GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a kérdését, mert így sok szempontot meg tudok világítani a tisztelt Ház és ön előtt.
Kezdjük a kérdésével. Szó sincs arról, hogy döntés született volna abban a kérdésben, hogy a cementimport korlátozva lesz-e vagy sem. Arról van szó - ahogy a képviselő úr is elmondta -, hogy a Magyar Cementipari Szövetség egy piacvédelmi intézkedésre vonatkozó javaslatot terjesztett a kormány elé, amelyet számára egy 1990-ben született kormányrendelet enged meg, tekintettel arra, hogy sem Ukrajna, sem Moldávia, sem pedig Oroszország nem tagja a WTO-nak, és szabadkereskedelmi egyezményünk sincs velük, így tehát nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely korlátozná, hogy ezekkel az országokkal szemben importvédelmi intézkedéseket alkalmazzunk.
Amikor valamilyen cég, szövetség importvédelmi intézkedés iránti kérvényt terjeszt a kormány, illetve közvetlenül a Gazdasági Minisztérium elé, akkor a Gazdasági Minisztérium ezt a kérést az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben közzéteszi. Ez fog most megtörténni körülbelül két héten belül, és a közzétételtől számított nyolc napon belül bármely érintett - aki lehet akárki - felszólamlással élhet. Ezért nagyon fontos elmondanom, hogy nem született döntés, hanem majd csak most következik a közzététel, nehogy valaki az ön kérdése alapján azt higgye, hogy ez már egy lefutott meccs, és nincs is értelme felszólamlással élni. Szeretném mondani, hogy van erre lehetőség, sőt várjuk is a felszólamlásokat, hogy a különböző érdekek minél jobb megismerése alapján tudjon majd az a tárcaközi bizottság, amelyik a Külügyminisztériumból, a Pénzügyminisztériumból, a Gazdasági Minisztériumból, a Versenyhivatalból, a VPOP-ból és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarából áll, döntést előkészíteni ebben a tárgykörben.
Az kétségtelen, hogy a moldáv, ukrán, orosz cementimport jelentős mértékben megnövekedett, 6 százalékról 20 százalékra nőtt a belföldi felhasználásban betöltött szerepe, és jelentős mértékben nőtt az import részaránya is, például az ukrán cementimport növekedése kilencszeres mértéket is elért, ami jelentős részben annak a következménye, hogy ezekben az országokban a cement lényegesen olcsóbb, mint Magyarországon. Van olyan importőr ország is, ahol feleannyiba sem kerül a cement, mint nálunk, következésképpen nehezen is értem, hogy miért csak 18 százalékos az árkülönbség Magyarországon a hazai gyártású és az importcement között.
Természetesen nem ismeretlen a piacvédelmi eljárás, hiszen Magyarországgal szemben is alkalmaztak a cementtermékek esetében ilyen eljárást. 1991 és 1993 között Ausztria akadályozta meg a magyar cement ausztriai bevitelét hasonló eljárás alapján, a kilencvenes évek közepén Magyarország is alkalmazott ilyen eljárást Romániával szemben, valamint 1996-98 között az Európai Unió a Szlovák Köztársaságból, a Cseh Köztársaságból és a Lengyelországból származó cementimportot akadályozta meg azonos indokok alapján.
Mi több szempontot kívánunk figyelembe venni. Ebből az egyik legfontosabb szempont az infláció fékezése, a lakások építésének állami támogatása. Szeretném megjegyezni, hogy egy lakás költségében csupán 2-2,5 százalékot jelent a cement ára, tehát meglehetősen alacsony hányad, de fontos. Többek között a kormány mérsékelt gázárnövelési politikája is azt eredményezi - mivel mind a cementben, mind a téglában nagyon nagy az energiaköltség-hányad -, hogy ezeknek a termékeknek az ára ne növekedjen nagyon nagy mértékben, és így is segítsük a lakásépítést. Egyébként a lakásépítési támogatások sikere lemérhető a cementen is, hiszen jelentős mértékben növekedett a magyarországi cementfelhasználás, sajnos azonban a cementgyáraink kihasználtsága meglehetősen alacsony, és ez valóban munkahelyeket veszélyeztet. Döntés előtt állunk, és minden véleményre kíváncsiak vagyunk.
Köszönöm az interpellációt. (Taps a kormánypárti oldalon.)
