SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A 2001-2002-es költségvetés a bérek és nyugdíjak emelésének, a családi támogatási rendszer továbbépítésének, a Széchenyi-terv megvalósításának a költségvetése. Lakáspolitikával foglalkozó politikusként éppúgy elégedett vagyok ezzel a költségvetéssel, ezzel a beterjesztéssel, mint kulturális politikával foglalkozó országgyűlési képviselőként. Elégedett lehetek mindazokkal a polgárokkal együtt, akik előrelépést, megoldást vártak a kormánytól, a kormány lakáspolitikájától. A lakáspolitikában nagyon sok olyan döntés született, amely, azt gondolom, sikeres volt.
Fideszes és kereszténydemokrata képviselőként hadd számoljak be összegzett álláspontként arról, amit eddig tettünk, amit eddig elvégeztünk a parlamentben. 1991. január 1-jétől az első lakás vásárlása után fizetendő illeték a felére csökkent. A lakásépítéssel járó költségek áfájából 400 ezer forint visszaigényelhető. 2000. február 1-jétől új otthonteremtő hitelt indítottunk; a kormány az állami tulajdonban lévő Földhitel és Jelzálog Bankot - az első hazai jelzálogbankot - bízta meg a különlegesen alacsony kamatozású otthonteremtő hitel forgalmazásával. Továbbra is változatlan feltételek mellett vehető igénybe a gyermekek számától függő lakásépítési kedvezmény, népszerű nevén a szocpol: egy gyermek után 200 ezer forint, két gyermek után 1 millió 200 ezer forint, három gyermek után 2 millió 200 ezer forint, és minden további gyermek után gyermekenként 200 ezer forint. Ugyancsak február 1-jétől azok is jogosultak a lakásépítési kedvezmény felére - a félszocpolra -, akik lakásuk bővítésére vállalkoznak. Ezek tehát az eddig elvégzett munkák.
Hál' istennek kiteljesedett az otthonteremtési program, és a sikeresnek bizonyult otthonteremtési hitelprogram folytatódik. A lehetőségek már az idén július 1-jétől is kiszélesedtek. Ettől kezdve életkori korlátozás nélkül minden házaspár vagy gyermeket nevelő személy igénybe veheti e különleges kedvezményes hitelkonstrukciót. Az eddigi intézkedések ezzel együtt is elsősorban azoknak segítettek, akik a maguk erejéből tudják életüket jobbra fordítani.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Gondoskodnunk kell azonban azokról is, akik nem gondolhatnak saját otthon építésére. Az elmúlt évtized megoldatlan lakásgondjainak az enyhítésére a Gazdasági Minisztérium szociális bérlakásprogramot dolgozott ki és indított el. Már ebben az esztendőben is 3-4 milliárd forintot, 2001-2002-ben pedig összesen 9 milliárd forintot fordít a kormány arra, hogy az önkormányzatokat bérlakások építésére ösztönözze. Ez a bérlakásprogram, azt gondolom, nem működhet az önkormányzatok vállalása nélkül.
Azok a Jelzálog Bank által forgalmazott hitelek, amelyek az új döntésünk értelmében megjelentek, lehetővé tették azt, amire 1998-ban igazából még én sem gondolhattam, amikor azt mondtam, hogy év végére, de legalábbis 1999 végére az akkori 30 százalék körüli kereskedelmi kamatok - amelyek a lakásokat érintették - le fognak csökkenni 12-15 százalékra. Ez az akkori gondolat 1999-ben valósággá vált, és ez a valóság a kormány kamattámogatási politikájának megfelelően tovább erősödött. Ez azt jelenti, hogy aki ma Magyarországon új lakást akar vásárolni vagy építeni, az hozzáférhet egy 6 százalékos hitellehetőséghez. Ilyen nem volt az elmúlt tíz esztendőben, a rendszerváltás óta. Ez olyan mérvű változás az építkezések terén, amit mindenki - bármely oldalon is áll - hangsúlyos és fontos lépésnek kell hogy tartson.
Az a bérlakásprogram, amit a Gazdasági Minisztérium beindított, kimondottan azt a célt szolgálta, hogy míg az új lakás támogatásában a kamattámogatással segítsük azokat, akik hitelt felvéve kívánnak új otthonokat építeni, addig az állami támogatású bérlakásprogram azoknak szeretne segíteni, akik nem tudnak új lakást építeni. Ebből az következik, hogy számukra szociális bérlakások építését, illetve vásárlását támogatja a kormány a mostani költségvetésben is, és ez a következő két esztendőben - ahogy említettem már - összességében 9 milliárd forintot jelent.
Azok az önkormányzatok, amelyek a programban részt kívántak venni, két jogcímen nyerhettek és nyerhetnek vissza nem térítendő állami támogatást. Az egyik jogcím a szociális helyzetük alapján rászoruló állampolgárok bérlakáshoz juttatása, a másik a költségelvű lakbér alkalmazása mellett épített vagy vásárolt bérlakások biztosítása azok számára, akik anyagi helyzetük alapján nem képesek önálló lakáshoz jutni, de nem szorulnak szociális gondoskodásra.
Engedjenek meg egy rövid összegzést az eddigi programról. A pályázó önkormányzatok többsége szociális alapon kívánja bérbe adni a lakásokat, két település, Dombóvár és Karcag költségelven megállapított lakbéreket is kíván alkalmazni. A szociális bérlakásokat a legtöbb településen - többek között Kaposváron, Szegeden, Zalaegerszegen - részben fiatal házasoknak, első lakáshoz jutóknak, pályakezdőknek szánják. Több önkormányzat pályázatában szerepel, hogy olyan idős embereknek biztosít kisebb alapterületű lakást, akik most nagyobb bérleményben laknak, ám nehezen tudják kifizetni a fenntartási költségeiket.
(11.40)
A gyermekeiket egyedül nevelők lakásproblémáinak megoldása is szerepel az önkormányzatok tervei között, amit az állam központi költségvetési támogatással segít.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az eddig végzetteket, azt gondolom, mind a kereszténydemokrata értékeket, mind a szabadelvű értékeket valló képviselők elégedetten összegezhetik. Azt gondoljuk, a lakáspolitikában az a támogatási program, ami fennáll, több olyan társadalmi csoportnak ad és nyújthat megoldást, amelyek eddig az elmúlt évtizedben ilyenhez nem jutottak.
Még egyszer hadd emlékeztessem önöket arra, hogy amikor a kormányváltás idején átvettük a stafétabotot, akkor a hitelkamatok 30 százalék környékén mozogtak. Most, a kormányzati félidőben lehetővé tettük, hogy akik új lakást építenek, 6 százalék környékén már hitelt vehetnek föl. Egyszerre történik kamatcsökkentés ezen a területen, és egyszerre jelenik meg kormányzati plusz szerepvállalás lakásprogramok elindításával, az otthonteremtés keretében.
Az 1998-as esztendőhöz képest is több milliárd forintot tettünk ebbe a rendszerbe, 100-100 milliárd forint jellemezte az első két esztendőt. A 2001-2002-es költségvetés célja a lakáspolitika szempontjából a Széchenyi-terv megvalósítása. Mit jelent ez a terv, mit jelentenek ezek a programok különböző társadalmi csoportok számára? Mindazoknak, akiknek nincs módjuk arra, hogy lakást vásároljanak, de még arra sincs módjuk, hogy a piacon lakást béreljenek, azok számára államilag támogatott bérlakásprogram indult el az önkormányzatok részvételével, így lehetővé válik, hogy egy szociális szempontú bérlakásállomány alakuljon ki Magyarország több településén, a falvakban éppúgy, mint a városokban. Azokat az önkormányzatokat támogatjuk, amelyek szeretnék ezt elérni, hogy szolgálati lakásokat biztosítsanak tanároknak, jegyzőknek, rendőröknek. Ezeket az önkormányzatokat is támogatja a kormányzat ezzel az állami bérlakásépítéssel.
Azokat az állampolgárokat, azokat a családokat, akiknek nincs pénzük új lakást vásárolni, kamattámogatás formájában a következő két esztendőben is - ahhoz, hogy a használtlakáspiacra be tudjanak lépni - már kamattámogatással támogatjuk, így lehetővé válik, hogy használt lakáshoz ne a piacon rendelkezésre álló 19 százalékkal, hanem 11-13 százalékos, támogatott hitellel jusson. Tehát be tudnak lépni családok a használtlakáspiacra.
Akiknek használt lakásuk van és szeretnék felújítani, arra szintén kamattámogatást nyújt a kormány, lehetőséget biztosít, hogy a lakásuk minőségét megemeljék. Tehát akik felújítani kívánnak, azoknak is van lehetőségük kamattámogatásra a hitelek szempontjából. Aki új lakást akar építeni, új otthont akar teremteni vagy vásárolni magának, annak az említett 6-7 százalékos támogatott hitel áll a rendelkezésére.
Megmarad az úgynevezett szocpol, a gyerekek után járó támogatás, és a lakáspolitika beindítása révén lehetővé válik, hogy egyre több és több vállalkozó kapcsolódhasson be ebbe a körbe, és minden, az építési területen befolyó befektetés hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és a gazdasági növekedés hozzá fog járulni, hogy azokat a béremeléseket, nyugdíjemeléseket, amiket ez a kormány elhatározott, amit a programjában lefektetett, végre fogja hajtani és meg fog mindent tenni.
Összegezve, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, azt tudom elmondani, hogy minden egyes társadalmi csoportnak, aki szeretné a lakáscélját valamilyen formában megvalósítani, kínál megoldási lehetőséget ez a kormány és a következő két esztendő költségvetése. Ezek azok a programok, amelyek révén talán a ciklus végére el tudjuk mondani, hogy jól végeztük a dolgunkat; akkor, ha a nyugodt és biztonságos családi élethez igazi otthont tudunk biztosítani, ha ehhez csekély, de fontos hozzájárulásunkat a költségvetés keretében meg tudjuk tenni. Támogatjuk ezt a költségvetést, és kérjük, hogy ezt tegye az ellenzék is.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
