben az évben is, és ezt nagyon őszintén mondom, sajnálattal -, hogy nem került sor a mi tervezetünk és a kormány javaslatának semmilyen módú egyeztetésére.
Én úgy gondolom, hogy egy ilyen egyeztetésre azért van szükség, mert akkor mi megismerhetjük azokat a prioritásokat, azokat a makrogazdaságból folyó pénzügyi korlátokat, amelyek a kormányt vezérelik, amikor többek között a mi fejezetünk költségvetését is tervezi. Ugyanakkor azt hisszük, hogy a kormány megismerhetné részleteiben azokat a javaslatokat, amelyeket mi gondolunk fontosnak a feladatainkból kiindulva.
Ebből tehát az következik, hogy ez a kölcsönös megismerés, egyeztetés egyben egyfajta költségvetési alku lehetősége is, hiszen ha megismerkedünk azokkal a reális lehetőségekkel, amelyekkel a kormány rendelkezik, minden bizonnyal mi is igyekszünk a költségvetési terveinket még a működőképességünket biztosító módon, de ehhez megfelelően igazítani.
Erre egyáltalán nem került sor, ezért a következőket vagyok kénytelen kiemelni az eltéréseket illetően. Az illetményalap teljes fedezetének biztosítását már az Állami Számvevőszéknél idéztem. A mi terveinkben kétségtelenül a '99. évben elmaradt illetményalap-emelés miatt nagyobb emelésre tettünk javaslatot. Most azonban - ismerve a költségvetési törvényjavaslatot és dokumentumait - teljes mértékben tudomásul vesszük a 2001. évre 8,75 százalékos, a 2002. évben pedig 7,75 százalékos emelést. De tisztelettel jelezzük, hogy ennek a fedezetét a mi fejezetünk nem - mondhatom úgy, hogy a mi fejezetünk sem - kapja meg teljes egészében a költségvetésben, és az Állami Számvevőszékkel azonosan megítélve a mi fejezetünkben nincsenek lehetőségeink a létszámgazdálkodással összefüggő kigazdálkodásra, hiszen az azt jelentené, hogy csökkenteni kellene azt a létszámot, ami máris nagyon kevés, és amire rögvest rá fogok térni.
Jelzem tehát, hogy az illetményalap emeléséhez már a jelenlegi évben 830 millió forint hiányzik, a 2001. évre 762, a 2002. évre pedig 743 millió forint szükséges. Csak zárójelbe teszem, hogy az idei bérek, ami nem került bele a költségvetésbe: bármennyire mondták is, a helyi bírók pótlékának támogatása, amelyet a parlament később szavazott meg tavaly, mint a sarokszámokat, nem is kerülhetett be fogalmilag, még vitaalapként sem, nem kaptuk meg. Hogy hogyan gazdálkodhatjuk ki? Ennek nagyon egyszerű módja van: mondjuk úgy, hogy a Gyöngyösi Városi Bíróság múlhatatlanul szükségessé váló helyreállítását nem tesszük meg. Nekünk nincsenek más lehetőségeink, mert a bérek, tehát a személyi juttatásaink 80 százalék fölöttiek a költségvetésünkben.
Az új szabálysértési törvényből fakadó feladatokra hiába kértünk korábban 120 bírói és 180 alkalmazotti állást, mert a jogalkotó, tisztelt képviselők, évi 30-40 ezer bírósági üggyel számol.
Szeretném önöknek elmondani, hogy az első háromnegyed évünkben 48 ezer ügy érkezett, holott csak március 1-jén lépett hatályba ez a törvény. Tehát ténylegesen 80 ezer ügy várható, ezért a mi igényünk a hiányzó 80 bírói állással és 140 alkalmazotti állással kapcsolatosan a 2001. évre 1,2 milliárd forint.
Szeretném jelezni, hogy az Európai Unió budapesti missziójának vezetője előadásában előttünk szólva kijelentette, hogy az Európai Unió átlaga minden bíróra 4,5 segítő tisztviselő munkaerő. Jelzem, hogy Magyarországon ez a szám nagy erőfeszítések alapján felment 1,8 százalékra. Itt tehát az igényünk a 2001. és 2002. évre további titkári és fogalmazói állások biztosítása.
Egy mondat az országos ítélőtábláról: természetesen miután a törvény 2003. január 1-jei indulást ír elő, mi a költségvetési tervezésünkben ennek megfelelő összegeket kértünk biztosítani. Most olyan álláspont kialakítása folyik, amely a központi költségvetési források nélkül kívánja megvalósítani. Ennek kidolgozása az Igazságügyi Minisztériumban folyamatban van.
Szeretném még jelezni, hogy az informatikai fejlesztésünk és a bírói képzésünk az Európai Unióban, amelyről röviden szóltam, nagyrészt Phare-támogatással történik. Ennek azonban a saját részünkről teljesítendő hozzájárulása szintén hiányzik a költségvetésünkben. A bírósági épületek rekonstrukciójában a Pest Megyei Bíróság épületét elkezdtük, de nem tudjuk folytatni a kormány javaslata esetén, ha az valósul meg a költségvetésből, ezt kormányhatározat írja elő számunkra, és továbbra is rendkívül fontos építési rekonstrukciós feladataink maradnak el.
Tisztelt Országgyűlés! A céljaink közösek: független ítélkezés, időszerű, korszerű, hatékony bírósági működés. A Magyar Köztársaság kormánya programjából idézem a következő mondatot. "Az Országgyűlésnek felelős kormány, mint a végrehajtó hatalom feje, továbbra is felelősséggel fog tartozni az igazságszolgáltatás működőképességéért, függetlenül attól, hogy a bíróságok igazgatásával, a bírák kinevezésével kapcsolatos jogosítványok átkerültek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, mint a bírói hatalmi ág szervéhez." - eddig idéztem a kormány programját. Az Országgyűlés is minden bizonnyal felelősséget érez a működésünkért.
(9.20)
Befejezésül szeretném jelezni és nyomatékosan aláhúzni, hogy a bírósági fejezet költségvetési támogatása... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Elnök asszony, kérek egy percet, ha megengedi.
