HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Néhány héttel ezelőtt vidéki nyugdíjasokkal beszélgettem, és egy idős asszony azt mondta nekem: a béresek sem éltek olyan nyomorultul, mint ahogy mi élünk a nagy szegénységünkben. Most, amikor közeledik a tél, fájdalmasan sokan vannak ebben az országban, akiknek nem az a legnagyobb gondjuk, hogy hány millió forintot vegyenek fel valamelyik kormányhivatalnál vagy parkolóban, hanem az, hogy élelmet vagy tüzelőt vásároljanak-e maguknak, mert mindkettőre nem futja. Ezért is volt döbbenetes hallani, hogy amikor a magyar parlamentarizmus 150 éves történetében először tetten értek vesztegetésen egy képviselőt, akkor a képviselőt delegáló Független Kisgazdapárt vezetője nem megkövette itt a nemzetet, szégyenülten állva, hanem mások ellen próbált vádaskodni. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) Azt hiszem, ez maga a szégyene ennek a parlamentnek.
A szegénység az igazi botrány, tisztelt képviselőtársaim, és az, hogy a gazdasági sikereket emlegető kormányzati propaganda cinikusan tudomást sem vesz a mélyülő szegénységről, a jövedelmi különbségek folyamatos növekedéséről.
Platón azt mondta: rossz az olyan állam, amelyben két ország van, a szegények országa és a gazdagok országa. Hazánk egyre inkább ilyen állam lesz. Szögesdrótok, elektronikus kerítések és őrző-védő hadseregek képében lassan új vasfüggöny épül a szegények és a gazdagok Magyarországa közé. Ezért is örültünk annak mi, magyar szocialisták, hogy a Vallásos Szocialisták Nemzetközi Ligája az elmúlt hét végén Budapesten tartotta háromévente esedékes kongresszusát. A liga világszerte azokat tömöríti, akik hívő emberként és szocialistaként kétszeresen is elkötelezték magukat a szegénység, a szociális kirekesztés és a globalizáció káros jelenségei elleni harcra.
Büszkék vagyunk arra, hogy a mozgalom, az MSZP meghívását elfogadva, elsőként tanácskozott a hajdani vasfüggönytől keletre, és arra is, hogy ezentúl a mi képviselőnk is ott ül e világmozgalom elnökségében. Ennél azonban mérhetetlenül fontosabb, hogy a tanácskozás megerősített minket abban a meggyőződésünkben, hogy a vallásos emberek és a szocialisták, legyenek bár hívők vagy vallásilag közömbösek, számos dologról azonosan gondolkodnak.
Kongresszusunk a modern civilizáció alapvető botrányának nevezte a növekvő szegénységet, különösen olyan országokban, ahol a gazdaság növekedése lehetővé tenné a szociális támogatások növekedését, és már Magyarország is ilyen ország.
Mélységesen elítéltük a nacionalizmus és a fajgyűlölet minden formáját, hiszen ahogy egy magyar protestáns püspök fogalmazott még a század elején, a kereszténység és a szocializmus egyaránt nemzetközi eszme, az embert nem származása, hanem cselekedetei alapján ítéli meg.
Nagy hangsúlyt kapott tanácskozásunkon a globalizáció kérdése. II. János Pál pápa idei, május 1-jei köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a tőke globalizációja mellett a szolidaritásnak is globálisnak kell lennie. Ennek szellemében utasítjuk el mind a társadalmakon gőzhengerként átgázoló, torz globalizációt, mind a radikális jobboldal válaszát, a nemzeti bezárkózást, amellyel egykor Albánia és Románia mutatott elrettentő példát. Az egyedül helyes megoldás csakis az lehet, ha a társadalmak többségét alkotó egyszerű emberek, nemzeti és világnézeti korlátokon felülemelkedve demokratikus ellenőrzést valósítanak meg a nemzetközi gazdasági intézmények, mint a Világbank és társai felett.
A vallásos emberek és a politikai erők közti kapcsolatra kétféle modell lehetséges. Az egyik esetében a hatalom igyekszik magához kötni az egyházakat. A mai Magyarországon is fennáll a veszélye annak, hogy a kormányzat a jobboldali pártok imádkozó szekciójának tekintse az egyházakat.
(8.50)
Pedig az egyházakat - hosszú távon mutatja ezt a történelem - semmi sem kompromittálja jobban, mint a hatalommal való túlságosan közeli kapcsolat. Mi nem a hatalom és a vagyon, hanem a közös értékek felől közelítünk a vallásos emberekhez, tiszteletben tartva az egyházak függetlenségét. Közös értékünk a szolidaritás, közös értékünk az a meggyőződés, hogy a jelenlegi pénzközpontú polgári világ nem az emberi történelem vége és csúcspontja.
Európa nyugati részén az egyházak és a szocialista-szociáldemokrata pártok egyre többször lépnek fel együtt a szegénység, a nacionalizmus, a környezetszennyezés ellen. Hisszük, hogy a múlt előítéletei nálunk is eloszlanak, és Magyarországon is természetes lesz, hogy a hasonló társadalmi értékeket valló vallásos szocialista emberek természetesnek tartják az együttműködést. Megerősít bennünket ebben, hogy a ligának olyan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) jeles képviselő is voltak vallásos szocialistaként mint Tony Blair brit miniszterelnök és a jelenlegi német köztársasági elnök. A vallásos szocialisták (Az elnök ismét csenget.) kongresszusára végső soron annak szellemében kerül sor, hogy Jézus elsősorban nem a polgárokhoz, hanem a szegényekhez, a dolgozó emberekhez, az öregekhez, a kirekesztett idegenekhez intézte szavait.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
