SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE
SZABÓ IMRE, az ifjúsági és sportbizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy Tóth András képviselőtársam hozzászólása után nekem már jóformán kisebbségi véleményként nem is nagyon kellene elmondanom, hogy mik voltak az aggályaink, hiszen amikor egy többségi véleményt elmondó kormánypárti képviselő is magyarázkodni kényszerül a tárcájának gyenge produkciója miatt, az önmagáért beszél. Azonban egy-két tételnél korrekcióra szorul mégiscsak.
1998-ban féléves időtartam állt rendelkezésre a megbízott miniszter úrnak és apparátusának a minisztérium előkészítéséhez. Ezt követően még kilenc hónapra volt szükség arra, hogy elkészüljön a minisztérium gazdálkodási szabályzata, amelyet IX. hó 21-én sikerült elfogadni. Azt gondolhatnánk persze, hogy a jó munkához idő kell, de itt nem erről van szó, ez pontosan azt tükrözte vissza, hogy az elmúlt fél év, illetve kilenc hónap a felelőtlen garázdálkodásnak a terepe volt, és nem a felelős gazdálkodásé.
Az év folyamán a fejezet előirányzatai jelentősen módosultak. A kiadási előirányzat 12 százalékkal, a bevételi 48 százalékkal emelkedett. Az ISM központi igazgatásának kiadási előirányzata év közben 67 százalékkal nőtt, és milliárdos nagyságrendű átcsoportosítás történt az egyes fejezeti előirányzatok között is. Az átcsoportosítás, illetve az előirányzatok emelése egyetlen esetben sem az Országgyűlés hatáskörében történt. Az ISM intézményeinél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a tényleges kiadások és bevételek nagymértékben eltérnek nemcsak az eredeti, de a módosításokkal év közben kialakult előirányzatoktól is. A tényadatok azt mutatják, hogy az átcsoportosítások jelentős része nem volt indokolt, mert a többletet nem tudták felhasználni. A minisztérium igazgatása, illetve a központi sportlétesítmények számára juttatott pótlólagos támogatás felhasználása mindössze 50 százalékos. Így az igazgatás címén 250 millió, a központi sportintézmények címén 1000 millió forint maradvány keletkezett.
Jelentős maradványok keletkeztek a fejezeti kezelésű előirányzatoknál is. Százalékokat mondok, amelyek bentragadtak. Futballfejlesztési program 37 százalékra lett felhasználva, sportvállalkozások támogatása 55 százalék, létesítmények és stadionok építési, korszerűsítési munkálatainak 15 százalékosan sikerült a felhasználása, ifjúsági sportinformatikai rendszer 27 százalékosan, és ami még döbbenetesebb, a minisztérium által indított nemzeti atlétikai programot sem sikerült kiadásokkal megtölteni, mindössze 64 százalékot sikerült elkölteni. Arról már nem is szólok, hogy a Wesselényi Közalapítvány sorsolásos játékadójának az átengedése, amelyre törvény kötelezte volna a minisztériumot, 33 százalékban került csak átutalásra.
A maradványok jelentős részét 2000-ben kívánja a minisztérium felhasználni. Azonban nem hiábavaló talán, ha megemlítem, hogy mennyi is ez a jelentős rész. Az ÁSZ-jelentés szerint a fejezet egészében a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 4,3 milliárd forint, jelentős része az egész éves költségvetésnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezek után nem kell indokolnom, hogy a kisebbségi véleményként az ellenzéki képviselők miért nem tartották általános vitára alkalmasnak a zárszámadásról szóló törvényt. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
