DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Egyetértek önnel abban, hogy a magyar parlament 1990-ben valóban történelmi tettet hajtott végre, amikor az alkotmány módosításával, az önkormányzás jogát az alkotmányba beemelve biztosította azt a lehetőséget, hogy a polgárok a helyi ügyeiket a saját maguk által választott képviselőik útján intézzék. Ezt követte az önkormányzati törvény - az 1990. évi LXV. törvény - elfogadása, a választási törvény - a 1990. évi LXIV. törvény - megalkotása, és ez után kerülhetett sorra 1990. szeptember 30-án az önkormányzati, vagy ahogy ön említette, a helyhatósági választások első fordulója, amelyet valóban nagy várakozás kísért szerte az országban.
Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy számomra azért is jó érzés erre visszaemlékezni, hiszen engem akkor, 1990. szeptember 30-án Pápa város 5. számú egyéni választókerületében választottak meg önkormányzati képviselővé. Én magam is át tudtam élni ezeket a felemelő pillanatokat.
Ezt követően sem hagyta magára a parlament az önkormányzatokat, hiszen a vagyonhoz juttatásuk, az önkormányzativagyon-törvény megalkotása, a saját bevételek biztosítása a helyi adók létrehozásával, illetőleg a törvényi biztosítással, a hatásköri törvény megalkotása és az önkormányzatokat érintő alapvető törvényi szabályozások létrehozása megfelelő keretet teremtettek arra, hogy az önkormányzatok betöltsék azt a szerepet, amelyre a jogalkotó 1990-ben az európai normák alapján, a magyar hagyományokhoz igazodva ezt a törvényt megalkotta.
Engedje meg a tisztelt Ház és a tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, hogy a kormány nevében én magam is köszönetemet fejezzem ki azoknak a képviselőknek, önkormányzati képviselőknek és választott önkormányzati tisztségviselőknek, akik 1990-től a helyi önkormányzatokban a településért, a településekért dolgoztak. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy óriási alkotó energiák szabadultak fel 1990-ben, és ezek az alkotó energiák nemcsak az adott települést, hanem a magyar nemzetet és a Magyar Köztársaságot is gazdagították.
Ezt a tevékenységet elismerve terjesztette elő a kormány a tisztelt Ház elé azt a határozati javaslatot, amelyet végül is ez év június 13-án fogadott el a tisztelt Ház, amikor is az évfordulóra, a jubileumra tekintettel, az 1990. szeptember 30-i önkormányzati választások első fordulójára emlékezve szeptember 30-át a helyi önkormányzatok napjává nyilvánította, azt gondolom, a parlament és a kormány is kifejezve ezzel elismerését az önkormányzatok felé.
Azzal a megállapítással, amit a tisztelt frakcióvezető-helyettes úr említett, az önkormányzatok romló gazdasági helyzetével nem tudok egyetérteni, hiszen azt gondolom, hogy az elmúlt esztendők azt bizonyították, különösen 1998. július 8-tól kezdődően, hogy az önkormányzatok gazdálkodása stabil. Ha visszatekintünk az elmúlt évre, azt mondhatjuk, hogy reálértékben is nőtt a támogatásuk. A kormány által benyújtott 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslat is minden alapot megad nekünk arra, hogy azt mondhassuk, hogy ez a támogatásnövekedés reálértékben továbbra is folytatódik.
Ez a tízéves évforduló, ez a jubileum egyébként jó alkalmat kínál valamennyiünk számára, így a kormány számára is arra, hogy átgondoljuk a hogyan továbbot. Az önkormányzati rendszer az elmúlt tíz esztendőben valóban a demokrácia és a jogállam alapvető pillérévé vált. Tehát lényeges változtatásra nincs szükség. De úgy, ahogy a frakcióvezető-helyettes úr is említette, azokat a változásokat, különös tekintettel a hatásköri rendszer reformjára, el kell végezni, hiszen ez valamennyi magyar polgár érdekeit szolgálja. Én ehhez kérem a tisztelt Ház támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)