DR. BODA ILONA
DR. BODA ILONA
DR. BODA ILONA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök asszony. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Amint az közismert, az Országgyűlés 1994. május 4-én fogadta el a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, amely a korábbi, a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet helyébe lépett. A végrehajtás súlya, miután az jelentős mértékben képes az állampolgárok vagyoni és nem vagyoni viszonyainak szabályozására, jelentőségében túlmutat a javaslat címében feltüntetett bírósági végrehajtás körén, mivel a végrehajtás foganatosításának szabályai az úgynevezett közigazgatási végrehajtás során is érvényesülnek.
Az előttünk lévő törvényjavaslat az 1994. évben elért pozitív szabályozási elemeket nem érinti, azokat nagyon helyesen fenntartja, ugyanakkor azonban fenntartja azt a kettősséget is, hogy az államot illető igazságügyi követelések behajtására a bíróság szolgálati viszonyban álló bírósági végrehajtói kar az illetékes, és emellett működik az önálló végrehajtó, a végrehajtói kamarai szervezet irányítása alatt. A javaslat az 1994. év óta eltelt időszak tapasztalatai birtokában arra a meghatározó álláspontra helyezkedik, hogy az eljárások eredményességét, a behajtások hatékonyságát javítja. E fő célkitűzéssel a frakciónk természetesen mindenben egyetért, ezért frakciónk a 2934. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja.
A törvényjavaslat egészét illetően, abban kifejezetten előremutató intézkedéseket, illetve aggályos, helyenként kellően ki nem munkált intézkedéseket találunk. A jelen felszólalásomat én úgy készítettem el, hogy abban a kifejezetten előremutató intézkedések mellett a kifejezetten aggályos intézkedéseket is be kívánom mutatni, természetesen a teljesség igénye nélkül, és természetesen azzal a célzattal, hogy a jobbítás szolgálatába állítsuk ezeket az aggályos elemeket is, és próbáljunk helyenként javítani a törvényjavaslaton.
Nézzük először sorrendben, hogy melyek a kifejezetten előremutató intézkedések az előttünk lévő törvényjavaslatban! Ezek véleményem szerint az alábbiakban foglalhatók össze egy mondattal: a végrehajtási eljárás gyorsítását és eredményességét szolgáló, illetve egyszerűsítését eredményező intézkedések; bővebben, és esetlegesen a javaslatban meghatározandó törvényhelyeket is feltüntetve, ezek az intézkedések csokorba kötve az alábbiak lehetnek.
A végrehajtási lap kiállításánál annak a lehetősége, hogy a jogosult a végrehajtó szolgáltatásainak igénybevételére már a végrehajtás megindítása előtt lehetőséget kap. Ilyen intézkedés, másodikként, a végrehajtó kamara ellenőrző, nyilvántartó szerepének az erősítése, a Vht.-javaslat 9. §-a szerint; az ingatlan-nyilvántartáson belül a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a lehetősége, ez a javaslat 49. és 50. §-ában kap hangot; a nyilvános pályázaton való értékesítés, a magasabb vételár elérése érdekében; a lakóingatlan otthonfunkciójának megteremtése érdekében az ingatlan beköltözhető állapotban való kikiáltási árának 70 százalékos mértékű minimalizálása; a kiköltözés ésszerű határidejének megállapítása. Továbbá ilyen intézkedés a végrehajtási eljárásban a felfüggesztés szabályainak a pontosítása.
(18.30)
Pozitív intézkedés a jogorvoslati rendszer szűkítése, a gyorsítás érdekében az előzetes végrehajthatóság kimondása. Pozitív intézkedés a jelzálogjoggal biztosított követelések jogosultjainak bekapcsolása közvetlenül a végrehajtási eljárásba.
Pozitív intézkedés a kézizálogjoggal biztosított követelések érvényesítésének kérdésköre is. Pozitív intézkedés a fegyelmi felelősség szigorítása, a végrehajtók körében a gépjárműárveréseknél a foglalkozási célú gépjárművek meghatározásának kérdésköre. Ugyancsak pozitív intézkedés a gyermekelhelyezés, mint a meghatározott cselekmény végrehajtása esetében a gyámhatóság bevonása az eljárásba a javaslat 97. §-a szerint. Az önkényes lakásfoglalók esetében a kétnapos kiürítési kötelezettség meghatározása a javaslat 99. §-a szerint szintén pozitív tartalmú intézkedés. Az árverési vevők körének meghatározása és e címen az összeférhetetlenségi szabályok felállítása a végrehajtókkal, illetve azok hozzátartozóival szemben a Vht. 57. §-a szerint szintén pozitív tartalmú intézkedés.
Nézzük a kifejezetten aggályosnak tűnő rendelkezéseket a javaslatban! Ugyanis, mint említettem és megismétlem, a kifejezetten előremutató rendelkezések mellett számos aggályos intézkedést is találunk a javaslatban, ezek véleményem szerint a következők: az adós tartózkodási helyének, vagyonának és jövedelmének felkutatása érdekében a végrehajtók meghatározott adatbázishoz való hozzájutását eredményező törvényi szabályozás, különösen a pénzforgalmi adatokhoz való szinte korlátlan hozzáférés lehetősége a Vht. 43. §-a szerint a javaslatban meghatározva, esetenként - súlyosbítva a helyzetet - a végrehajtói letéti számla bekapcsolása mellett. Idevonatkozóan rendkívül fontosnak tartjuk a megjelölt törvényhely vonatkozásában az adatvédelmi normakontroll kikérését, illetve amennyiben ez a rendelkezés adatvédelmi szempontból megfelel a normáknak, pluszbiztosítékként a megyei bírósági elnökök soron kívüli hozzájárulásának beszerzését minden esetben szükségesnek tartjuk, figyelemmel arra, hogy esetenként az ilyen típusú intézkedések súlyosan sérthetik a banktitok védelmének elvét.
Továbbra is aggályos a szervezeti rendszer kérdése, mert míg az állami tartozások beszedése vonatkozásában továbbra is fennmaradt a megyei bírósági végrehajtók illetékessége, eljárási lehetősége, a jelen törvényjavaslat az illetéktartozások behajtása tárgykörét az önálló végrehajtó feladatává teszi.
Véleményünk szerint az illetéktartozások behajtása kérdéskörét továbbra is indokolt a megyei bírósági végrehajtók feladatkörében meghagyni, illetve az így befolyt illetéktartozást az állami költségvetésben az igazságszolgáltatás érdekében kell felhasználni.
A szervezeti kérdéseken belül különösen aggályosnak tartjuk a végrehajtói alsó korhatár kérdéskörét, ugyanis a 22 évben megszabott alsó végrehajtói korhatár kellőképpen nem átgondolt. Véleményünk szerint, figyelemmel a végrehajtók által betöltött nagy jelentőségű feladatokra, mindenképpen szükséges a főiskolai - és itt kiemelem, hogy különösen igazságügyi főiskolai - végzettség, esetlegesen a magasabb szintű egyetemi jogi végzettség megkövetelése, mert a megfelelő képesítés hiánya nem is teheti az igazságügyi szervezet részévé a végrehajtót.
A szervezeti kérdéskörön belül a fegyelmi jogkör továbbra sem kellően szabályozott. Eddig is sok problémát jelentett a megyei bírósági elnökök számára a végrehajtók fegyelmi ügyében való eljárás. A javaslatból az tűnik ki, hogy bár jelentős szerepet szán a végrehajtói kamarai szervezetnek, továbbra is fenntartja a megyei bírósági elnökök fegyelmieljárás-kezdeményezésének jogkörét és nemcsak a bírósági, hanem az önálló végrehajtókkal szemben is.
Aggályos az is, hogy túlzottan költségszemléletű az egész javaslat. Az eddig is magasnak mondható végrehajtói költségek mellett a végrehajtási költségek feltétlen megtérülési szemlélete tűnik ki a javaslat több pontjából, idevonatkozóan idézem a javaslat 15., 19., 20., 33., 39. és 91. §-át. Ugyanakkor ellentmondásos az, hogy illetékmentes szolgáltatásra kötelezi a megkeresett szerveket a végrehajtók felé. Ez a javaslat 25. §-ából tűnik ki.
Aggályos a költségmentes ügyekben az önálló végrehajtó bekapcsolása, sokkal inkább kifejezetten a bírósági végrehajtói illetékességi kör és feladatkör fenntartása indokolt ezekben az ügyekben. Ezt már Vitányi István is elmondotta, és az előttem szóló képviselőtársam is utalt erre.
Nem kielégítő és nem teljes körű az összeférhetetlenség szabályozása, álláspontunk szerint különösen a zálogtárgy értékesítése összeférhetetlen a végrehajtói tisztséggel, amelyet a javaslat 111., 114. §-a fogalmaz meg.
Aggályos az egész törvényszerkesztési mód, nehézkessé teszi az új és régi szabályok kezelését, szükséges az egész végrehajtási törvény egységes és komplex módon való megjelenítése. Egyébiránt is túlbonyolítottak a hatályba léptetési szabályok.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeket az aggályainkat a jobbítás szándékával fejtettem ki, azzal, hogy összességében természetesen az előttünk fekvő javaslatot frakciónk nevében támogatjuk, pontosan azért, hogy az államtitkár úr expozéjában is említett célok megvalósuljanak, nevezetesen: a jogosultak a jövőben gyorsabban, szakszerűbben jussanak hozzá az őket megillető követelésekhez.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
