TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ahogy az elnök úr ismertette, augusztus végén, Csákabonyi Balázs és Kovács László képviselőtársaimmal egyetemben házszabály-módosítási javaslatot nyújtottunk be.
A közel 30 paragrafusból álló indítvány az Alkotmánybíróság két, e Házban ismertnek vélt határozatában foglalt jogszabály-alkotási kötelezettség teljesítését kívánja biztosítani. Egyrészt az Alkotmánybíróság 1998-ban kelt határozatát, amely a képviselőcsoport alakításának szabályozását, illetve ezzel összefüggésben a független képviselők jogegyenlőségének biztosítását írta elő a tisztelt Háznak. Az előírt határidő, amely 1998. szeptember 1-je volt, 778 napja lejárt. A Magyar Országgyűlés 778 napja adós az Alkotmánybíróság határozatában előírt kötelezettsége teljesítésével.
Másrészt az Alkotmánybíróság 1999 tavaszán állást foglalt az Országgyűlés ülésrendjének szabályozásáról.
(17.50)
Az Alkotmánybíróság - mint köztudott - felhívta az Országgyűlést, hogy 1999. december 15-éig oly módon szabályozza a parlament ülésezési rendjét, amely megfelel a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményének. A határidő ez esetben csak 307 napja telt el, tehát a Magyar Országgyűlés 307 napja nem az alkotmányos követelményeknek megfelelő keretek között folytatja munkáját, ülésezik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Indítványunk célja, hogy az Országgyűlés elvégezhesse a Házszabály módosításával kapcsolatos feladatát. Konkrétan három kérdéskörben javasoltuk a Házszabály módosítását, illetve a megsemmisített rendelkezések pótlását:
Egyrészt javasoljuk, hogy a Házszabály a képviselőcsoport alakításának számszerű feltételeit határozza meg. Indítványunk erre az országgyűlési képviselők 4 százalékának megfelelő számot tartja optimálisnak; ugyanakkor a leírt szabályozás tiszteletben tartja azon párt képviselőcsoport-alakítási jogát is, amely mandátumait pártlistáról kapta, és létszáma kisebb mint a 4 százaléknak megfelelő szám, azaz a 16.
Másrészt javasoljuk, hogy a független képviselőket sújtó jelenlegi hátrányos rendelkezéseket módosítsa az Országgyűlés, mégpedig oly módon, hogy 19 ponton a hátrányt jelentő, felszólalásban, vitában való részvételt vagy adott esetben a bizottság munkájában való részvételt gátló szabályokat módosítsuk.
Végül a határozati javaslat pontosan szabályozni kívánja az ülésezési rendet. Olyan megoldást tettünk le az Országgyűlés asztalára, mely szerint a tavaszi ülésszak ideje alatt legalább tíz ülést, az őszi ülésszak idején legalább hét ülést kell az Országgyűlésnek tartani. Egy kiegészítő szabályt tettünk hozzá, hogy az ülések között 11 napnál több nem telhet el.
Azt gondolom, az előterjesztés, amelyet letettünk és amelynek a tárgysorozatba-vételét kérjük, ebben az esetben nem azt jelenti, hogy az egyik fél álláspontjának elfogadásáról kellene dönteni az Országgyűlésnek; mint ahogy az ügyrendi bizottság ülésén is azt kértük a testülettől szeptember 21-én, hogy a tárgysorozatba-vételt támogassa, annak érdekében, hogy a Ház foglalkozhasson a kérdéssel. Sajnálatos módon a kormánypárti honatyák egyetlen mondat, egyetlen szó nélkül elutasították a javaslatot, semmifajta érvelésbe nem voltak hajlandók belebocsátkozni.
Azt szeretném kérni itt a plenáris ülésen, adjuk meg magunknak a lehetőséget, a Magyar Országgyűlésnek, hogy ezt a két feladatát az Országgyűlés elláthassa. Jelenleg semmifajta olyan módosító indítvány nincs, amelyről az Országgyűlés dönteni tudna, tehát ennek a módosító indítványnak a tárgysorozatba-vételével teremthető meg a feltétel a feladatok ellátásra. Kérem ezért javaslatunk támogatását.
Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Éljen!)
