VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Napirend előtti hozzászólásának "Az életszínvonal-emelkedés következményei" címet adta, és azt gondolom, hogy talán kiindulópontul érdemes ezt választanunk, hiszen valóban a korábbi időszak, főleg az elmúlt időszak kormányzásához képest 1998 óta inkább arról a kérdésről kell beszélnünk, hogy az életszínvonal-emelkedésnek milyen következményei vannak, azzal szemben, hogy míg korábban az életszínvonal-csökkenés következményeiről és hatásairól beszélhettünk.
Azt gondolom, ezt mindenképpen fontos leszögeznünk, hiszen 1998 óta az életszínvonalat és általában az életminőséget meghatározó területeken érezhető javulás következett be. Az Orbán-kormány azzal a kormányprogramban is megfogalmazott alappal kezdte el kormányzását, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a lakosság mind szélesebb köre jusson hozzá az életminőséget, életszínvonalat javító lehetőségekhez. Ennek alapján fogalmaztuk meg, hogy a gazdasági növekedésből juttatni kell a gazdaság növekedésének fenntartására, beruházásokra, fejlesztésekre, de ezzel párhuzamosan növelni kell a lakosság életszínvonalát, javítani kell az életminőséget meghatározó paramétereket. Szeretném fölidézni, hogy az elmúlt két esztendőben is több olyan mutatóban történt jelentős változás, amely főbb életszínvonal-mutatónak tekinthető. Így például nőtt az egy keresőre jutó reálbér nagysága 1999-ben 2,5 százalékkal, 2000-ben várhatóan 2 százalékkal, és reményeink szerint 2001-ben és 2002-ben is ezek a mutatók 2,5-3 százalék közötti növekedést fognak majd mutatni. Ugyanígy az egy főre jutó reáljövedelem nagysága is nőtt az elmúlt két esztendőben 2-2,5 százalékkal, az idén úgyszintén, és reményeink szerint 2001-ben egy ennél magasabb növekedés lesz várható.
(14.50)
Mint ahogy a frakcióvezető úr is említette, a lakossági fogyasztásban növekedés történt, az elmúlt években több mint 4 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás. És ha valaki megnézi, hogy a lakossági hitelállomány milyen mértékben növekedett, akkor azt tapasztalja - bár Bauer Tamás ingatja a fejét -, hogy csak az idén több mint 70 százalékkal nőtt a lakossági hitelállomány, azaz a lakosság érezhetően optimista a várakozásait tekintve. Hiszen általában azok szoktak hitelt felvenni, akik bíznak abban, hogy a keresetük változatlan marad vagy nőni fog.
A kormány tervei szerint ezek a mutatók jövőre is változhatnak, így többek között a közszférában átlagosan 8,75 százalékos, mindenki számára nyújtott béremelésre lesz lehetőség, a minimálbér érezhetően fog nőni, hiszen 2001-ben 40 ezer forint lesz, és 50 ezer forint 2002-ben. Az illetményszorzók alapján pedig lehetőség van arra, hogy akár a pedagógusoknál, akár az egészségügyi dolgozóknál magasabb béremelkedés valósuljon meg. Így lesz ez több más foglalkoztatási csoportnál is.
A nyugdíjak reálértéke növekedett az elmúlt két esztendőben - és növekedni fog -, ez is jelentősen javítja az életszínvonalat. Azt gondolom, a családtámogatások terén is sikerült ennek a kormánynak az elmúlt két esztendőben előrelépnie, hiszen a családi költségvetés megnyirbálása helyett a családtámogatási rendszer kiszélesítése volt a jellemző.
Ami a fogyasztási szokásainkat és azt illeti, hogy a jövedelmét ki hol költi el, azt gondolom, ebben a tekintetben Magyarország teljes mértékben azonos más piacgazdaságokkal. A lakosság és az egyének, a fogyasztók, mindenki szabadon dönthet arról, hogy a jövedelmét hol kívánja elkölteni. A kormány ezen a területen nem kíván semmiféle beavatkozást tenni.
A mi felelősségünk pusztán annyi, hogy azok a magyar tulajdonú hazai vállalkozások, amelyek ezen a piacon működnek, így elsősorban a kis- és középvállalkozók, a következő évben nagyobb lehetőséghez jussanak. Azt gondolom, a beterjesztett és a parlamentben már tárgyalás alatt lévő adótörvények ennek a lehetőségét megteremtik. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az őszi parlamenti szakasz indításánál a miniszterelnök úr is hangsúlyozta, hogy az a 10 millió forint alatti adókedvezmény, amelyet főként majd a kisvállalkozók vehetnek igénybe, ezeknek a kisvállalkozóknak a lehetőségeit tudja szélesebbre tárni.
Én tehát azt gondolom, képviselő úr, hogy az életszínvonal növelése fontos dolog. A kormány ebben a kérdésben, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan megtette, amit meg lehetett tenni. Reményeink szerint ezek a lépések a következő két esztendőben is folytatódni fognak.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
