BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Üdvözlöm a még el nem fáradt fideszes képviselőket is. A mai napon arról kívánok szólni, hogy néhány nappal ezelőtt sajátos ülést tartott az Országos Munkaügyi Tanács. Ennek az ülésnek a napirendjén a minimálbér megállapítása szerepelt volna, és az ülést megtisztelte első ízben - és talán utolsó, nem tudjuk - a jelenlegi miniszterelnök. El akarta fogadtatni azt a szándékát, hogy jövőre 40 ezer, 2002-re 50 ezer forintra emelkedjék a minimálbér. Hogy erről kinek mi a véleménye, azt most ne vitassuk.
A tény az, hogy az Országos Munkaügyi Tanács résztvevői, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői ezen az ülésen nem jutottak egyezségre egymással és a jelenlegi miniszterelnök úrral. A munkavállalóknak kevés volt a javasolt emelés 2002-re, a munkáltatók pedig úgy ítélték meg, hogy a béremelés költségkihatásaiért fölajánlott kormányzati kompenzáció megítélésük szerint kevés. Gondolom, a kormány szerint is kevés, hiszen korábban egy 3 százalékos járulékcsökkentéssel gondolták ellensúlyozni a költségkihatást, ezt 2 százalékra csökkentették, és azt gondolták, hogy ez is elég.
Azt gondolom, az, hogy egy ilyen alku folyik, természetes dolog. Az már kevésbé, hogy a vitában, amikor kiderült, hogy nincs megállapodás, a jelenlegi miniszterelnök azzal állt elő, hogy semmi gond, akkor majd egy képviselői módosító indítvánnyal a maguk részéről megoldják a problémát, és kiveszik az Országos Munkaügyi Tanács, tehát a szociális partnerek hatásköréből a minimálbér meghatározását. No, képviselői módosító indítvány persze nem volt elegendő, hiszen az adótörvények... - hogy kerül ide az adótörvény, kérdezhetnénk, ha nem itt élnénk a Fidesz kormányozta Magyarországon -, képviselői módosító indítvány persze nem volt elég, bizottsági módosító indítványt kellett az utolsó pillanatban benyújtani. Ezt a bizottság, majd az Országgyűlés a Fidesz kormányozta Magyarországon természetszerűen elfogadta.
És ezek után mi történik, tisztelt Országgyűlés? A társadalom életének még egy szférájában, ahol eddig a kormánytól független két intézmény, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviselet megállapodása döntött valamilyen kérdésben, ezentúl maga a kormány dönt.
Tisztelt Országgyűlés! Az európai demokráciákban, amelyeknek háttal áll ma ez az ország, legalábbis a kormánya, a demokrácia nemcsak abból áll, hogy négyévenként választások vannak, hanem abból is, hogy a hatalom megosztott. Abból áll, hogy fékek és ellensúlyok rendszere érvényesül. Nemcsak a törvényhozó és végrehajtó hatalom hagyományos megosztásában áll, hanem a gazdaságban is érvényesül hatalommegosztás; például a bérekről, ezen belül a minimálbérről nem a kormány dönt. Ahol Európában minimálbér van, ahol Európában bérmegállapodások vannak, ott ezt vagy a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók hármas megállapodása, vagy ahol jobban működik a dolog, ott kormány nélkül, munkáltatók és munkavállalók megállapodása szabályozza. Mármint Európában. '94-ben a Fidesz még maga is megállapodást ígért a választásokon. '99-ben a Fidesz újra inflációellenes megállapodással állt elő. De ha nincs megállapodás, akkor majd mi magunk döntünk.
Íme, egy példa a sok közül, hogy a Fidesz-kormány minden korlátot, ami a teljhatalommal szemben áll, félresöpör, legyen szó önkormányzatokról, legyen szó bíróságokról, legyen szó ügyészségről, legyen szó szociális partnerségről; mindent - legalábbis amíg kormányon van. Még másfél évig.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
