DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Jó, hogy többes számban mondhatom. Azt hiszem, hogy ez a 3700-as - miniszter úr, elfelejtettem, elnézést kérek - törvényjavaslat a gazdaságban és a társadalomban végbement fejlődés szükségszerű következménye. Ugyanis az egyértelmű, hogy a kommunikáció, a vendégforgalom és a nemzetközi kapcsolatok fontos szerepet játszanak hazánkban. Az köztudott minden szakember számára, hogy a vendégfogalomra vonatkozóan, a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozóan már vannak felsőfokú intézmények Magyarországon. Azonban mindegyik annyira fontos területe a magyar társadalomnak, a magyar gazdaságnak, hogy nem baj, ha túlzottan specializált intézmények látják el az oktatást ezen a területen.
Az is közismert, hogy a turizmus egyre jelentősebb ágazattá válik az országban. Ez az ágazat, mármint a turizmus a jövőben csak akkor tud még nagyobb szerepet betölteni a nemzetgazdaságban, az egyre élesebb nemzetközi versenyben, ha a tárgyi és infrastrukturális feltételek fejlesztése mellett a dolgozók képzése is igen magas színvonalú. Empirikus vizsgálatok igazolják a fejlett országokban, hogy a turizmusban a tárgyi és az infrastrukturális feltételek mellett sokkal pontosabb a humán erőforrás, az emberek magas tudásszintje. Ezért egyértelműen támogatom - és az MSZP is támogatja - a Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának működését és a másik két intézmény működését is.
A turizmus fejlődésének azonban nélkülözhetetlen eleme az is, hogy az ott dolgozók olyan személyiségjegyekkel rendelkezzenek, amelyek alkalmassá teszik őket a hatékony munkára. Ez nem tartozik szorosan a törvényjavaslathoz, de itt megemlítem a jövőt illetően, hogy célszerűnek tartanám, ha a főiskolára felvett hallgatók felvétele során személyiségjegyükre vonatkozóan alkalmassági vizsgát tegyenek. Nem elég csak a különböző szakmai ismeretek megfelelő szintű tudása, az személyiségjegyekkel kapcsolatos alkalmassági vizsga is nagyon fontos.
(20.20)
Azonban szeretnék egy, eddig a Házban a felsőoktatásra vonatkozóan el nem hangzott kérdéssel is foglalkozni, tudniillik a jövőben a felsőoktatásban számolni kell azzal, hogy a gazdasági kényszer a vállalati szférában is létrehozhatja a felső szintű képzést. Ezért a felsőoktatásról szóló jövőbeni törvényjavaslatok elkészítése során azt is figyelembe kell venni, hogy a tudás alapú társadalomé a következő évezred.
A jelentős nemzetközi vállalatok - például a Siemens - kiépítették a nemzetközi tudáshálózatot. Szaporodnak a világban az úgynevezett intelligens vállalatok. Az USA-ban például a Motorola mamutvállalat, amely a mikroelektronikai piacon fejti ki tevékenységét, már a nyolcvanas években létrehozta vállalati egyetemét. A vállalati egyetemek előnye, hogy nem az igények, a szükségletek után kullognak, hanem megelőzik azokat, stratégiailag releváns tananyagot alakítanak ki, és tevékenységük folyamatos rendszerű.
Tudom, hogy az Oktatási Minisztérium által létrehozott felsőfokú intézmények is megtehetik azt, hogy nem az igények után kullognak, de a gazdaságban, a vállalati szférában létrehozott egyetemek jobban meg tudnak ennek felelni.
A fejlett országokban tehát létrejöttek az úgynevezett tanulóvállalatok. Pedler és szerzőtársai szerint a tanulóvállalat - idézem - "az a szervezet, amely minden tagja számára lehetővé teszi a tanulást, és folyamatosan átalakítja önmagát". Ezen vállalatoknál a tanulás nem alkalmi folyamat, hanem változatos formákban intézményesül. Ezen nemzetközi tendenciákat a jövőben a törvényalkotásban figyelembe kell venni, hiszen Magyarországon nem kevés mamutvállalat tevékenykedik.
Köszönetet kell mondani Kocsis Éva és Szabó Katalin egyetemi tanároknak azért, hogy az új gazdaságban jelentős kutatómunka eredményeként feltárták a tanulás nélkülözhetetlenségét a tudásalapú társadalmakban. Igen eredményes munkájukat nekünk is figyelembe kell venni a jövőben a törvényalkotásban.
Köszönöm szépen.
