BAUER TAMÁS

Teljes szövegű keresés

BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. “A miniszterelnök úr szeptember 7-én délután egy és két óra között a szociális és családügyi miniszterrel tárgyalt.” „A miniszterelnök úr március 21-én külföldi üzletemberekkel tárgyalt.” „A miniszterelnök úr június 13-án a kérdéses időpontban a gazdasági tanácsadó testületének ülésére készült fel.”
Tisztelt Országgyűlés! 1990 óta Országgyűlésünk fontos intézménye az interpelláció, a kormány ellenőrzése. 1994 óta az új Házszabály kiegészítette ezt az azonnali kérdések intézményével, egy szigorúbb szabályozással. Mit is tartalmaz a Házszabály? A 115. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az interpellált csak kivételesen adhatja át másnak a válaszadást. A szokásjogban ez fellazult, de azért Antall József miniszterelnök úr például a politikai jelentőségű interpellációkra maga válaszolt, például 1990-ben 21 interpellációból hatra, az akkori ciklus első felében 57 interpellációból tízre. Orbán Viktor miniszterelnök úr ezzel szemben az eddig hozzá intézett 33 interpellációból csak egyre méltóztatott válaszolni.
Az azonnali kérdés intézménye szigorúbb szabályozást tartalmaz, bevezetésének az volt a kifejezett célja, hogy a megkérdezett maga adjon választ. Az azonnali kérdések esetében a szabály a személyes válaszadás, és legfeljebb ritka kivétel lehet a helyettesítés. Ezért vezetett be a Házszabály két korlátozást. Az egyik korlátozás, nevezzük időbeli korlátozásnak, azt mondja ki, hogy a helyettesítést elutasíthatja a kérdező, és legkésőbb a harmadik soron következő alkalommal a megkérdezett személyesen köteles az azonnali kérdésre válaszolni. Ez az egyik korlátozás. De van egy másik korlátozás is, tisztelt Országgyűlés, nevezetesen az, hogy helyettesítésre más kormánytagot csak abban az esetben lehet felkérni, ha halaszthatatlan közfeladat gátolja a minisztert vagy miniszterelnököt a személyes válaszadásban.
Tisztelt Országgyűlés! E házszabályi rendezéssel szemben mi a gyakorlat ebben a ciklusban? Valamennyien tudjuk, akik be szoktunk járni az azonnali kérdések órájára, hogy a miniszterelnök, amíg lehet, addig mást kér fel helyettesítésre, az elmúlt két és fél év alatt összesen háromszor fordult elő, például ma, hogy a miniszterelnök nem várta ki a maximális halasztási időt a válaszadásra.
Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendi bizottság állásfoglalása tartalmában mit mond? Azt mondja, hogy a miniszter vagy a miniszterelnök maga dönti el, hogy milyen munkája halasztható, milyen tevékenysége nem halasztható, mi az, ami halaszthatatlan.
Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvaló, ha külföldön van egy miniszterelnök vagy egy miniszter, vagy olyan programja van, amelynek időpontját nem ő maga határozza meg, akkor beszélhetünk arról, hogy az a közfeladat halaszthatatlan. Minden olyan esetben, amikor a miniszterelnök vagy a miniszter maga dönti el, hogy mikor találkozik a szociális és családügyi miniszterrel, hogy mikor készül fel a Gazdasági Tanács következő ülésére, és folytathatnánk ezeket a példákat, akkor a közfeladat a magyar nyelv szabályai szerint, bár az ügyrendi bizottság számára ez nem mindig világos, nem halaszthatatlan, hanem halasztható, hiszen a miniszterek és a miniszterelnök munkaideje kötetlen.
(21.40)
Tisztelt Országgyűlés! Nem véletlenül tettem fel neki az ilyen esetek után, amikor a miniszterelnök nem jelent meg, azt az írásbeli kérdést: mit csinált felséged egytől kettőig, mi volt az a halaszthatatlan feladat, amire hivatkozva nem jelent meg? A válaszokból, amelyeket Stumpf miniszter úrtól kaptam, rendre kiderült, hogy az állítólagos halaszthatatlan közfeladat a magyar nyelv szabályai szerint nem volt halaszthatatlan, a miniszterelnök saját döntése volt, hogy nem jött be az Országgyűlésbe az azonnali kérdések órájára, tehát nyilvánvalóan szembefordul a Magyar Országgyűlés Házszabályával. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: És te mit csinálsz egytől kettőig?)
Egytől kettőig én itt ülök, tisztelt Országgyűlés (Közbeszólás a MIÉP soraiból: Ez a baj!), várom, hogy feltehessem az azonnali kérdést, és meghallgathassam, hogy önök milyen kérdéseket tesznek fel.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem