DANKA LAJOS
DANKA LAJOS
DANKA LAJOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt által fontosnak tartott pár szempontot szeretnék felvázolni önöknek, amely szempontok alapvetően meghatározzák hozzáállásunkat a 2001-2002-es költségvetés-tervezethez.
Mindenki tudja, aki valamennyire is ismeri a történelmet, hogy Magyarország megmaradásának záloga a társadalom legkisebb egysége, a család volt az elmúlt évezredek során, és ez is marad az elkövetkezendő évszázadokban. Hiszen csak a meghitt otthon és a szerető családi háttér biztosíthatja a multikultúrával szemben a talpon maradást és a nemzeti öntudat fennmaradását. A Független Kisgazdapárt ezért tulajdonít jelentőséget a továbbiakban is hagyományaival egyezően a családok támogatásának. Itt mi a régi értelemben vett családokat értjük; lehet, hogy emiatt konzervatívnak fognak tekinteni minket, de ezt büszkén vállaljuk - bebizonyosodott tény ugyanis, hogy az élettársi kapcsolatoknak nincs olyan összetartó és nemzetmegtartó ereje, mint a házasságnak.
Örülünk, hogy a kormány elképzelései között szerepel a családi adózás egy gyengített változatának tekinthető családi adókedvezmény jelentős növelése, amivel együtt a családi támogatásra fordított összeg 18 százalékkal nő. Itt kell megköszönnöm a kormányzatnak azt a rugalmasságot, amivel figyelembe vette azokat a szempontokat, amelyeket előzőleg vezérszónoki beszédemben említettem, azoknak a családoknak a támogatását is megfontolva, akik a családi adókedvezményt nem tudják igénybe venni, és a családipótlék-kiegészítés technikáját alkalmazva ezen családok kedvezményeit is növeli. Ez azért is fontos tényező, mert számunkra a szegény vidéki családok támogatása legalább olyan fontos, mint a jobb módban élő fővárosiaké.
A családok támogatásának másik fontos területe a lakásépítések ösztönzése, hiszen a lakhatás feltételeinek biztosítása nélkül nem tud a család működni. Ezért fontosak azok a folyamatok, amelyek elindultak tíz év stagnálás után, és értékelni tudjuk a kormány erőfeszítéseit a lakásépítések ösztönzésére.
Lehet, hogy többet is szeretnénk elérni, azonban megértjük a korlátokat, hiszen nem kis teljesítmény a lakásépítési és -vásárlási hitelkamatok csökkentése pár év alatt 22-23 százalékról 6-7 százalékra.
Jelentős lépések történnek a szociális bérlakások építésének finanszírozására és a lakásépítési támogatások, valamint az úgynevezett szocpol-támogatások növelésére is. Jelentősen javíthatja a családok pozícióját a csökkenő jövedelem-központosítás, amely a '97-es 45-46 százalékról 2000-ben várhatóan 41,7 százalékra, 2001-ben 39-40 százalékra, 2002-ben 38 százalékra esik le. Ez már a lakosság számára is érzékelhetővé válik, hiszen az életszínvonal javítása érdekében a keresetek 2001-ben 8,75 százalékot, 2002-ben 7,75 százalékot emelkednek, ami várhatóan reálbér-növekedéssel jár.
Itt kell megemlítenem, hogy frakciónknak vannak fenntartásai a 40 ezer forintos minimálbér lehetséges negatív hatásaival kapcsolatban, hiszen az ennek a szintnek az eléréséhez szükséges összeg bent foglaltatik a 8,75 százalékban, aminek hatása összenyomhatja a bérskálát; hiszen amíg a kezdő mérnök jelenleg bruttó 43 ezer forintot keres, és az ő fizetésemeléséből kell a 40 ezer forint alatti jövedelmeket is felemelni, addig ennek jelentős negatív hatásai lehetnek, hiszen ugyanannyit keres a magasan kvalifikált szakmunkás, a mérnök, mint amennyit az, aki portásként, kevésbé kvalifikált munkában dolgozik. Nem is beszélve a munkáltatók reakcióiról, akiknek a feketegazdaság felé mutató trükkjeire, ismerve a magyar emberek leleményességét, bízvást számíthatunk; példának okáért a részmunkaidőben, illetve kötetlen munkaidőben foglalkoztatott dolgozókra céloznék, aminek az ellenőrzése eléggé problematikus. Én azonban remélem, hogy a felvázolt hatásokkal a pénzügyi kormányzat számolt, és kivédésükre megtalálta a megfelelő megoldásokat; ahogy bizonyára az APEH kintlevőségeinek behajtására is van ötletük.
Itt kell megemlítenem a nyugdíjak problémáját. Örülünk, hogy a kormány is úgy látja, ennek a rétegnek a helyzetén sürgősen és jelentős mértékben javítani kell, és ennek érdekében a nyugdíjakat 3-3 százalékkal nagyobb mértékben emeli, mint a törvényben előírt. Ezzel valamennyit törleszthetünk azoknak az embereknek, akik az elmúlt időszak hősei voltak, végigszenvedték a huszadik század utolsó felének vérzivataros időszakait; valamint egészen keveset törleszthetünk azoknak, akik végigszenvedték a világháborút, a kommunista hatalomátvételt, a téeszesítést, az '56-os forradalmat és a megtorlásokat, végül a rendszerváltás legnagyobb vesztesei lettek, hiszen a bérek és a nyugdíjak közel 20 százalékos reálérték-csökkenést szenvedtek el. Várhatóan '98-2002 között 13,4 százalékot emelkedik a nyugdíjuk reálértéke, hiszen 10,3 százalék nyugdíjemelést tervez a kormány jelenleg.
Meg kell itt említenem egy fontos témát, amit nem győzünk elégszer hangsúlyozni. Az elmúlt időszakban is, de az elkövetkezendő években is a pénzügyi kormányzat a nyugdíjalap egyensúlyával számol, annak ellenére, hogy e járulék mértékét 2 százalékkal csökkenteni szándékozik. Többször elmondtam innen is, hogy a nyugdíjalap tulajdonképpen önellátó, a hiányt, a tb hiányát az egészségbiztosítási rész termeli újra és újra.
Ebből kifolyólag a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója szerint az Országgyűlésnek be kellene szerezni a megemelt nyugdíjkorhatár egészségügyi alapokra gyakorolt hatásainak elemzéséről készülő tanulmányokhoz szükséges adatokat, el kell készíteni a tanulmányokat, és ezeket figyelembe véve megtárgyalni a szociális és népességpolitikai hatásukat és vizsgálni az eredeti nyugdíjkorhatár visszaállításának lehetőségét. Ugyanis figyelembe kell vennünk, hogy milyen hatással lesz az Egészségbiztosítási Alapra, ha az 55 év fölötti hölgyek, illetve a 60 év fölötti urak elmennek táppénzre - pluszban a kórházi ellátásuk, rokkantnyugdíjba vonulásuk -, ugyanis ők képezik azt a réteget, amelyik, amennyiben elveszti az állását, nagyon nehezen helyezkedik el, és az orvos már szolidaritásból is kiírná őket. De tudjuk azt is, hogy ez a réteg egészségügyi szempontból Európa egyik legrosszabb helyzetben lévő rétege, akik nyugodtan, indokoltan megtehetik azt, hogy táppénzre, illetve rokkantsági nyugdíjba menjenek, hiszen népességünk egészségi állapotában van némi kivetnivaló.
(11.10)
Az FKGP részéről elkészítettük az erre vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot, amelynek támogatását kérjük az Országgyűlés többi pártja részéről.
Frakciónk egyetért a kiemelt területek jelentősebb bérfejlesztésével, úgymint az egészségügy és a pedagógia. Ezeken a területeken, valamint a szociális munka területén jelentős munkaerő-elvándorlás tapasztalható. Például a nyugat-dunántúli kórházak már alig tudják az alapfunkcióikat ellátni, mert a jól képzett nővérek vagy az osztrákokhoz mennek el dolgozni, vagy a különböző bűvöskocka-összeszerelő üzemekben helyezkednek el, hiszen ott eddigi bérük többszörösét kereshetik meg. Itt kell kiemelnem, hogy Nyugat-Dunántúlon már tapasztalható az a tendencia, hogy az üzemeket bezárják, és Kínába, Ukrajnába, Szlovákiába vagy máshová telepítik át, s így egyik pillanatról a másikra emberek ezrei kerülhetnek munkahelyen kívülre, akiknek az elhelyezkedésével utána problémák vannak. Az eredeti szakmájuknak megfelelő munkahelyen csak a megszállottak maradnak, és ők működtetik az egészségügyi rendszert.
Sajnos, egy-két olyan tételt is meg kell említeni, ami véleményünk szerint problémás, például az MTV 7,2 milliárdos tartozásának az elengedését, amit éveken keresztül megtehetünk, ha az említett intézmény struktúrája nem változik, és amit egy háromnevű Csák Máté irányíthat. A fenti úr a szakmai és társadalmi szervezetek, valamint az országgyűlési képviselők tiltakozásával mit sem törődve, összejátszva egy nyakig eladósodott önkormányzattal, amely önkormányzatot az adófizetők pénzéből tartunk életben, milliókat érő regionális stúdiókat helyezget ide-oda és magáncégeknek játszik át. De biztosak vagyunk benne, hogy ezekben a kérdésekben a kormány megfelelő módon jár el, ahogy a kétéves költségvetés bevételi oldalának bizonytalanságát is kezelni tudja.
Reméljük, hogy az infláció csökkenése a nyitott gazdaság ellenére a megfelelő érték körül alakul, hiszen a magasabb inflációnak nemcsak előnyei, de a hátrányai is jelentkezni fognak költségvetési szempontból - ha késleltetve is - a kifizetési oldalon, ezzel a kiadást is bizonytalanná téve.
A fentieket figyelembe véve a Független Kisgazda-, Földműves- és Polgári Párt az említett gyengeségek és bizonytalanságok minimalizálása esetén támogatni fogja a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
