DR. VÁGVÖLGYI JÁNOS
DR. VÁGVÖLGYI JÁNOS
DR. VÁGVÖLGYI JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kábítószer-fogyasztás csökkentése érdekében készített nemzeti stratégiai program két év alatt készült el. Nem véletlenül mondtam, hogy "kábítószer-fogyasztás csökkentése", mert a kábítószer-probléma visszaszorítása valahogy nem fejezi ki a lényeget.
A hosszú vajúdás eredményeként örömmel állapíthatjuk meg, hogy nem torzszülött, hanem igényes, színvonalas, jól felépített és áttekinthető program született. Felhasználja és hasznosítja mindazokat az előzőekben elkészített dokumentumokat, amelyek 1998-ban a szocialista-szabad demokrata kormányzás ideje alatt benyújtásra kerültek, valamint egyebeket, és felhasználja a drogfogyasztás visszaszorítására vonatkozó nemzetközi tapasztalatokat is. Jónak tűnik a program azért is, mert a drogproblémák keletkezésétől, felismerésétől a kezelésig, a rehabilitációig végigkíséri a folyamatot, meghatározza a feladatokat, és biztosítja a kontroll és a monitorozás lehetőségeit. Csak zárójelben jegyzem meg: jó lenne, ha legalább ilyen színvonalú stratégiai programot az egészségügyi miniszter is letett volna az asztalra az egészségügyi ellátórendszer átalakítását illetően.
Tisztelt Képviselőtársaim! A dicsérő szavak mellett a jobbítás szándékával szeretném azonban felhívni a figyelmüket néhány hiányosságra, illetve problémára a stratégiai tervezetet illetően. Az anyag nem szól érdemben a legelterjedtebb és legpusztítóbb szenvedélybetegségről, az alkoholizmusról. A WHO-állásfoglalás irányelve szerint valamennyi szenvedélybetegség ellen csak együtt, összehangoltan kell és lehet eredményesen felvenni a harcot. Ismert adat, hogy például a drogfogyasztók 90 százalékának a szülei alkoholisták, ugyanakkor a drogosok 80 százaléka maga is alkoholista. A szenvedélybetegség eredetét illetően közösek a gyökerek, társadalmi, gazdasági, személyiségi és közösségfejlődési okok, csak a szer különböző, melynek használata véletlenszerű.
Ennek a betegségcsoportnak közös jellemzője, hogy menekül a való élettől, annak súlyától, a felelősségtől egy nem létező világba, egy kábulatba, melyben nem kell felnőttként viselkedni és élni. Ennek a lázadásnak felhajtó erejét használják ki a drogkereskedők, mit sem törődve azzal, hogy fiatal életeket zsákutcába, korai elöregedésbe, antiszocialitásba, prostitúcióba, majd idő előtt méltatlan halálba sodornak. Csak erős, kiegyensúlyozott személyiségű, jó közösségi szellemmel rendelkező egyének képesek ellenállni az illegális vagy legális drogok kísértésének.
Tekintettel arra, hogy a személyiség fejlődése hatéves korra befejeződik, a társadalom legkisebb egységének, a családnak kiegyensúlyozott, harmonikus, gazdaságilag megalapozott működése elengedhetetlen. Mindezt nem szolgálja a kormány családpolitikája, az elszegényedés mennyiségi és minőségi növekedése. A stratégiai programban sokkal hangsúlyozottabban kellene foglalkozni a család szerepével. Az iskolacentrikusság, amely a "Megelőzés" fejezetből egyértelműen kitűnik, a család szerepét, úgy tűnik, háttérbe szorítja.
Problémát jelent továbbá a kábítószer-ellenes stratégiai terv és a Btk. 1998-as módosítása közötti összhang hiánya. Tévedés ne essék, a stratégiában leírtakat tartom helyesnek. Örömmel olvastam a 85. oldalon, hogy a jogalkalmazó a tapasztalatok birtokában a büntetőjogi szabályozás elemzését és megfelelő változtatását tartja szükségesnek.
Tény, hogy a törvény életbe lépése óta 20 százalékkal csökkent a drogambulanciák forgalma. Vajon miért? Nemcsak azért, mert a szenvedélybeteg ember betegségbelátása ambivalens, leszokása nehezen motiválható, hanem azért, mert attól is fél most már, hogy egy szál marihuánás cigaretta elszívása miatt is börtönbe kerülhet.
Az orvos-beteg viszony az eddigieknél is törékenyebbé válhat, hiszen a rendőrség a felderítés során titkos információ keretében kérdezősködhet az orvostól a betegei felől. Ehhez ugyan az ügyészség előzetes hozzájárulása kell, de ha az ügy kábítószer-kereskedelemmel függ össze, az adatokat ki kell szolgáltatni. A törvény értelmező rendelkezései szerint a fogyasztás és a kereskedelem összefüggő ügy. Ez azt jelenti, hogy joga van a rendőrségnek olyan beteg után érdeklődni, akinek még nincs rendőrségi ügye. A stratégiai cél, nevezetesen a kábítószer-fogyasztás és -fogyasztók számának csökkentése érdekében a jelenleginél erősebb garanciát kellene biztosítani az egészségügyi adatok indokolatlan megismerése ellen.
Problémát jelent a gyakorlatban az alkalomszerű fogyasztó és a függőség megítélése. A klinikai és az igazságügyi szakértők véleménye sok esetben nem egyezik.
(22.50)
Ennek következtében nincs egységes ügyészi gyakorlat az esetek megítélésében. Most minden vezető ügyész a saját belátása szerint dönt. Jó lenne, ha a vádelhalasztással kellő számban élnének az ügyészségek. A Legfőbb Ügyészség jogpolitikai állásfoglalása segíthetne az ügyészi gyakorlat harmonizációjában.
Tisztelt Képviselőtársaim! A stratégiai program eredményes megvalósítása többek között a primer prevenció hatékonysága mellett függ a szekunder prevenció, a gyógyítás, valamint a tercier prevenció, a rehabilitáció és a reszocializáció feltételeinek a biztosításától. Ennek személyi és tárgyi feltételei jelenleg nem biztosítottak.
A hatékony addiktológiai egészségügyi hálózat, nevezetesen a korszerű kijózanító szolgálatok, az önálló kórházi addiktológiai osztályok, a rehabilitációs és reszocializációs intézetek, a támasz típusú gondozóhálózatok és drogambulanciák biztosíthatják a szenvedélybetegek gyógyítását vagy gyógyulását, a tartós absztinenciát. Mindennek a megvalósításához természetesen biztosítani kell a pénzügyi fedezetet - ezt az anyag nem tartalmazza és nem ismert számunkra -, valamint nagyon sürgősen ki kell dolgozni a jövő esztendőre vonatkozó stratégiai tervvel összhangban lévő konkrét, megvalósítandó feladatsort.
Tisztelt Országgyűlés! A stratégiai programban szerepel ugyan, hogy a kormány háromévenként számoljon be az Országgyűlésnek a program megvalósításáról, úgy vélem azonban, hogy a kábítószer-fogyasztás súlyos társadalmi hatásaira tekintettel az országgyűlési határozatot kell kiegészíteni egy 2/c ponttal, nevezetesen "a megtett intézkedésekről és eredményekről évenként tájékoztassa az Országgyűlést".
A drogpolitikában az elmúlt két évben a büntetőjogi szigor látványos fokozásán kívül érdemi lépés nem történt. Ennek hatására nőtt a rendőrség aktivitása a droghasználók leleplezésében, az ügyészség pedig nem vagy nem kellő számban és esetben alkalmazza a vádemelés elhalasztását. A gazdaság növekedése ellenére nőtt a szegények, a szegény családok száma, pedig a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a szegények között lényegesen nagyobb a legális vagy illegális drogfogyasztók aránya.
A nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására nem a bűnüldözésnek szánja a főszerepet, hanem a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció eredményes biztosítását fogalmazza meg célként. Ezekkel a célokkal a Szocialista Párt egyetért, támogatja a program elfogadását és megvalósítását. Reméljük, hogy a kormány a szegénység csökkentése, az egészségügyi és szociális ellátólánc kiépítése érdekében többet tesz az elkövetkezendő időben, ezzel is segítve a program eredményes megvalósítását.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
