DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nagyjából pontosak, reálisak voltak az adatok, amelyeket hozzászólásában elmondott. Abban is egyetértünk, hogy a politikának meglehetősen nagy az adóssága az oktatás szereplői iránt.
Azzal kapcsolatban azonban már nekem is kétségeim vannak, hogy az elmúlt két és fél évben valóban megvalósult-e egy 10 százalékos reálérték-növekedés a pedagógusbérekben. Nem érdemes belemenni számháborúkba, nálunk sokkal jobban tudják a pedagógusok, hogy mit ért ez, amikor a borítékból kivették a fizetést. Egy azonban biztos: ha az ez évi adatokat nézzük, 3-4 százalékos reálérték-veszteség érte a pedagógusokat a keresetüket illetően. Már csak azért is, mert a jelenlegi adatok szerint már 10 százalék fölött van az infláció, miközben mindössze 8,25 százalékos átlagos béremelés valósult meg ebben az évben. Természetesen ezt óhatatlanul csökkentette az, hogy ezzel a béremeléssel pedagógusok további rétegei estek át azon az 1 millió 200 ezer forintos éves jövedelemhatáron, amelytől elveszítették az alkalmazotti kedvezményüket.
Nyilvánvalóan mindez csökkenti a jövő évre tervezett béremelés értékét is. Hiszen abból a 16 százalékos, havi átlagra vetített keresetnövekedésből azonnal le kell vennünk ezt a 3-4 százalékot, ha nulla bázisról akarunk indulni a reálértéket tekintve.
Ez a 13 százalék sem ér igazán annyit, amennyi benne van, hiszen megint tömegével fognak a pedagógusok átesni az 1 millió 250 ezer forintos jövedelemhatáron, amely miatt elveszítik az alkalmazotti kedvezményeiket. És akkor nem beszéltünk még a 10 százalékos túlmunka-növekedésről, amely óhatatlanul az önkormányzatok egy részénél a túlórakeret csökkentését fogja előidézni. Így oda jutunk ezzel a béremeléssel, ahová nagyjából az inflációt tippelik meg a gazdaságkutató intézetek. Azt gondolom, ezeket az adatokat is érdemes figyelembe venni.
Köszönöm szépen.
