DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS
DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A nagy francia gondolkodó, Montesquieu 250 évvel ezelőtt írta meg "A törvények lelkéről" című fő művét, amely az államtudományok további fejlődésének meghatározó tényezőjévé vált. Ebben fogalmazta meg a törvényhozó, a kormányzati és a bírói hatalom szétválasztásának klasszikussá vált elvét: eszerint a bírói hatalom független mind a parlamenttől, mind a kormánytól, csak a törvényeknek van alárendelve. Természetesen a bírói hatalom nem rendelkezik eszközökkel és hatalommal a saját függetlensége biztosítására, erre csak az önkorlátozó parlament és kormány képes. Ha egy kormány híján van az önkorlátozás képességének vagy hajlandóságának, akkor sérül a bírói függetlenség, mert a kormánynak mindig van lehetősége nehezíteni a bíróságok munkáját. A bírák egyéni tisztessége, amely alkalmas a politikai elvárások vagy befolyások elhárítására, önmagában kevés fedezet a bírói függetlenség érvényesüléséhez.
A magyar törvényhozás 1998 előtt megteremtette a bírói függetlenség törvényi feltételeit, a fejlett polgári demokráciákban bevett módon teljesen megszüntette a kormány hatáskörét a bíróságok felett. Egy pont maradt, ahol a bíróság nem független: a működése anyagi feltételeit biztosító költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti elő és az Országgyűlés fogadja el.
A jelenlegi kormány számos jelét adta, hogy hadilábon áll a bírói függetlenség kérdésével. A most tárgyalt költségvetési törvénytervezet nem biztosítja a bíróságok zökkenőmentes működéséhez szükséges anyagi fedezetet. Ezt az Állami Számvevőszék is kifogásolja, jelezve, hogy az előirányzat a jogszabály szerinti illetményalap forrását sem biztosítja. Újsághír, hogy a pénzügyminiszter két hónapon át nem válaszol a Legfelsőbb Bíróság elnökének a költségvetés tárgyában hozzá intézett levelére. Ez szégyen.
A bíróságok függetlenségét sértő politikusi megnyilatkozások sorában gyöngyszem a fideszes Rogán Antal képviselő úrnak a Magyar Nemzet szeptember 28-ai számában megjelent cikke, amely a 4-es metró ügyében folyó perről szól. A képviselő úr vette a bátorságot, és egy nappal a bírósági ítélet kihirdetése előtt, előre kritizálta, elmarasztalta a bíróság ítéletét arra az esetre, ha helyt adna a főváros keresetének a kormánnyal szemben. Juharos Róbert - ugyancsak fideszes képviselő úr - az ítélet kihirdetése után hasonlóan sértő módon, nyilvánosan kritizálta a bírót. Az csak a jó ízlést sérti, hogy kormánypárti politikusoknak egy kritikus szavuk sem volt a főváros és a kormány között 1998 áprilisában, a metró tárgyában megkötött szerződéshez, amíg abban reménykedtek, hogy főpolgármester-jelöltjük, Latorcai János megnyeri 1998 őszén a főpolgármester-választást - hiszen Latorcai János képviselő úr megválasztása esetére a 4-es metró haladéktalan megépítésének ígéretével kampányolt, a választási vereség óta viszont kormánypárti oldalról kígyót-békát kiabálnak a 4-es metró tervére. Az azonban tragédia, hogy a Magyar Köztársaság kormánya fittyet hány a legmagasabb bírói fórumon is megerősített ítéletre, és azt nem hajlandó végrehajtani.
Rogán Antal és Juharos Róbert fiatalok, nem nagyon rendelkezhetnek személyes ismeretekkel abból az időből, amikor pártpolitikusok, megyei első titkárok diktáltak a bíróságoknak. Olvasásra ajánlok nekik egy remek tanulmányt a Kádár-korszak bírói függetlensége kérdéséről, elolvashatják azt a Replika című folyóirat 1994. évi decemberi számában.
Egy valaminek örülök: Rogán Antal és Juharos Róbert képviselő uraknak nincs akkora hatalmuk, mint egy régi megyei első titkárnak. Szomorú viszont, hogy a magát polgárinak valló kormánykoalíció rombolja a modern demokratikus jogállam egyik alapintézményét.
Köszönöm. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
(8.20)
