DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! A most önök elé terjesztett törvényjavaslat a gázközművagyonnal összefüggő, immár tíz év óta rendezetlen kérdések lezárását szolgálja. Célja, hogy e rendezésre megalapozott számítások alapján, átlátható módon, rövid időn belül és lehetőség szerint végleges jelleggel kerüljön sor.
A szabályozás alapját az Alkotmánybíróság 1998 szeptemberében meghozott döntése jelenti. A testület az önkormányzati törvényben szereplő vagyonjuttatás végrehajtásaként az 1995. évi LXX. törvénnyel elrendelt részvényjuttatást megsemmisítette, az önkormányzati igények kielégítésére ugyanis a minden számítási alapot nélkülöző juttatást nem tartotta alkalmasnak. Az Alkotmánybíróság egyben a jogalkotóra bízta, hogy a kérdés rendezésére egyedi bírósági jogérvényesítés útján, avagy újabb, immár alkotmányos, törvényi szabályozással kerüljön sor. A kormány a törvényi szabályozás mellett döntött.
A mostani javaslat elsősorban az önkormányzati törvény 107. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján fennálló állami kötelezettségek teljesítését szolgálja. Tudjuk azonban, hogy a korábban hatályos gáztörvény módosításáról szóló 1993. évi LXXXII. törvény is részvényjuttatást állapított meg az önkormányzatok számára, ám a részvények kiadására akkor nem került sor.
(15.40)
Másrészt: az Alkotmánybíróság által megsemmisített 1995. évi LXX. törvény a végrehajtás során az önkormányzati törvényt és az 1993. évi LXXXII. törvény alapján járó juttatást összekapcsolta. Így a jelen szabályozás során az 1993. évi LXXXII. törvény alapján még fennálló igények rendezése sem kerülhető meg.
A jelen törvényjavaslat tehát mindkét jogcím kielégítését magában foglalja. Egyértelművé teszi azonban azt is, hogy az egyes önkormányzatokat e törvény alapján megillető járandóságokat csökkenti a két hivatkozott törvény alapján már teljesített részvényjuttatások értéke. A javaslat ezen túlmenően számol a vagyonjuttatás elmaradása, illetve késedelmes teljesítése miatt az államot terhelő járulékos kötelezettségekkel is. A tervezetben szereplő juttatás ezért az e körülmények miatti kompenzációt is tartalmazza.
Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati igényeket megalapozó felmérésekkel, a törvényi jogcímek szerinti juttatás kiszámításával - ideértve az önkormányzati értékjog értékének kiszámítási alapjául szolgáló számítási és vagyonértékelési módszertan kialakítását is - egy közbeszerzési eljárásban kiválasztott szakértői cégekből álló konzorciumot bíztak meg. Ez a konzorcium az önkormányzatokat, a gázszolgáltatókat és az illetékes állami szerveket bevonva, velük egyeztetve tette le végső javaslatát. A törvényjavaslat épp ezért a lehető legteljesebb mértékben épít e szakértői jelentés megállapításaira.
A tervezet melléklete az érintetteknek járó juttatásokat a konzorcium jelentésében foglaltaknak megfelelően tartalmazza. A melléklet szerinti önkormányzati igények kielégítése mintegy 61 milliárd forintnyi kiadást jelent az állam számára. Meg kell mondanom, hogy a szabályozás körében valamennyi, az ügyben felmerülő bizonytalansági tényezőt úgy mérlegeltük, hogy kétség esetén mindig az önkormányzatokra nézve kedvezőbb változatot kodifikáltuk.
A javaslat szerint a járandóságok kifizetését az ÁPV Rt. teljesíti, egyrészt készpénzben, másrészt értékpapírban. Nincs azonban a juttatásokra nézve sem igényelbírálási, sem mérlegelési joga, tekintettel arra, hogy az e törvény szerinti juttatások úgynevezett ex lege, vagyis a törvény alapján járó, azáltal pontosan meghatározott járandóságok.
A teljesítés fedezetét elsősorban a már korábban, a '98. évi költségvetési törvény módosításával az ÁPV Rt. rendelkezésére bocsátott 50 milliárd forint értékű, 10 millió forintos címletű államkötvény jelenti.
A törvényjavaslat meghatározza továbbá az átadandó államkötvényeknek azt a piaci árfolyamát, amely biztosítja, hogy az önkormányzatok e törvény szerinti kompenzációja megvalósuljon, és a kiszámított értékjog ne sérüljön. Az önkormányzati járandóságok egy részének kielégítésére ugyanakkor - mint már említettem - készpénzben kerülne sor. A javaslat e körben a járandóság teljesítését 10 millió forint összeghatárig, valamint az ezt meghaladó igény 20 százalékáig készpénzben rendeli el, és csak az efeletti járandóság teljesítendő állampapír formájában.
Annak érdekében pedig, hogy az ÁPV Rt.-nél rendelkezésre álljon a készpénzben történő járandóság fedezete, a törvény felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, hogy visszavásárolja az ÁPV Rt.-nél lévő kötvényeket.
Az államkötvényben való teljesítés egyáltalában nem sérelmes az önkormányzatok számára. Az államkötvények ugyanis szabadon átruházható, forgalomképes s a másodpiacon korlátozás nélkül értékesíthető értékpapírok. E másodpiaci értékesítési lehetőséget a javaslat is javítja azzal, hogy az állam évi kétszeri visszavásárlási kötelezettséget vállal, évente legfeljebb 10 milliárd forint értékig.
Annak érdekében pedig, hogy legalább a kisebb összegű igényekhez mielőbb hozzájussanak a jogosult önkormányzatok, a kormány 1066/2000. számú, augusztus 9-én meghozott határozata előleg folyósítását tette lehetővé. Ezt nem államkötvényben, hanem készpénzátutalás formájában kapják a jogosult önkormányzatok. Elsősorban olyan kisebb településekről van szó, ahol az átutalt előleg jelentős segítséget ad a gazdálkodásukhoz.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat alapján az Alkotmánybíróság döntésének, illetve az alkotmányossági követelményeknek megfelelő szabályozásról lévén szó, alappal lehet számítani arra, hogy a gázközművagyonnal kapcsolatos probléma véglegesen rendeződik. Ezért is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazatával támogassa az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
