DR. HORVÁTH BALÁZS
DR. HORVÁTH BALÁZS
DR. HORVÁTH BALÁZS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Fórum nevében, a frakció képviseletében figyelmüket kérjem e törvényjavaslat megtárgyalásához az általános vita keretében - és pontosan ezért a részletekbe nem is fogok belemenni -, majd a végszavazáskor a támogató szavazatukat.
A kormány a 102/1999. számú országgyűlési határozatban foglaltak teljesítéseként terjesztette a Ház elé a Vht. és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés tavalyi döntésének előzménye az volt, hogy a hatályos törvény - bár nem vitásan bizonyos részeredményeket ért el - megérett egy átfogó felülvizsgálatra, hiszen az eddigi, több mint fél évtizedes gyakorlat működése azt mutatja, hogy mindenféleképpen alapvető változtatásokra van szükség.
Azt hiszem, többen emlékeznek rá, amikor 1994 májusa körül szinte teljes támogatottsággal elfogadtuk ezt a törvényt, mindenki abban reménykedett, hogy eredménnyel fog működni. Értelemszerűen nem számolhattunk az elképesztő gyorsasággal változó gazdasági viszonyokkal, és nem számolhattunk azzal, hogy a tudatos rendszerváltoztatás iszonyú hozadékaként a jogkövető magatartás hogy változik, hogy oldódik.
Amikor megkaptam a törvényjavaslatot, megnéztem választókerületemben, hogy hol járt végrehajtó, és valami egészen elképesztő megállapítást voltam kénytelen tenni. Ez egy különös választókerület, és az apró kis településeken évtizedek óta nem járt végrehajtó. A nagyobb városokban - Veszprémben vagy Nagyvázsonyban - folyamatosan közlekedett a végrehajtó, de a kistelepüléseken nem, ami azt mutatja, hogy ott még szinte érintetlenül fellelhető az állampolgárok tisztelete a bírói döntéssel szemben, tehát a jogkövető magatartás még él.
Ennek azért van jelentősége, mert pontosan tudjuk, hogy a jogviszonyok sérülése, amelynek eredménye többnyire a bírói döntés, akkor orvosolható eredménnyel, akkor foganatosul a bírói ítélet, ha a döntés eredményeként születendő végrehajtás sikeres, eredményes lesz. Pontosan ezért érthető a kormány, az Igazságügyi Minisztérium vagy éppen a parlament, az Országgyűlés, a jogalkotó részéről kitapintható azon általános törekvés, amely a törvények időtállóságának a biztosítása mellett, az ahhoz történő ragaszkodás mellett kénytelen azt az álláspontot kialakítani, hogy az aránylag friss, pár évet megélt, egyébként nagy jelentőségű törvényhez szerkezetileg is hozzá kell nyúlni.
Annak idején, 1994-ben - a miniszteri indokolásból idéznék: "A bírósági végrehajtás terén nehézségek vannak, a végrehajtási ügyek száma növekszik, a végrehajtás eredménye csökken." Ezzel indokolta az akkori igazságügy-miniszter a törvény megalkotásának szükségességét. Okkal és alappal tehet hasonló tartalmú kijelentést most is az államtitkár úr, és ezért mindannyiunknak éreznie kell, hogy a társadalmi szükség hívja elő ezen átfogó törvénymódosítást a kormánytól, illetve tőlünk annak elfogadását.
Meg kell állapítanunk azt, hogy most is gyakoriak a behajthatatlan követelések, számtalan esetben eredménytelen a végrehajtási értesítés - az imént beszéltem a jogkövető magatartásról -, és emiatt a hitelezők, nem vitás - nem egyszer ennek az adósok szociális helyzete is magyarázatát adja -, néha úgy érzik, a jogalkotó nem garantálja, mi nem garantáljuk a számukra a lehető legteljesebb mértékben azt, hogy kintlévőségeik behajtásához törvényes garanciák álljanak rendelkezésükre.
Annak idején, a törvény megalkotásakor ismeretlen gazdasági viszonyokra kellett egy olyan végrehajtási törvényt alkotnunk, amely - ahogy az imént mondtam - logikájában talán elfogadható, részleteiben és szerkezeti egységében viszont mindenféleképpen javításra szorul. Pontosan ezért különleges feladatunk most a törvény megalkotása, és a törvényjavaslat támogatása azzal, hogy számos vonatkozásban, a részletekbe nem belemenve az előterjesztéssel egyetértünk, azt a Fórum meg fogja szavazni, és kéri az önök támogató szavazatát is.
(19.00)
Értelemszerű, hogy egyet fogunk érteni a pénzügyi intézményeknél elhelyezett összegek végrehajtására vonatkozó rendelkezéssel. Itt egy technikai fenntartásunk van az ingatlan-végrehajtással kapcsolatos modernizációs törekvések kapcsán. Két módosító indítványt mindenféleképpen be fogunk nyújtani a végrehajtási szolgáltatások színvonalának javítását célzó eljárási és szervezeti rendelkezésekkel kapcsolatban.
Nem vitás, hogy a társadalom tudatába beépült - vagy alappal, vagy alap nélkül, e kérdésben dönteni jogom nincs - az a hiedelem, hogy a végrehajtás során lépten-nyomon korrupcióval találkozik az ember. Amikor a tárca, illetve a kormány előterjesztése meg kívánja védeni a végrehajtót - bírságokra, különböző jogi védelemre gondolok -, nem adja meg e törvényjavaslat - és erre vonatkozik két módosító indítványom - annak a módját, eszközét és lehetőségét, hogy a végrehajtót a korrupciótól megvédje.
Ennek függvényében én a magam részéről hiányolom azt, hogy az árverési csarnok mint jogintézmény még mindig nem épült be olyan szervesen a magyar végrehajtási rendszerbe, és mint szervezeti egység, egyrészt mint jogintézmény és térbelileg is körülhatárolható intézmény, vélem azt, hogy korlátot szabhatna, megnehezítené a most is tapasztalt korrupciós jelenségeket; remélem, hogy minél kevesebb ilyen van.
Óhatatlanul meg kell azonban jegyeznem a törvényjavaslat tárgyalása kapcsán - ezt mint gyakorló ügyvéd is mondom -, hogy az ilyen mértékben emelkedő végrehajtási költségek már olyan erővel zárolják a jogos igényt is, teszik annak érvényesítését nehézzé, hogy bármilyen jó törvény lassan eljuttatja a végrehajtást kérőt oda, hogy más eszközt kíséreljen meg felhasználni - gondolok itt a Hack Péter képviselő úr által már említett és a végrehajtási díjat utólag kérő, nem vitásan bűncselekményt elkövető, törvényellenes végrehajtási technikákra.
Tisztelt Ház! Álláspontunk szerint tehát e törvényjavaslat logikájában, szerkezetében a kívánalmaknak megfelel, ezért azt támogatni fogjuk. Támogatni fogjuk azzal, hogy módosító indítványok benyújtásával, a jobbító szándék célzatával segíteni szeretnénk a kormány munkáját. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
