DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS
DR. HOMOKI JÁNOS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kérdéseinek megválaszolása előtt, engedje meg, hogy emlékeztessem az euro-atlanti kommunikációs költségkeret keletkezésére és felhasználására. Önnek, a Manfred Wörner Alapítvány kuratóriumához közel álló politikusnak, bizonyára nem ismeretlen ez a forrás, amely a HM által kezelt költségvetési előirányzatnak kezdettől fogva az egyik kedvezményezettje volt. Élt is ezzel a Horn-kormányzat, amikor, felmérve a NATO-val kapcsolatos lakossági hozzáállást, 130 millió forintos kormányzati kommunikációs kampányba kezdett.
Az akkor Keleti György által vezetett Honvédelmi Minisztérium 1997-ben 90 millió, 1998-ban 130 millió forinttal növelte meg ezeket a forrásokat. A NATO, mint ahogy ma sem, már akkor sem biztosított egy fillért sem erre a célra. A NATO-t népszerűsítő médiatámogatás kedvezményezettjei között volt többek között a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Kurír, a Reform, a megyei napilapok, de még a Nők Lapja vagy a Magyar Konyha című lapok is, sőt a Mikroszkóp Színpad "Vigyázz, NATO, jön a magyar!" című kabaréműsora is. Ebben az időszakban több mint egymillió forint támogatásban részesültek a HM költségvetéséből az ifjú szocialisták (Közbeszólások az FKGP soraiban.), közel tízmillió forinttal segítették a Magyar Atlanti Tanácsot, de például az Új Magyarország című lap nem volt a támogatottak között. A Manfred Wörner Alapítvány és annak pénzügyi szerve, az Európa Kht. viszont 1998-ban, 1999-ben, amelyet akkor Mécs Imre és Juhász Ferenc képviselő úr jegyzett, összesen 16 millió forint támogatást kért és kapott (Közbeszólások az FKGP soraiban.) középiskolai tanárok felkészítésére, illetve az "Euro-atlanti kalandozások" című középiskolai tankönyv kiadására.
Az MSZP-SZDSZ-koalíció megbízásait természetesen a mellette elkötelezett és számára megbízható médiaszereplők irányába terelte. Csak azt nem értem, képviselő úr, hogy miért kéri számon a HM jelenlegi vezetésétől ennek az ellenkezőjét. Hozzáteszem, hogy a NATO sajtó- és információs központja a kommunikációs tevékenység további fenntartását ajánlotta, de a honvédelmi miniszter intézkedésére a kommunikációs költség-előirányzat a legindokoltabb mértékre csökkent. Ma csak a Seregszemle című tévés magazin, a Látogatóban című rádiós magazin, egy szakfolyóirat NATO-melléklete és az Arculat Kft. által megjelentetett cikkek támogatása tartozik ebbe a körbe. Az Arculat Kft. tavaly májusában ajánlotta fel szolgáltatásait a Magyar Honvédségről szóló írásoknak, a Kis Újság című közéleti hetilapban való megjelentetéssel.
(15.10)
Miután a lap olvasott, a NATO-ról szóló felvilágosítás szempontjából fontosnak tartott falusi népesség körében a megbízást megalapozottnak tekintettük. A kötelezettség kölcsönös teljesítésére a hatályos jogszabályoknak megfelelően vállalkozási szerződést kötöttünk. Hangsúlyozom: a szerződés megkötésekor felelősséggel megvizsgáltuk, hogy a szerződés jogszerű-e, illetve a cég által nyújtott szolgáltatás arányban áll-e a vállalkozói díjjal.
Összehasonlítva döntésünket a korábbi idők médiatámogatási gyakorlatával, felelősséggel állíthatom, hogy legalább olyan jó szerződést kötöttünk, mint a korábbi HM-vezetés a válaszomban már említett lapokkal vagy az Európa Kht.-val.
A Kis Újság minden héten megjelentetett a NATO-val, illetve a honvédséggel kapcsolatos híreket, tudósításokat, és azon túl a szerződés teljesítéséről havi jelentésben is elszámolt. Jogi szakvélemény alapján a vállalkozási szerződés megkötése törvényes volt, a szolgáltatás pedig arányban áll a vállalkozási díjjal.
Azt gondolom, mindezek alapján megalapozatlan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a tisztelt képviselő úr feltevése, amely szerint a HM állami költségvetésből pártszervezetet támogatott. (Az elnök ismét csenget.)
Kérem a tisztelt képviselő urat, szíveskedjék elfogadni válaszomat! Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.)
