DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF, a számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága 2000. szeptember 19-én tárgyalta meg a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottsági tárgyalás során megállapításra került, hogy az Állami Számvevőszék ismételten teljes körű és igen részletes vizsgálatokat folytatott ellenőrzési tevékenysége során.
Tényként állapították meg a bizottságunk tagjai, hogy annak ellenére, hogy az 1999. év első felében mind a bevételek alakulása, mind a bevételeket determináló egyéb tényezők és folyamatok alakulása kritikusan alakult, az év végére, a higgadt és szigorú fiskális politika hatására a gazdasági folyamatok az eredeti tervek szerint alakultak, sőt bizonyos területeken még a vártnál is kedvezőbb képet mutattak. Így például a tervezett 4 százalék helyett a költségvetési hiány 3,9 százalék lett, és az infláció is kedvezően alakult, amint már több képviselőtársam is elmondta. A bruttó átlagkeresetek is a tervezetthez közel azonos mértékben nőttek, de a folyó fizetési mérlegben is kedvező tapasztalatokat figyelhettünk meg. Mindezeket az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy rendkívüli árvíz és belvíz sújtotta hazánkat, és az orosz pénzügyi válság is még komolyan éreztette a hatását.
A zárszámadási törvényjavaslatot értékelve örömmel állapítottuk meg, hogy fokozatos javulás tapasztalható a beszámolók színvonalában. Mindez akkor is igaz, ha a Számvevőszék jelentése még mindig nagyon sok problémára világít rá. Ezek a gondok sokszor épp a parlament mulasztásából nem lettek még orvosolva. Gondoljunk csak arra, hogy a mai napig nem létezik az államszámvitelről szóló törvény. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen horderejű törvényjavaslat tárgyalásakor mindig a hiányosságok kerülnek előtérbe, azok kapnak nagyobb hangsúlyt. Ilyeneket a mi bizottságunk is észrevételezett.
Immáron tíz éve hiányzik a vagyonnyilvántartás részletes szabályainak kidolgozása, nincs törvényi előírás a zárszámadás szakmai tartalmára, az elszámolás mikéntjét nem szabályozták.
A bizottságunk értékelése szerint sajnos továbbra sincs előrelépés a főváros és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztással kapcsolatban. Rendkívül aggályosnak találtuk azt, hogy 1999-ben 9,7 milliárd forint terhelte a költségvetést a Budapest Bank Bokros-féle 1996-os privatizációjából kifolyólag, és a már kifizetett több tízmilliárd mellett még az sem mondható meg pontosan, hogy még mennyit kell az elkövetkezendő években teljesíteni.
A bizottsági ülésünkön többen kifogásolták az APEH-nél alkalmazott ösztönzési rendszer hatékonyságát, mások a lakásberuházásokra és az autópálya-építésekre fordított összegeket kevesellték. A számvevőszéki bizottságunk emellett reméli, hogy az 1999-es zárszámadás során nem lesznek olyan önkormányzatok, amelyek az ÁSZ-vizsgálat ellenére mentesülnek a törvények helytelen alkalmazásából származó hibák következményei alól.
Mindezen észrevételek mellett a bizottságunk 10 igen és 5 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)
