DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Lassan befejezéshez közeledik az általános vita, sok mindenről szóltunk már, ezért én az önkormányzatokkal kapcsolatban csak egy-két lényeges kérdésről szeretnék szólni.
Az önkormányzatok a költségvetési törvényjavaslat alapján 2001-ben és 2002-ben is nehéz helyzetben lesznek, mert 2001-ben 12,6 százalékkal nő ugyan az önkormányzatok központi támogatása, 2002-ben 10,3 százalékkal, azonban a 2001. évi növekedést nem a 2000. évi előirányzat alapján, hanem az árvízkárok miatt 2,1 százalékkal csökkentett összeggel számították ki. Ugyanakkor az államháztartás egészéhez hasonlóan az önkormányzati alrendszerben is 2-2 százalékos létszámcsökkenéssel számol a központi költségvetés.
Ezt nem kell ugyan az önkormányzatoknak valóra váltani, de a költségvetési támogatás ennek figyelembevételével valósul meg. Sajnos, az önkormányzatok saját forrásai sem alakulnak kedvezően a következő években. Folyamatosan csökkennek az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, mert a gázközművagyonnal kapcsolatos állami kötelezettségen kívül jelentősebb privatizációs bevételre már nem számíthatnak.
Sajnos, a költségvetési törvényjavaslatban nincs semmi garancia arra, hogy módosul-e a központi támogatás, ha 2001-ben és 2002-ben az infláció meghaladja a tervezettet. A kormány a következő években béremelésre ösztönzi a helyhatóságokat, ez nagyon indokolt, azonban az önkormányzati források már nem elegendők a dologi kiadások növelésére. Így félő, hogy az önkormányzati intézmények karbantartása, felújítása nem valósul meg, ami hosszú távon még nagyobb kiadást igényel.
(8.20)
Végeredményben az önkormányzatok az ellátandó feladatokat reálértékben csökkenő bevételből kell hogy megvalósítsák, hiszen az infláció tervezett 6 és 5 százalékos növekedése nehezen tartható a következő években.
Tegnapelőtt erről már részletesen szóltam, most nem kívánom megismételni.
Tovább nő a különbség az önkormányzatok által ellátandó feladatok és a rendelkezésre álló források között.
A költségvetési törvényjavaslat során egyáltalán nem volt szó az úthálózatunk helyzetéről, ezért most erről szeretnék néhány gondolatot elmondani az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. szakértőinek véleménye alapján, akik megállapították, hogy igen rossz a közutaink állapota, a 30 ezer kilométeres úthálózat - amiben nincsenek benne a gyorsforgalmi utak, az önkormányzati tulajdonban lévő utak, a magántulajdonban lévő utak - egyharmadán azonnali beavatkozásra lenne szükség. Sok helyen kevés az utak kapacitása, nagy a torlódás; 3500 kilométer burkolaton mély a nyomvályú, ami 550 kilométeren jelentős balesetveszélyt is eredményezhet. A megengedett tengelyterhelés maximuma 10 tonna, ugyanakkor az Unióban 11,5 tonna. Az EU-normák alapján 15 ezer kilométer úton az útburkolatot meg kellene erősíteni, 8 ezer kilométeren a keskeny utakat hét-nyolc méterre szükséges kiszélesíteni, minden tizedik híd teherbírása gyenge, és nem elég széles.
Mindezen gondok megoldására a jelenlegi forrás háromszorosára lenne szükség. Jelenleg mintegy 76 milliárd forintot fordítanak erre, azonban bizonyos számítások szerint ennek háromszorosa kellene; ez a 76 milliárd forint nem elégséges az utak bővítésére, esetleg fenntartására. Sajnos az igényelt összeg a költségvetési törvényjavaslatban nincs biztosítva.
Ebben a kormányzati ciklusban az előző évek sok érvelés alapján létrejött útalapját felszámolták, ami a közlekedési tárcának az előző években igen megbízható pénzforrást jelentett. A gazdasági növekedés színvonalának kedvező alakulása egyértelműen azt eredményezi, hogy a kamionok, a haszonjárművek száma tovább nő. A volt Szovjetunió országaival gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink szerencsére erősödnek, ami szintén a közutak fokozott igénybevételét eredményezi; a 4-es számú főút mellett lakók tudják, mit jelent a volt Szovjetunió országaiból ideáramló kamionforgalom.
A kormánynak tudomásul kellene vennie azt, hogy ahol fejletlen a közlekedési infrastruktúra, ott veszélybe kerülhet a gazdasági növekedés is, csökkenhet a befektetők száma és a turisták száma is, pedig egyedül a turizmus biztosítja évek óta a folyó fizetési mérleg egyenlegének kedvező alakulását. Mindezek alapján a közlekedési tárcának, a XVII. fejezetnek több forrást kellene biztosítani.
Az is felháborító, hogy a kiemelt jelentőségű beruházásokat a XVII. fejezetben szinte lefejezték, mert az igények alapján több milliárd forintra lenne szükség, ugyanakkor csak 885 millió forintot biztosítanak a Székesfehérvárt, Zalaegerszeget, Hajdúszoboszlót elkerülő utak megépítésére, a 6-os és a 10-es számú főút rekonstrukciójára.
Jó lenne megszívlelni Széchenyi István: "Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül" című írásában megfogalmazott gondolatot, amely szerint: "A közlekedések nem képezik az országok velejét ugyan, de olly hatásuk van, mint valami élő test vérereinek."
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
