DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedjék meg, hogy megragadjam ezt az alkalmat, hogy szóljak a nemzeti korrupcióellenes stratégiáról, amit az Igazságügyi Minisztérium másfél éves, tudományosan megalapozott munkával dolgozott ki, és amit hamarosan a kormány elé terjeszt.
Ennek a korrupcióellenes stratégiának öt fő területe van. Ezeket csak felsorolnám: az ország jogrendszerére és joggyakorlatára, a társadalom politikai rendszerére, a közintézményekre, a gazdaságon belüli korrupcióra és a médiák szerepére koncentrál.
Engedjék meg, hogy a 26 pontos stratégiából a leglényegesebb pontokat itt most kiemeljem, és már most kérjem valamennyi frakció, minden egyes képviselő támogatását azokhoz a törvényjavaslatokhoz és törvénymódosításokhoz, amelyeket e stratégia mentén, annak alapján a közeljövőben a Ház elé fogunk terjeszteni. Nagyon jó volna, ha ebben az össznemzeti feladatban, ami a közélet megtisztítását és a korrupcióellenes harcot jelenti, pártállásra való tekintet nélkül együtt tudnánk működni, mert ezekhez a törvényjavaslatokhoz adandó támogatás fogja hitelessé tenni a minden oldalról folyamatosan, szinte imamalomszerűen ismételgetett szólamokat a közéleti tisztaság fontosságáról.
Tervezzük tehát az összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatát, hiszen meggyőződésünk szerint a közfeladatokat ellátó szervezetek és személyek gazdasági szerepvállalása nem befolyásolhatja a hivatali döntések meghozatalát.
Javasoljuk a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, mert nem tartjuk kívánatosnak, hogy a pártok működéséhez bizonytalan eredetű támogatások kapcsolódjanak. Ezért a jelenleginél sokkal hatékonyabban kell ellenőrizni a pártok vagyonának és anyagi támogatásának forrásait.
A közhatalmi tevékenységet végzők vagyonnyilatkozata: a korrupcióveszélynek leginkább kitett közhatalmi tevékenységet végző személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének és a vagyongyarapodás ellenőrizhetőségének a megteremtését tűzi ki célul.
A lobbitörvényről, amit képviselő úr is említett: a kormány arra törekszik, hogy a jogszabályok előkészítésének, megalkotásának folyamata áttekinthető legyen, és így láthatóvá váljanak azok a közhatalmi, illetve a társadalmi, gazdasági élet szereplői által megfogalmazott érdekek, ellenérdekek és azok egyeztetésének eredményei, amelyek e jogszabályok végső megfogalmazásához vezettek.
Az üzleti titokról: indokolt megvizsgálni, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának alkotmányos alapelvére figyelemmel a jogszabályok szerint ma üzleti titokként minősülő adatok köre szűkíthető-e, különös tekintettel a közvagyonnal való gazdálkodás területére.
Nyolcadszor: a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a korrupciós ügyről tudomást szerző, de a feljelentési kötelezettségének eleget nem tevő hivatalos személy büntetőjogi felelősségre vonása megtörténhessen. Vagyis ha bármely hivatalos személy és az országgyűlési képviselő e tekintetben hivatalos személynek minősül, a tudomására jutott korrupciós cselekményt nem jelenti be az erre illetékes bűnüldöző hatóságoknak, elképzeléseink szerint a büntető törvénykönyv módosítása folytán ezzel önmagában bűncselekményt követne el.
A kormány a korrupciós cselekmények körében a legveszélyesebbnek a passzív hivatali vesztegetést tekinti. Ezért az ilyen bűncselekmények szigorúbb megítélése érdekében javasolni fogjuk a Btk. szigorítását ugyancsak.
A megvesztegetett személlyel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében indokoltnak tűnik olyan jogi szabályozás kialakítása, amely szerint az aktív vesztegető mentesülhetne a büntetőjogi felelősségre vonás alól akkor, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóság előtt felfedi, és lehetővé teszi a megvesztegetett személy kilétének megállapítását.
A bűncselekményből származó javak elvonásáról: a szervezett bűnözéshez kapcsolódó korrupciós vagy korrupciós jellegű bűncselekmények miatt indult ügyekben elkobzás alá kell esnie annak a vagyonnak, amelyet az elkövető a bűncselekmények elkövetése idején szerzett meg. A hatóság terveink szerint vélelmezhetné a gazdagodás jogellenességét, ugyanakkor az eljárás alá vont személynek a gazdagodás törvényes eredetének igazolásával módja nyílna e vélelem megdöntésére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Olyan jogi szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a Nyugat-Európában már ismert pénzügyi háttérnyomozás hazai alkalmazását.
Mindezekhez és még sok más intézkedéshez kérjük az önök szíves támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
