VÁRHEGYI ATTILA
VÁRHEGYI ATTILA
VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Hadd kezdjem azzal, hogy a kormány számára az egyházakkal való kapcsolattartásban nem számíthat a szempontok közé, hogy a miniszterelnök vagy bármely kormánytag milyen felekezet tagja, milyen felekezethez tartozónak vallja magát, hiszen az egyházakkal való kapcsolattartás alkotmányból fakadó kötelezettsége a kormányzatnak. Ennek érvényre juttatása a kormány feladata, olyan módon kötelessége, ahogy ez egy demokratikus jogállamban elvárható.
A miniszterelnök úr, illetve az általa kijelölt személyek, így a kancelláriaminiszter, valamint a kulturális miniszter minden esztendőben - úgy, ahogy a képviselő úr is mondta - a zsinat elnökségével, de valamennyi történelmi egyházzal tárgyalásokat folytat, sőt azt sem hallgathatjuk el, hogy az elmúlt két esztendőben, azt gondolom, az egyház és az állam viszonyában áttörést könyvelhetünk el az egyházak különböző közszolgáltató tevékenységének - tehát nem hitéleti tevékenységének, hanem a köz számára hasznos tevékenységének - a támogatásában.
Eleve megkötöttük, végre tíz év távlatában rendeztük az ingatlankárpótlást. Ebben a Református Egyházzal is megegyeztünk. Megegyeztünk továbbá abban, hogy milyen módon osztjuk fel azt a keretet, amelyet ön miniszterelnöki különkeretnek nevez. Ez nem így van, hiszen a reformátusoknak járó összeget egyébiránt a zsinat elfogadja, és a zsinatnak kell megtenni a javaslatot a minisztérium felé. Ez minden évben így volt, és a jövőben is ehhez tartjuk magunkat, mert nem akarunk beavatkozni az egyházak belső ügyeibe.
Amit ön említ: a felújítások, a beruházások kapcsán nem miniszterelnöki különkeretből adott 750 millió forintot a kormány, hanem a kormány az egyházzal, a Püspöki Karral és természetesen a zsinattal is tárgyalt minden egyes felújítási összegről.
Ami pedig a technikai, átutalási nehézségeket illeti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), azt gondolom, képviselő úr, hogy ne vegyük el a jó szájízét a református világtalálkozónak. Mindenki tudja, hogy milyen eredményt hozott, hogyan érezték magukat az emberek. Úgyhogy azt gondolom, hogy ezeket a technikai, átutalási (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) kérdéseket rendezni tudjuk a Duna Melléki Református Egyházkerülettel.
