SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Keller László Képviselőtársam! Megmondom őszintén, hogy én örülök, és mélyen meg vagyok hatva attól, hogy ön, szocialista párti képviselő milyen átéléssel beszél a nyugdíjasok helyzetéről, és hogy most mennyire szívén viseli a nyugdíjasok helyzetét, és hogy kiáll a megfelelő szintű nyugdíjemelés mellett.
Csak egyvalamit sajnálok - de végül is optimista vagyok, mert ezek szerint ön változik. Amit sajnálok az az, hogy annak idején, 1994-98 között, amikor ön még kormánypárti képviselőként és egy ideig a (Keller László közbeszól.) Népjóléti Minisztérium államtitkáraként ült ezekben a padsorokban, akkor (Közbeszólás az SZDSZ soraiból.) nem állt ki ilyen hévvel a nyugdíjasok helyzete mellett.
A tények, mint tudjuk, makacs dolgok, és azt mutatják, hogy az önök kormányzati ciklusa alatt, 1994-98 között volt két olyan fekete esztendő, amikor kirívóan magas infláció mellett a nyugdíjak a vásárlóerejükből nagyon drasztikusan veszítettek. 1995-ben és 1996-ban - szívesen kölcsönadom ezt a táblázatot (Felmutatja.) - drasztikusan csökkent a nyugdíjak reálértéke, 1995-ben mínusz 10 százalékkal, 1996-ban majdnem mínusz 9 százalékkal. Ha megnézi 1998 óta az adatokat, akkor, hála istennek és örömmel mondom, hogy a polgári kormány politikájának megfelelően, ha lassan is, de elindult a nyugdíjak vásárlóértékének az emelkedése, és mi ezt a tendenciát támogatjuk, és szeretnénk, ha ez folytatódna.
Én mindenkivel egyetértek abban, hogy a mostani 7,3 százalék plusz a 3 százalék, ami összesen több mint 10 százalék, az még mindig kevés, még mindig tartozunk nagyszüleinknek, szüleinknek, és szeretnénk minél nagyobb nyugdíjemelést adni. Amennyiben az inflációs várakozások nem igazolnak bennünket, akkor vissza fogunk térni erre a kérdésre, és korrigáljuk a számokat.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
(11.00)
