ZSIKLA GYŐZŐ
ZSIKLA GYŐZŐ
ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elhatározta, hogy a borral kapcsolatos szabályozások kapcsán átfogóbb, nagymérvű változtatásokat kezdeményez, ez egyaránt érinti a bortörvényt és a bor jövedéki szabályozását is. Nyilván a cél rendkívül jó szándékú, hogy a magyar bor méltó hírnevét és a termelők megélhetését biztosító árszínvonalat a jövőben el tudja érni, a borral kapcsolatos visszaélések, hamisítás pedig visszaszoruljon. Úgy gondolom, hogy itt a jó szándékot senki se vitatja, az ezzel kapcsolatos törvénymódosítások során úgy az ellenzéki, mint a kormánypárti képviselők is, tehát a frakciók mindezzel egyetértettek. Azonban a nagy elhatározás következtében talán egy picit túl szigorúra sikeredtek úgy a bortörvénnyel kapcsolatos szabálymódosítások, mint a bor jövedéki szabályozásának módosítása.
Itt most a bortörvényről beszélünk. A mezőgazdasági bizottság több önálló képviselői indítványt gyúrt össze egy közös módosító indítvánnyá - azzal, hogy az egyéb indítványok így nem kerülnek a parlament elé -, az volt az igény, hogy mindazokat a problémákat próbálja ez a mezőgazdasági bizottsági indítvány orvosolni, amelyek az ősszel elfogadott bortörvény-módosítás óta felmerültek. Azt hozzátenném, hogy a legnagyobb publicisztikát kapott probléma a bor házasítása, illetve a fajtaazonosságra vonatkozó rendelkezés; a jelenlegi szabályozás szerint, ami ősszel lett elfogadva, a minőségi bornak száz százalékban kell megfelelni a címkén feltüntetett fajtának. Ez nem az akkori kormánybeterjesztésből, hanem akkori képviselői módosító javaslatokból került be, és úgy csúszott át a szavazáson. Tehát ez nem volt a kormány szándéka, ami a legtöbb vitát kiváltotta, és most ezt orvosolja ez a módosító javaslat, és azt hiszem, a módosító javaslatnak ez a legfontosabb része, legfontosabb eleme.
Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy a sajtóban ez egy kicsit talán félrevezető módon jelent meg, és talán kicsit az érintetteket, termelőket is a kelleténél jobban ellene hangolta ennek a szabályozásnak, hiszen a jelenlegi szabályok szerint sem arról van szó, hogy nem lehet házasítani a minőségi borokat, lehet házasítani, csak ebben az esetben a cuvée kifejezést fel kell a címkén tüntetni, és ugyanúgy minőségi borként a több fajtából összeállított bort továbbra is forgalomba lehet hozni, azzal a különbséggel, hogy a cuvée szót alkalmazni kell. A szakma azt kívánta, hogy az Unióban is megfelelő szabályozás legyen bevezetve, és ennek - úgy gondolom - semmi akadálya nincs, tehát 15 százalékban lehessen másfajta szőlőből készült bort is egy olyan borhoz adni az előállítása során, amelyen egy fajtamegnevezés szerepel, tehát a fajtamegnevezéssel nem azonos szőlőből készült bort is hozzá lehet 15 százalékban házasítani abban az esetben, ha ezt el fogjuk fogadni, és erre minden esély megvan.
A másik fontos módosítás, amelyről itt szó esett, amit még a kormány ősszel nem támogatott - ezt módosító javaslatként jómagam is beterjesztettem az akkori törvénytárgyalás során -, a termőhely-kataszteri besorolás, hogy az Európai Unióban két osztályba vannak besorolva a szőlőtermő helyek, és hogy ez legyen Magyarországon is így. A szakma kérte, és úgy látszik, megérett a helyzet arra, hogy ezt most a parlament el is fogadja. Erre azért van nagy szükség, mert akinek a területe most a harmadik kataszteri osztályba van sorolva, aggódik amiatt, ha az uniós csatlakozás bekövetkezik, és az uniós szabályokban csak osztály szerepel, akkor esetleg az ő harmadik osztályba sorolt területén a szőlőtermelésnek meg kell szűnnie. Nyilván ennek a módosításnak az elfogadása ezt az aggodalmat fogja eloszlatni.
A bor nemzeti italunk, nagyon fontos kérdés, hiszen több tízezer család megélhetését befolyásolja. Úgy gondolom, nem kell azon csodálkoznunk, főleg ha ilyen átfogó változások születnek a borral, a szőlőtermeléssel, borgazdálkodással kapcsolatban, mint a bor jövedéki szabályozása, hogy a megszokottnál sűrűbben kell hozzányúlni a borral kapcsolatos szabályokhoz, hiszen nyilván a gyakorlat az átfogó szabályozás következtében rámutat olyan problémákra, amit a törvényhozásnak le kell reagálni módosítások során. Úgy gondolom, valószínű, hogy a jövő évben is ez esetlegesen újra a parlament elé fog kerülni, mert újabb olyan problémákra fog a gyakorlat rámutatni, amit nekünk meg kell beszélni.
Meg kell jegyeznem, hogy azoknak a képviselői módosításoknak, amelyek össze lettek gyúrva egy bizottsági módosító indítvánnyá, volt egy olyan pontja, amely nem került be ebben a közös indítványba, ezt pedig az általam és a Kékkői képviselőtársam által benyújtott módosító javaslat tartalmazta. Azért maradt ki ez a pont, mert a bizottság ebben nem volt egységes, és valóban, hogy itt módosító javaslatokkal ne odázzuk el a legfontosabb kérdéseknek a minél előbbi megoldását. Tehát ez előreláthatólag biztos benyújtásra fog kerülni a közeljövőben - Kékkői képviselőtársam bólogatása is ezt igazolja -, hiszen ez még bizonyos borvidékeken feszültségeket okoz, ez történetesen az, hogy az eredeti származási bizonyítványt kiállítja a területileg illetékes hegybíró, azt a bort más borvidékről a borkereskedő megvásárolja a jelenlegi szabályozás szerint, akkor a más borvidék hegybírója is tud részszármazási igazolványokat az eredeti alapján kiállítani.
Elsősorban a történelmi borvidékek aggódnak, egészen egyszerűen nem bíznak meg más borvidékek hegybíróiban, és attól tartanak, hogy esetlegesen visszaélnek, és az ő borvidékükről származó származási bizonyítvány alapján mennyiségileg sokkal több borról állítanak ki származási igazolványt más hegyközség hegybírói.
Ez vélelmezés, nem állítom, hogy van ilyen, a bizottsági vitában sem állítottam, csak céloztam rá, hogy ez feszültségeket okoz még, a termelőknek van ilyen vélelme. Nem szeretnék abba belemenni - látom, Font képviselő úr már jegyzetel, és nyilván érveket szeretne ezzel kapcsolatban elmondani -, hogy jogos vagy nem jogos ez a felvetés, én se teszem ezt - tekintettel a késői időpontra is -, úgy gondolom, majd ha Kékkői képviselőtársam behozza ezt a kérdést úgy a bizottságba, mint a parlament elé, akkor majd lesz rá mód és lehetőség, hogy ezt a kérdést is alaposan kitárgyaljuk és döntsünk róla.
Amivel hozzászólásomat kezdtem, a magyar borok méltó régi hírnevének megszerzéséhez és a minőségi borok minél jobb piaci eladási lehetőségének megteremtéséhez az átfogó szabályozásra eltökélt a kormány.
(21.10)
Örültem volna, ha az előző kormányok ezt már meglépik, mert akkor nem került volna a magyar szőlőtermelés olyan válságos helyzetbe, hogy a fehér szőlő vonatkozásában sok esetben már az önköltségi árat sem biztosította a felvásárlási ár - nyilván a borpancsolás tekintetében.
Ugyanakkor röviden meg kell jegyeznem, hogy a bortörvénnyel kapcsolatos szabályok, illetve a bor jövedéki szabályozásával kapcsolatos, borra vonatkozó részek módosításán kívül még egyéb tennivalók is vannak, hogyha ezt a célt el akarjuk érni. Röviden csak két ilyet említenék meg: a cukor kérdésével is kell foglalkozni, hiszen a hamis szesz és a hamis bor túlnyomórészt cukorból készül, tehát ha nem is a lakosság számára terhelő valamilyen adminisztrációs vagy adóval kapcsolatos megoldásra gondolok, de a nagyobb cukormozgásokat a hatóságoknak mindenképpen szemmel kell követni a jövőben. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.)
Valamint - egyetlen mondattal befejezném - a termőhelyfelméréseket is el kell végezni, hiszen nagyon sok olyan terület van még, ami papíron szőlőként szerepel, amit ha lepapíroznak - úgy értve, hogy lejelentik, hogy onnan szőlő származik -, akkor esetleg a hamis bort legálissá tudják tenni, mert a nem művelt területre is kikérik a származási bizonyítványt, és a VPOP-val is el tudnak számolni. Ezt nyilván fel kell mérni, ezt a kiskaput is be kell zárni, és akkor lesz a szabályozás teljes.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps.)
