LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az indítványt, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítását a Magyar Demokrata Fórum támogatja, s megerősítem a miniszter urat abban, hogy az oktatási bizottság is egyhangúlag támogatta ezt az egyébként jól előkészített módosító indítványt.
Amiért én fölállok, és itt most meg kell szólalnom, annak oka az, hogy e törvénymódosítással kapcsolatban nem látom, nem látjuk rendezettnek a magánfőiskolák képviseletével, illetve a képviselet hiányával kapcsolatos területet. Egy rövid bevezető után szeretnék majd rátérni kérdésemre, illetve lesz egy javaslatom.
Köztudomású, hogy a magyar felsőoktatásban már 1992 óta szerepet vállalnak a magánkezdeményezés eredményeként többnyire alapítványi formában létrejött és működtetett nem állami főiskolák. Ezekben az intézményekben az 1999-2000. évi tanévben már több mint 20 ezren tanultak, azaz a felsőoktatásban részt vevő diákok mintegy tizede tanul ilyen főiskolán. Az elmúlt 8 évben ezek az intézmények igazolták létjogosultságukat, s már több végzett évfolyam hallgatóinak sikeres életpályára állításával is bizonyították, hogy képesek a kor színvonalának megfelelő felsőfokú képzést folyamatosan biztosítani.
A felsőoktatás szervezeti és intézményi rendszere átalakításának kezdetétől létrejöttek azok az intézmények is, amelyek a felsőoktatás különféle szintű, illetve jellegű intézménytípusainak általános és sajátos érdekképviseletét látták el. Ezek a szervezetek a későbbi jogszabályalkotás során mindenkor lehetőséget kaptak arra, hogy a felsőoktatást irányító, illetve minősítő állami testületekbe tagjaik közül érdekeik képviseletére személyeket delegáljanak.
Természetesen a magánfőiskolák vezetői is kapnak egy-egy képviseleti helyet a főiskolai főigazgatói konferencián, azonban az integrációt megelőzően elenyésző kisebbségű létszámuk miatt sajátos érdekeiket a főiskolai főigazgatói konferencián keresztül nem tudták kifejezésre juttatni. Kizárólag a felsőoktatási törvény 1996. évi módosításakor került be az a lehetőség a jogszabályba, hogy a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjainak megválasztásakor a nem állami intézmények számára is képviseletet kell biztosítani. Ez azóta is eredményesen működik.
Ezzel szemben a Magyar Akkreditációs Bizottságra vonatkozó rendelkezések nem teszik lehetővé, nem teszik kötelezővé, hogy a magyar Akkreditációs Bizottságban képviselete legyen a magán-felsőoktatásnak, és hasonlóan kimaradt a magán-főiskolai szektor képviselete az OTKA szervezetével, a Tempus Közalapítvány szervezetével, a nyelvvizsgát akkreditáló testület létrehozásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések során is.
A MAB-nál, a Magyar Akkreditációs Bizottságnál a jelenleg folyamatban levő minőség-ellenőrzési munka során maga a MAB is leírta önértékelésében, hogy gyengeségei közé tartozik - idézem - "a felsőoktatási intézmények különféle szektorainak aránytalan képviselete". A jelzett problémák az integrációt követően várhatóan újraszerveződő testületekben bizonyára megoldhatóak.
A miniszter úr 2000. január 19-ei levelében arról tájékoztatta az érdekelteket - idézem -: "a felsőoktatási testületek összetételéről, ezek szerepéről és jogairól a közeljövőben kell kialakítani a felsőoktatási intézményekkel közösen azt az álláspontot, amely tükrözi az integráció utáni helyzetet. Ebben a véleménycserében számítok a magán-felsőoktatási intézmények aktív részvételére is. A felsőoktatás véleményező és tanácsadó testületeiben való képviseletről - írja a miniszter úr - a testületek újonnan megfogalmazott feladatainak ismeretében lehet dönteni."
A magán, azaz nem állami felsőoktatási intézmények működésének törvényi keretei ugyan biztosítottak, de a miniszteri levél is és a miniszter úr több felelős megnyilatkozása is megerősít abban, miszerint joggal várható el, hogy a magánfőiskolák legyenek minden szempontból egyenrangúak és egyenjogúak az állami felsőoktatási intézményekkel. Ma már elvárható lenne, hogy képviseletük közvetlen módon is biztosítva legyen azokban a szervezetekben, ahol a felsőoktatással kapcsolatos döntések megszületnek.
Mikor lesz ezeknek az intézményeknek képviseletük? Tehát a Magyar Akkreditációs Bizottságban, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram és a Felsőoktatási Fejlesztési Alapprogram döntéshozó testületeiben, kérdezem a miniszter urat, és úgy gondolom, hogy ez a kérdés napirenden marad a felsőoktatási törvény jelen módosítása után, és nagyon bízom abban, hogy nemcsak a már működő, de a most megalakuló magánfőiskolák vezetői, hallgatói is hamarosan kedvező választ fognak kapni.
Ennyiben szerettem volna hozzájárulni ahhoz, hogy e törvény módosítását követően mielőbb rendeződjön ez a kérdés is.
Köszönöm a figyelmüket, türelmüket.
