DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Naponta jelennek meg a sajtóban híradások különböző egészségügyi intézményekkel kapcsolatban, hogy azok tevékenységét vagy azok egy részének tevékenységét a tulajdonos privatizálja.
A múlt héten csütörtökön a soproni kórház radiológiai osztályával kapcsolatosan jelent meg cikk. Elég emlékeztetnem csak arra, hogy a múlt héten Budapest önkormányzatának egészségügyi bizottsága foglalkozott ezzel a kérdéssel; vagy hogy választókerületemben maradjak: vélhetőleg már véget ért annak az egészségügyi bizottságnak az ülése Cegléden, amely a ceglédi szakellátás privatizációját hivatott előkészíteni.
Mindezen privatizációs folyamatok egyvalamiben azonosak és egységesek: az érintettek, az egészségügyben dolgozók túlnyomó többsége tiltakozik ellene, a Magyar Orvosi Kamara tiltakozik ellene, és más érdekvédelmi szervezetek is tiltakoznak ellene. A közös vélemény az, hogy az egészségügyben a privatizációt szabályozott törvényi keretek között kell lefolytatni, hisz ez mindannyiunk érdeke, és legfőképpen a betegek érdeke, mert a betegellátás biztonságát ez fokozná.
A Magyar Demokrata Fórum részéről benyújtott törvénymódosító javaslatunk azt kezdeményezi, hogy mindaddig, amíg az előkészítés alatt és tényleg a végső stádiumban álló, orvosi tevékenység ellátásának formáiról szóló, illetve az önálló szakorvosi tevékenységgel kapcsolatos törvények nem kerülnek a Ház elé, és ezt nem fogadja el a tisztelt Ház, addig rendeljünk el moratóriumot az egészségügyi privatizációval kapcsolatban.
Ez, gondolom, a tárca szándékával is összhangban van, hisz májusban a miniszter úr épp a magyar orvosi kamara elnökét kérte, hogy saját hatáskörében próbálja az önkormányzatokat arra ösztönözni, hogy önmérsékletet gyakoroljanak, amíg a törvényi szabályozás nem születik meg.
Úgy tűnik, hogy dacára az egészségügy igen rossz állapotának - amit folyamatosan mondunk, hogy nagyon rossz helyzetben van az egészségügy -, azért bizonyos csoportok számára mégiscsak vonzó, hisz azért gondoljunk bele, évi 400 milliárdos piacról van szó, és annak a működtetése kapcsán - még ha csak morzsákról beszélünk is -, bizony aki monopolhelyzetbe kerül, hosszú távra megalapozza a jövőjét.
Úgy gondolom és úgy gondolja a Magyar Demokrata Fórum, hogy a magánosításnak egy célja lehet. A célja az lehet, hogy a betegellátás javuljon. Ez akkor tud javulni, ha ez a magánosítás a többség akaratának megfelelően zajlik, ha a változásokból minél többen pozitívan kerülnek ki.
A jelenlegi folyamatok arra utalnak, hogy mielőtt még a törvényi szabályozás megszületne, szűk érdekcsoportok szeretnének monopolhelyzetbe kerülni, és aztán, amikor a törvény megszületik, a többség számára végeredményben semmi nem marad.
A másik, ami nagyon nagy veszély, hogy ha a jelenlegi struktúrában zajlik a szakellátás - arról már nem is beszélek, hogy fekvőbeteg-ellátás, mert az távol áll a Magyar Demokrata Fórum céljaitól -, ezt a struktúrát bemerevíti, nem adja meg a lehetőségét annak, hogy törvényi szabályozással azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek ma Magyarországon az ellátásban tapasztalhatóak, valamilyen módon korrigálni tudjuk.
Tulajdonképpen az önkormányzatoknak sem olyan jó, mert lehet, hogy a végén csapdahelyzetbe kerülnek, hisz a törvényi szabályozás miatt olyan utómódosítások, olyan szerződésmódosítások válnak szükségessé, melyekből a végén vesztesként kerülnek ki.
Mindezekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot, támogassák azt, hogy tárgysorozatba vegyük. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MDF padsoraiban.)
