LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS
LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány kétéves tevékenységének köszönhetően sikerült bebizonyítani a Fidesz-Magyar Polgári Párt programjának többek között azon elemét, hogy a gazdasági növekedés és az egyensúly egy időben is megvalósítható. Ennek eredményeképpen a stabil gazdasági környezetben tovább tudjuk vinni azt a folyamatot, amelyet az új növekedési pálya lehetőségként kínál.
Célunk: kiszámíthatóbb jövőt biztosítani a családok és a gazdaság szereplői számára. A Fidesz politikájának kiemelt területei, a családok támogatása, a nyugdíjak emelése, a hazai kis- és középvállalkozások erősítése, a munkavállalók számára nagyarányú bérnövekedés biztosítása, egymással összefüggésben a költségvetésben is fellelhetőek.
Mik ezek az összefüggések? A magyar gazdaság új növekedési pályára való állításának alapfeltétele az infrastrukturális fejlettség biztosítása; ez a Széchenyi-tervben az autópálya-fejlesztések révén valósul meg. Ezen belül például az M3-as út és a miskolci elkerülő út megépítése nemcsak a kormány kitűzött céljaival egyezik, de természetesen fontos a választókerületemben, Miskolcon és környékén élők számára is. Már most is érezhető az a fokozott befektetői érdeklődés, amely a térség iránt megnyilvánul. Az autópálya megépítése közvetlenül 200 ezer embert érint, és köztudott az a hatás is, hogy a cégek számára minden időmegtakarítás növeli a beruházási kedvet, és ezáltal az adott térségben kimutathatóan csökkenni fog a munkanélküliségi ráta.
Mérföldkőnek tartom azt, hogy az autópálya-fejlesztéseknek a hazai kis- és középvállalkozások lettek a kedvezményezettjei. Nem elég nekünk ugyanis az, hogy a makrogazdasági mutatók alapján az Unió egyik legnagyobb növekedését produkáljuk, fontos az is, hogy e növekedésben a hazai vállalkozások egyre nagyobb részt tudjanak vállalni.
(11.00)
Az infrastruktúra-fejlesztés ezenfelül nemcsak az elérhetőséget kell hogy javítsa, de alapvetően szükséges a közszolgáltatásokhoz is. Az orvosi ellátás vagy az oktatás területén például elsősorban a kieső, elmaradott falvakban érezhető lemaradás. Tehát a közszolgáltatási beruházásokkal nő a foglalkoztatottság, a felújított rendelőkkel, óvodákkal javul az életszínvonal.
Természetesen az ország különböző térségeinek összehasonlításakor azt tapasztaljuk, hogy más területeken is jelentősek a különbségek. Nemcsak a gazdaság, de az egész magyar társadalom számára is jelentős az az erőforrás-tartalék, amely a hátrányos helyzetű térségekben fellelhető, elsősorban a meglévő, hadra fogható szakképzett munkaerő vonatkozásában. Ha ugyanis megteremtjük a feltételeit annak, hogy ezen térségek is aktívan kapcsolódjanak be az ország vérkeringésébe, az nemcsak a gazdaság számára fontos, de feloldja azt a társadalmi igazságtalanságot, miszerint a kedvezőtlen térségek polgárainak jövedelemhelyzete elmarad a fejlett térségekben foglalkoztatottakétól. Ilyen szempontból is üdvözlendő a tervezett 40 ezer forintos minimálbér bevezetése, amely 2002-ben eléri az 50 ezer forintot. Természetes, hogy ez pozitívan fog hatni a keresletre, és így a vállalkozások fejlődésére is.
Ennek ellenére úgy érzem, hogy nem dőlhetünk hátra, ezért a Széchenyi-tervben azt a merész célkitűzést tettük magunk elé, hogy a magyar kis- és középvállalkozások kapjanak lehetőséget önszerveződésre, társulásra, amellyel a piaci versenyben és a gazdasági életben úgy tudnak viselkedni, mint egy multinacionális cég. Ez erősödésük alapfeltétele. Ezt sikerült megvalósítani Észak-Olaszországban és Dél-Németországban, én azt gondolom, miért ne sikerülhetne nálunk is.
Régiónk, Észak-Magyarország számára a jövőt illetően az autópályák építése mellett fontos az is, hogyan alakulnak a határon túlnyúló kapcsolatok. Tudnunk kell, hogy ezt a kapcsolatépítést az Unió is kiemelt feladatai között támogatja. Ezért is jó jel Miskolc-Kassa, vagy Nógrád-Losonc fejlődő gazdasági, kulturális kapcsolatai, melyeket a Fidesz vezette kormány is támogat.
A Széchenyi-terv más területe is érinti a szűkebb régiónkat, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az innovációs és kutatás-fejlesztési programelemek elsősorban a nagy múltú miskolci egyetem számára biztosítanak forradalmi fejlesztési lehetőséget. A turisztikai alprogram gyógy- és termálvíz-fejlesztési lehetőségei elsősorban a megye dél-borsodi részét, míg a lovasturizmus a csereháti, zempléni részét érinti.
A törvény 61. §-ában a legelmaradottabb megyék: Borsod, Szabolcs s a többi kiemelt támogatása konkrét támogatási célok és összegek megjelölésével szerepel. Ezek alapján jövőre plusz 10 százalékkal, majd egy év múlva további 10 százalékkal nagyobb összeggel gazdálkodhatnak a megyék, mint az idén. A hazai területfejlesztés történetében először nyílik lehetőség arra, hogy - bízva a parlament általi elfogadásban - már most elindulhat a tervezés a konkrét támogatási módszerekről. Ezzel vélhetően az előző évekhez képest jóval hamarabb megismerhetik a megye gazdálkodói a pályázati lehetőségeket, és eszerint kalkulálhatnak jövőre a tervezett fejlesztéseik megvalósításakor.
Tisztelt Ház! Az elmondottak azt sugallják, hogy a kormány az ország jövőjét Széchenyi nyomdokain haladva képzeli el. Nemcsak az ország egyenletes gazdasági fejlődését, de a szellemi teljesítőképesség fokozását és a közerkölcsök javítását is fontosnak tartja.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
